Évente több mint kétszer annyi tinilány szül Magyarországon, mint az Európai Unióban

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 11.

Belpol

Ez azonban nem roma kérdés, a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának.

Még mindig lesújtó a tinédzserkori gyerekszülés statisztikája Magyarországon,

1000 tinédzser lány közül évente körülbelül 17-nek születik gyereke, miközben az uniós átlag 7 körüli

mondtaNépszavának Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék (1,67 százalék) volt a szülők aránya. Ez a lap szerint a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jónak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma. Azonban pár nyugati országban 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.

Egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó"

– mondta Husz, hozzátéve, hogy ez azonban nem roma kérdés, a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának.

Fontos adat, hogy a fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százaléka) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él. A szociológus szerint nem csak arról van szó, hogy ezekben a térségekben kevésbé hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek és a szexuális edukáció, a fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon.

Nem csupán a számok miatt vagyunk lemaradásban, a korai gyermekvállalás sok országban közel sincs olyan negatív hatással az anya és az apa életére, mint itthon – mondta Husz. A korai iskolaelhagyás és a korai gyermekvállalás szorosan összefügg, a szülést követően a legtöbb fiatalkorú anyának legfeljebb 8 általános végzettsége van, ez pedig a későbbiekben befolyásolja a munkaerőpiaci helyzetét is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.