Migrációs főútvonallá változott Diósjenő polgármestere szerint a Börzsöny

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 11.

Kis-Magyarország

A település vezetője fokozott elővigyázatosságra intette az ott élőket, és azt kérte, "senki ne próbálja saját szakállára megállítani vagy feltartóztatni a járműveket, vagy csoportokat".

Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is"

írta Diósjenő polgármestere, Székely József az önkormányzat honlapján. Hozzátette,

"ismeretlen rendszámú, fiatal férfiakkal tömött furgonok és kisbuszok söpörnek végig nagy sebességgel, jellemzően az éjszakai órákban a községen. Hátizsákos – nem turistának kinéző – népes csoportokkal lehet találkozni az erdőben. Az, amit a híradóban láttunk a déli határról, az élőben zajlik a szemünk előtt."

A település vezetője fokozott elővigyázatosságra inti az ott élőket, arra kérve őket, hogy "senki ne próbálja saját szakállára megállítani vagy feltartóztatni a járműveket, vagy csoportokat. Ha szükséges, ha fenyegetve érzi bárki magát, hívják a segélyhívót".

Az utóbbi időben Magyarország déli határán egyre nagyobb a migrációs nyomás és a Szlovákiával határos területeken is egyre több a probléma. A szlovák államfő, Zuzana Čaputová azt nyilatkozta egy hete, hogy "számos migráns, akik most Szlovákiában vannak, korábban Magyarországon voltak. Tény, hogy gond nélkül érkeznek hozzánk." Meglepőnek nevezte, hogy Magyarországon több mint 1400 embercsempészés miatt fogva tartott embert engedtek ki a börtönökből. Azt mondta, beszélni fog Novák Katalin magyar államfővel az illegális migrációról.

Az Európai Bizottság július közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. A testület úgy véli, hogy Magyarország ezzel több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.

Mint ismert, április végén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az embercsempészek kiszabaduljanak a magyar börtönökből. A magyar állam azt kéri ezért tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarországot. De a kilépő külföldi elítéltet a hatóságok nem kísérik el a határig, hogy megbizonyosodjanak arról, elhagyták-e az országot. Ehelyett rájuk bízzák, hogy a kötelezettségüknek eleget tesznek-e. Amennyiben nem, és újra elkapják őket, visszakerülnek a börtönbe, fegyházba. A büntetésükből le nem töltött időszakot egy másik országban kellene leülniük, de senki nem ellenőrzi, hogy más ország hatóságánál jelentkeznek-e.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.