Kormányzati támogatással terjeszkedő ortodox kisegyház

Ezer év után újra

Belpol

A kormány biztatására fél tucat iskolát venne át az államtól egy ortodox kisegyház, de első próbálkozásait két fővárosi iskolában a szülők visszaverték. A Magyarországon kilenc pappal rendelkező egyház egy értékes Múzeum utcai ingatlant ingyen kapott a kormánytól, amelyben idén kulturális központot nyithat.

Április 4-én kedden parázs hangulatú vita zajlott a Városligeti Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tornatermében a szülők, Karácsony Gergely zuglói polgármester, Rozmis Ildikó, a kormányhivatal képviselője, valamint a görögkeleti ortodox egyház­atya, és – mivel az atya magyarul nem tud – Topuzidisz Dimitrisz egyházi szóvivő részvételével.

A szü­lők eleve felpaprikázva érkeztek a fórumra, mert mindössze egy héttel előtte értesültek arról, hogy egy magyarországi kisegyház, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa átvenné az iskola fenntartását az államtól. Még mielőtt bárki bármit mondhatott volna a fórumon, egy kétgyerekes apa magához ragadta a mikrofont, és elküldte melegebb éghajlatra az egyházat. Szenvedélyes fölszólalását az Abcúg tudósítása szerint üdvrivalgás fogadta. Az indulatok később sem csitultak. A szülők kifütyülték Rozmis Ildikót, mert a fenntartóváltás melletti érveit – miszerint ha állami intézmény marad, körzeti iskolává válhat és minden jelentkezőt fel kell venni, ami színvonalromláshoz vezethet – burkolt fenyegetésnek érzékelték. Felháborodás követte Topuzidisz Dimitrisz hozzászólását is, aki azzal indokolta az egyház választását, hogy ő is, a gyerekei is ebbe az intézménybe jártak, és Zuglóban most is sok görög él. Kissé cinikusan közölte: az ellenállást látva sem vonják vissza szándéknyilatkozatukat, döntsön a hivatalos szavazás. Két héttel később aztán, amikor 762 diák szülője közül csak hárman voksoltak a fenntartóváltás mellett, az egyház rögtön visszavonulót fújt.

Néhány nappal korábban egy másik fővárosi iskola szebb napokat látott tornatermében is hasonló jelenetek játszódtak le. A Konstantinápolyi Exarchátus a VIII. kerületi, szintén hétszáznál több diákot oktató Vajda Péter Általános és Sportiskolánál is a semmiből tűnt fel és jelentette be igényét az iskola átvételére. A szülők tájékoztatására összehívott fórumra az egyháztól senki nem ment el, az ortodoxok képviseletében a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának munkatársa volt jelen, de érdemi válaszokkal nem tudott szolgálni a fenntartó terveiről. Bár a fórumon olyan gondok is szóba kerültek, mint a vécépapírhiány, a szülők határozottan ellenezték az ötletet, még úgy is, hogy az egyház nyitottnak és párbeszédképesnek mutatkozott: szabad tankönyvválasztást, kiegyensúlyozott működést ígért, és nem tette volna kötelezővé a hitoktatást. Mindenesetre az iskola munkatársai közleményben tették egyértelművé, hogy hallani sem akarnak az ortodox egyházi fenntartásról, mert, mint írták, a „szakmai és gazdasági koncepció hiánya veszélyezteti az iskola további sikeres működését és szakmai fejlődését”, az „egyház részéről konkrét tervet nem kaptunk, csak ígéreteket”, és „nem tudjuk, hogy milyen mértékben kellene az ortodox vallás elemeit beépíteni a munkánkba”. A fórumon egyébként a józsefvárosi polgármester, Kocsis Máté a szülők érdekeinek védelmezőjeként szólalt fel: nehezményezte, hogy az egyház nem kereste meg az épületet tulajdonló önkormányzatot, és kijelentette, az önkormányzat nem áll az egyház mögött az ügyben. A szavazás eredménye itt is egyértelmű elutasítás volt.

A feszült hetek után a két iskolában tehát egyelőre minden marad a régiben, a megdöbbentően amatőr módon fellépő, a némileg naiv – vagy álnaiv – kisegyház, a Konstantinápolyi Exarchátus visszavonult, legalábbis a Klebelsberg Központ Narancsnak adott válasza szerint több iskolára eddig nem adtak be fenntartói szándéknyilatkozatot. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is fognak, hiszen terjeszkedni készülnek, amihez megvan a kormányzati hátszelük is.

Világ ortodoxai

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Or­th­odox Exarchátusa Magyarországon bejegyzett ortodox egyház, amelynek a 2011-es népszámlálás adatai szerint 1701 tagja van. Azokról a magyarországi ortodox keresztényekről beszélünk, akik az isztambuli székhelyű Konstantinápolyi Egyetemes (más néven Ökumenikus) Patriarchátushoz tartoznak, szemben a 2001-es adatok szerint 3502 tagú Moszkvai Patriarchátus Magyar Orthodox Egyházmegyével, amely értelemszerűen moszkvai irányítású. Az ortodox kereszténység nem tömörül egyetlen egyházszerveződésbe, több mint egy tucat önálló, helyi, ún. autokefál egyházból áll. Ezek elméletileg egymástól függetlenek, de liturgiai rendjük egységes. Az ortodox egyházfők között hagyományosan a konstantinápolyi pátriárka az első, ami annyit tesz, hogy ő elnököl az össz­ortodox összejöveteleken. A valódi erőviszonyokat jobban jelzi, hogy míg a konstantinápolyi ortodox egyháznak a világon mintegy kétmillió tagja van – összehasonlításul: a Grúz Ortodox egyháznak szintén kettő, a Szerb Ortodox Egyháznak nyolc, a Román Ortodox Egyháznak tizenhat –, addig az Orosz Ortodox Egyház durván százmillió tagot számlál. Utóbbi vezetőjét, a moszkvai Kirill pátriárkát egyébként régóta azzal vádolják, hogy közeli kapcsolatban állt a KGB-vel, ráadásul egyháza előszeretettel támogatja meg Putyin politikai és katonai törekvéseit: 2012-ben Kirill a Putyin-érát Isten csodájának nevezte. A konstantinápolyi ortodoxokhoz tartozik viszont a görögországi Halkidiki-félsziget egyik földnyelvén fekvő, az ortodox vallás egyik legfontosabb központjának számító Athosz-hegyi Köztársaság, ahol mintegy 2300 szerzetes él 20 kolostorban; a világ minden tájáról érkeznek ortodox papok a félig-meddig önálló államként működő teokratikus köztársaságba.

A most iskolákra pályázó magyarországi ortodox kisegyházat a 90-es évek közepén szervezték meg és jegyezték be Magyarországon. 1949-től ugyanis a magyar ortodoxia – politikai okokból – Moszkva alá tartozott, és bár ezt 1963-ban érvénytelennek nyilvánította a Konstantinápolyi Patriarchátus, a magyar ortodox papság továbbra is kizárólag Moszkva fennhatóságát ismerte el. A két egyház viszonya jelenleg ambivalens. Az önálló, szervezetileg az osztrák metropolita és közép-európai exarcha alá tagozódó konstantinápolyi patriarchátus magyarországi exarchátusa a kétezres évek elejétől sokáig pereskedett egy központi helyen fekvő ortodox templomért, a görög alapítású, de a Rákosi-korban a moszkvai egyházmegyének adott Petőfi téri Nagyboldogasszony-templomáért, de a pert elvesztette, a templom ma is a moszkvai ortodoxoké. (E templomban egyébként Putyin is járt, az orosz ortodox egyház magyar egyházmegyéje pedig Putyin legutóbbi látogatásának idején kapott a kormánytól 2,4 milliárd forintot, többek között a templom felújítására.)

Öt templom, kilenc pap

A teljes magyar ortodoxia a 2013-as népszámlálás szerint mint­egy 13-14 ezer fő, ez egytizenötöde az evangélikusoknak, a harmadik legnagyobb magyarországi egyháznak, és nagyságrendileg akkora, mint az izraeliták lélekszáma. Ez a szám lefedi az összes Magyarországon bejegyzett ortodox kisegyház, a konstantinápolyi és a moszkvai mellett a szerb, a román, a bolgár egyházmegye híveit is. Az iskolákra bejelentkező, alig kétezres kisegyházhoz az országban öt templom (például egy-egy Kecskeméten és Szentesen) és egy remetelak tartozik. Összesen kilenc papjuk van, ebbe beleszámoltuk az épp Thesszalonikiben szolgáló diakónusukat, továbbá Márton atyát, a szerzetespapot is, aki másfél év Athosz-hegyi élet után költözött be a Szent György-hegyi remetelakba évekkel ezelőtt. A papság rangidős diakónusa Kalota József protopresbiter és érseki vikárius. Kalota ’73-ban diplomázott a Leningrádi Teológiai Akadémián (itt végzett 70-ben például Kirill pátriárka is), majd az Athéni Egyetemre került, papi felszentelése Magyar­országon a rendszerváltás után, 1990-ben vált lehetővé. Kalota az 1998-as választások első fordulójában a Magyar Demokrata Néppárt Fejér megyei jelöltje volt, és akkori önéletrajzából kiderül például, hogy két lánya van, és felesége akkor az I. kerületi polgármesteri hivatalban dolgozott. (Kalota lánya jelenleg a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatában épp a Budavári Görög Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve januári megszűnéséig a szintén budavári kötődésű Forster Központ jogásza volt. Az örökségvédelmi intézmény jogelődjénél, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságában igazgatóhelyettesként dolgozott Kalota felesége. Magának a konstantinápolyi egyházmegyének is van I. kerületi kötődése: székhelyük sokáig a Toldy Ferenc utca 60.-ban volt.)

Az egyháznak Budapesten csak egy kápolnája van, az viszont központi helyen: a Váci utca 55. szám alatt, egy első emeleti lakásban. Ez az egyház hivatalos székhelye is, noha az igazi központ minden bizonnyal a híres görög–magyar faluban, Beloianniszban található, ahol ’96-ban Kalota József áldozatos munkájának köszönhetően új ortodox templomot szenteltek föl. Az egyház papjainak nagy részét azóta is ott avatják pappá vagy diakónussá. Felmerülhetne, hogy az egyház Beloianniszban működtessen iskolát, de a faluban lévő általános iskola és gimnázium, valamint a könyvtár és a művelődési ház a már említett Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata alá tartozik, ahogy egyébként a budapesti Görög Nemzetiségi Általános Iskola és Gimnázium is – igaz, ez utóbbi épp szünetel.

A szerénynek látszó infrastruktúrával működő egyház fenntart egy iskolát Keszthelyen, a Család Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol kötelező a hit- és vallásoktatásban való részvétel. Bár az egyház állítólag nem várta volna el ugyanezt, mégsem látszik átgondolt lépésnek további, ráadásul fővárosi iskolák átvétele – még akkor sem, ha valóban élnek görög családok Zuglóban (mintegy 250 iskolás korú gyerekkel), ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy e családok mindegyike gyakorolja az ortodox vallást.

Felmegy az emberben a pópa

Felmegy az emberben a pópa

Fotó: MTI/Emmi/Bartos Gyula

Gyökeret ereszthetnek

Az Exarchátus nagyra törő tervei véletlenül éppen találkoznak a magyar kormány szándékaival: az egyház az Emberi Erőforrások Minisztériumának biztatására jelentkezett az iskoláknál, ugyanis Arszeniosz Kardamakisz, az egyház bécsi metropolitája 2014-ben és 2016-ban is együttműködési megállapodást kötött Balog Zoltán minisztériumával. Ezek a megállapodások a felek szerint a „kommunista-ateista diktatúra” előtti állapot helyreállítását célozzák. Ennek része, hogy a kisegyház a jövőben jobban kiveszi a részét a magyarországi közfeladatok ellátásából. A bécsi metropolita az Indexnek azt mondta, hogy ezt az oktatás területén szeretnék megvalósítani, és „Európa legősibb keresztény egyházának képviselőjeként hosszabb távon maximum 5-10 köznevelési intézményből álló fenntartói hálózatot” akarnak létrehozni, amelyben „nem a világnézetileg elfogult képzésre, hanem a támogató, menedzserszellemű fenntartói magatartásra” építenének. A megállapodásról mi is megkérdeztük a metropolitát, de meglehetősen általános választ kaptunk: „Bizánc és Magyarország kapcsolata ezer­éves múltra tekint vissza, ahogy a magyar állam és az ökumenikus patriarchátus között is többéves kapcsolat van. A megállapodás alapját az adja, hogy az ortodox egyház egyúttal a magyar társadalom részét is alkotja, és hozzá kíván járulni a kereszténység értékei­nek képviseletéhez.” A minisztériumnál is érdeklődtünk a megállapodásról, ám onnan válaszra sem méltatták levelünket. Mindenesetre Balog Zoltán a 24.hu-nak azt mondta, hogy az iskolák átvétele csak egy lehetőség, vagyis akkor történhet meg, ha az egyház meg tudja győzni az iskolákat és szülői közösségeket – még szép, hiszen törvényi előírás, hogy a szülők 51 százalékának engedélyeznie kell a fenntartóváltást, különben leáll a folyamat. A nyilatkozattal persze Balog megerősítette, hogy a minisztérium iskolákat ajánlott fel az egyháznak, de többet erről egyelőre semmit nem lehet tudni, és az is rejtély, hogy miért pont ezek az iskolák kerültek a listára. Lehetséges magyarázat, hogy az oktatásban való terjeszkedés esélye a Petőfi téri templom „elveszítéséért” felajánlott kompenzáció – Balog ezt a direkt kapcsolatot minden­esetre tagadta. A metropolita Narancsnak küldött válaszlevele szerint egyébként nem az egyház jelentkezett be az iskolákhoz, hanem az oktatók és a szülők „egy része” vette fel az egyházzal a kapcsolatot, így indult meg „a párbeszéd a törvény keretei között, anélkül, hogy bárkit bármire rá akartunk volna kényszeríteni”. A metropolita szerint aztán „a szülők másképp döntöttek, és kiderült, hogy nem nyitottak további párbeszédre. Ezt természetesen tiszteletben tartjuk, és bármit hozzon is a jövő, az ortodox egyház mindig nyitott arra, hogy együttműködjön olyan ügyekben, amik az emberek javát szolgálják.”

Ha a két belvárosi iskolánál nem is jártak sikerrel, a kormány biztosította az ortodox kisegyháznak a terjeszkedést: a 2016. de­cember 9-én kötött együttműködési megállapodás értelmében a konstantinápolyi patriarchátus „dialógusközpontot” hozhat létre Budapesten, a Múzeum utca 11. szám alatti Károlyi-palotában. Egy április közepén benyújtott törvényjavaslat a „nemzetgazdasági szem­pontból kiemelt jelentő̋ségű nemzeti vagyonnak minő̋sü̈lő̋ mű̋­emlékek” körébe tartozó Károlyi-palotát és a szintén VIII. kerületi Ötpacsirta utca 3.-at ingyen az egyház tulajdonába adja, ahol oktatási és szociális céljait valósíthatja meg. A korábban évtizedekig a MÁV Szimfonikusok próbahelyeként is ismert épületben a Károlyi család kezdeményezésére szállodát, kulturális központot akartak kialakítani, ám végül mégis a minden lehetséges diplomáciai fórumon évek óta lobbizó ortodoxok lettek a befutók. A palotában állítólag lesz az ortodox vallással foglalkozó könyvtár, teológiai intézet és köznevelési intézmény – hiszen a metropolita szerint „az oktatás nagyon fontos a jövő számára” –, de liturgikus szolgálatra is alkalmassá teszik a ház egy részét. A központ kiépítését és működtetését a kormány is támogatja, ezt Balog Zoltán megígérte a dokumentum aláírásakor. A miniszter szerint a megállapodás a Konstantinápolyi Exarchátus és Magyarország több mint ezeréves történelmének meghatározó eseménye, a metropolita pedig megköszönte, hogy lehetőséget kaptak arra, hogy újra gyökeret ereszthetnek Magyarországon.

Neked ajánljuk