Fidesz közeli fantomcégek: megszüntették a nyomozást - Magyar népmese

szerző
Somos András
publikálva
2001/38. (09. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Afeljelentők, köztük két SZDSZ-es képviselő és az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) nyolc napon belül panasszal élnek a rendőrségi határozat ellen a Fővárosi Főügyészségnél, ahol egyébként egyetértenek a nyomozás megszüntetésével - ez utóbbi tényt a rendőrségi közlemény is tartalmazza. (A hároméves eljárás egyébként a főügyészség fokozott felügyelete alatt folyt.) A Fővárosi Főügyészség információink szerint a megszüntető határozat azon indoklását is akceptálja, miszerint a Centumnak az eladáskor nem volt a hitelezők elől eltüntethető vagyona, s így "nem valósulhattak meg a gyanúsítás alapját képező bűncselekmények".

Afeljelentők, köztük két SZDSZ-es képviselő és az APEH Üldözötteinek Szövetsége (APÜSZ) nyolc napon belül panasszal élnek a rendőrségi határozat ellen a Fővárosi Főügyészségnél, ahol egyébként egyetértenek a nyomozás megszüntetésével - ez utóbbi tényt a rendőrségi közlemény is tartalmazza. (A hároméves eljárás egyébként a főügyészség fokozott felügyelete alatt folyt.) A Fővárosi Főügyészség információink szerint a megszüntető határozat azon indoklását is akceptálja, miszerint a Centumnak az eladáskor nem volt a hitelezők elől eltüntethető vagyona, s így "nem valósulhattak meg a gyanúsítás alapját képező bűncselekmények".

Bevezetés

Schlecht Csaba 1995 júliusában egyetlen napon 13 céget adott el Kaya Ibrahimnak, két év múlva pedig két másik társaságot a horvát Josip Totnak (illetve azoknak, akik Tot útlevelével igazolták magukat).

1998 augusztusában sajtóhírek jelentek meg arról, hogy az APEH elnökének kiszemelt Simicska Lajos (aki adóhivatali pályafutása után a Magyar Fejlesztési Bank tanácsadója lett, október 1-jétől pedig az OTP Lakás-takarékpénztár elnök-vezérigazgatója) is tulajdonosa volt annak a többször átalakított Centum Kft.-nek, amelynek jogelődjét (Századvég Lap- és Könyvkiadó Kft.) még a rendszerváltás környékén - mások mellett - Orbán Viktor és Kövér Szilárd (Kövér László Fidesz ügyvezető alelnök testvére) alapította (Orbán 1991 májusáig volt a cégben). A cikkek forrásául szolgáló dokumentáció alapján a BRFK 1998 októberében ismeretlen tettes(ek) ellen indította a nyomozást okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt.

Két év eredménytelen kutakodás után tavaly novemberben a Josip Totnak eladott két cég ügyében befejeződött a nyomozás, amit a legfőbb ügyész két hónappal később szakmailag is indokoltnak tartott. Tavaly decemberben Polt Péter legfőbb ügyész Dornbach Alajos SZDSZ-es képviselőnek azt írta, hogy Tot útlevelét ellopták, azzal másvalaki igazolta magát, ami közokirat-hamisítás. Az adásvételi szerződéseken három különböző személytől származó aláírás volt, "az ismeretlen személyek kiléte nem volt megállapítható", illetve nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy Schlecht Csaba tudta volna, hogy a vele szerződést kötő személy nem Josip Tot. Arról sem tudni, hogy Schlecht Csaba egy vagy több Josip Tottal találkozott-e. (Az egyik cég, az A-Reklám Kft. 110 milliós postabanki tartozása - már a Fidesz-kormány idején - a pénzintézet rossz kintlevőségeit kezelő Reorg Apport Rt.-hez került. Lásd: Farkasvakság, Magyar Narancs, 2000. december 21.)

A másik ügyben viszont - az írásszakértői vélemény szerint - tényleg Kaya Ibrahim szignálta a szerződéseket. A török vendégmunkás egyébként maga is azt állította, hogy amikor Magyarországon járt, ismeretlenek valóban aláírattak vele egy székesfehérvári panzióban dokumentumokat; de cégeket ő bizonyosan nem akart vásárolni.

Tárgyalás

Ezen eljárásban Schlecht Csabát sokáig nem találta a rendőrség, majd mikor a telefonkönyvben rábukkantak Klauzál téri címére, beidézték tanúnak. Schlecht - mikor benn járt - azt mondta, hogy nem emlékszik az eladás körülményeire. A rendőrök a válaszra összecsapták a tenyerüket, majd kiállították Schlecht nevére a kiléptető kártyát.

"Új" bizonyítékra két és fél év tökölődés után nem a rendőrség lelt, hanem az ügyészség. Idén májusban a legfőbb ügyész a parlamentben egy kérdés kapcsán azt mondta: januárban tudomására jutott az ügyészségnek, hogy a Centum Kft. adóhatóságnál fellelhető dossziéjában szerepel egy okirat (amelyből a sajtó már másfél éve pontos számokat közölt - S. A.), amit eredetiben be kellett szerezni. Márciusban Polt Péter ennek alapján alapot látott arra, hogy Schlechtet meggyanúsítsák, és erre utasítást is adott a Fővárosi Főügyészségnek - mondta a legfőbb ügyész az Országgyűlésben. Akkor 36 millió forintos adó- és tébétartozás meg nem fizetése miatt adócsalásra, illetve a hitelezők vélhető megkárosítására irányuló eladás miatti csődbűntett alapos gyanújára következtettek a Markó utcában. (Erről lásd: Balhé elvitelre, Magyar Narancs, 2001. május 17.)

A csak idén háromszor is meghosszabbított nyomozás végére tehát úgy tett pontot a rendőrség múlt hét kedden, hogy a távirati iroda kiadta a hírt a Schlecht elleni nyomozás megszüntetéséről. A rendőrség közleménye szerint ismeretlen személy Kaya Ibrahim nevének felhasználásával 1995 júliusában 13 gazdasági társaságban szerzett tulajdon- és irányítási jogot, majd a cégek bejelentett céghelyükről eltávoztak, nem szolgáltattak adatot, tartozásaik behajthatatlanná váltak. Mire a nyomozást elrendelték, eltelt az a három év, ami alatt a változásokat a Cégbíróságnál be lehetett volna jelenteni, ezért a BRFK "kiterjesztette" a nyomozást arra, hogy a cégeladás mögött milyen gazdasági bűncselekmények húzódhatnak meg. A Cégbíróság és az adóhatóság irataiból követhetetlen volt a cégek gazdasági tevékenysége; "az adóhatóságtól érkezett adatok szerint adótartozása az érintett társaságok többségének volt, de ezen tartozások - az adóhatóság tájékoztatása szerint - nem adóvizsgálattal megállapítottt adóhiány, hanem a társaságok folyószámláján szereplő, önadózási bevallások hátralékössszegei."

Befejezés

1998 őszén Simicska Lajos lett az adóhivatal elnöke. Kinevezése után nem sokkal megvált az APEH Dél-budapesti Igazgatósága vezetőitől, majd halottak napján rendkívüli munkaszüneti napot rendelt el az igazgatóságon, mikor is a HVG szerint csak számítógépes szakemberek mehettek be az épületbe. (Ezt az értesülést azóta sem cáfolta senki.) A Kaya Ibrahim, illetve a Josip Tot kezén fantomizálódott Fidesz közeli cégek (amelyek közül kilencet Simicska alapított) ügyeivel a Dél-budapesti Igazgatóság foglalkozott.

A rendőrség az APEH információi alapján megállapította: a Centum Kft.-nek 88,5 milliós adótartozása van, "ebből a büntetőjogilag értékelhető összeg" 26 millió forint. Az APEH központja a Dél-budapesti Igazgatósághoz továbbította a Centum aktáját, hogy az utóbbi hajtsa be a kft. köztartozásait. A múlt keddi rendőrségi közleményből az is kiderül, hogy Schlecht Csaba a meggyanúsítása után nem tett vallomást; amikor még tanúként hallgatták ki, azt mondta, nem ismerte a vevőt, akivel egy Kaya Ibrahimként bemutatkozó személy érkezett. Továbbá ő minden cégiratot átadott nekik.

Kaya Ibrahimot a német hatóságok hallgatták ki. Kaya azt mondta, nem ismeri Schlecht Csabát, Magyarországon csak átutazóban járt, csak törökül és németül beszél, magyarul nem. Az írásszakértő megállapította: az adásvételi szerződéseken szereplő "Kaya" aláírások "a bizonyossággal határos valószínűséggel Kaya Ibrahim kezétől származnak". A közlemény úgy fogalmaz: "Fényképről történő felismertetések során a felismerő tanúk nem tudták kiválasztani azt a személyt, aki Kaya Ibrahimként mutatkozott be nekik. A fentiek alapján nem bizonyítható, hogy történt-e közokirat-hamisítás, illetve amennyiben történt, azt ki követte el."

Ne feledjük, ekkor Schlechtet még mint tanút faggatták: tehát ő lehetett az egyik, aki mint "felismerő tanú" nem tudta kiválasztani Kaya Ibrahim fényképét (azét az emberét, akinek egyetlen napon 13 cégét adta el). A rendőrség arról is ír, hogy az ügyben érintett társaságok egykori ügyvezetői tanúként vettek részt az eljárásban. A hatóság előtt nyilvánvalóvá vált: a cégek nem folytattak tevékenységet. A lefoglalt könyvelési iratok alapján egyértelmű, hogy 1995. július 16-án minden irat Schlecht Csabánál kötött ki.

A hatóságok egyedül a Centum Kft.-nél bukkantak büntetőjogilag értékelhető körülményekre. A Centum Kft.-nél viszont az APEH 1994. október 6-án felszámolási eljárást kezdeményezett, mert nem fizette meg hatvan napon túl sem 37 millió forintos köztartozását. "Felmerült annak alapos gyanúja, hogy a társaság átruházását szolgáló szerződés valójában a hitelezői igények kielégítésének meghiúsítását célozta" - áll a múlt heti közleményben.

Tanulság

Így lett Schlecht Csabából gyanúsított, ami ellen ő panaszt nyújtott be. Futó Barnabás, Schlecht védője szerint már akkor nyilvánvaló volt, hogy nem valósulhatott meg a büntető tényállás, sem az adócsalás, sem a csődbűntett. Álláspontjukat a mostani határozat mintegy igazolta; ám Schlecht csak akkor nyugodhat meg végképp, ha az elévülési idő - amiből egy év még hátravan - eltelik anélkül, hogy a nyomozás újraindulna. Erre csak új tény vagy új bizonyíték felmerülése esetén volna esély, vagy ha a nyomozást megszüntető határozat ellen benyújtott panaszokat pozitíve bírálná el a Fővárosi Főügyészség.

A Narancs által megkeresett ügyvédek körében értetlenséget váltott ki a rendőrségi közlemény azon része, amely a nyomozás megszüntetésének fő okát tartalmazza. A földhivatalban a nyomozók ugyanis ellenőrizték a nyilvántartást, amelyben nem találtak a Centum Kft. nevén ingatlant. A társaság "(...) a gyanúsítás alapját képező cselekmények elkövetésekor nem rendelkezett vagyonnal. Ugyanakkor a csődbűntett és az adócsalás törvényi feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet rendelkezzen vagyonnal, amit a hitelezők elől elvon, ill. amivel kapcsolatban - a behajtás késleltetése vagy megakadályozása révén - az adóbevételt csökkenti." Kérdésünkre - a jelentős köztartozás kívül esik-e a vagyon fogalmán, illetve nem azért gyanúsították-e meg Schlecht Csabát, mert egykor cégét jelentős passzív vagyonnal adta el - a nyomozó hatóság vezetőjétől nem kaptunk választ. Ügyészségi forrásaink szerint azért állítja a BRFK közleménye, hogy a nyomozási felügyeletet gyakorló ügyészség nem emelt kifogást, mert csak akkor lehet a hitelezőket megkárosítani, "ha egy cég vagyona aktív". Vagyis rendelkezik ingó vagy ingatlan vagyonnal.

Bárándy Péter ügyvéd szerint az iratok ismerete nélkül annyi leszögezhető, hogy a csődbűntettnél a bűncselekmény törvényi feltétele a saját vagyon vétkes elidegenítése (hogy a hitelezők ne juthassanak pénzükhöz), az adócsalásnál viszont az adóhiányt azzal okozza az elkövető, hogy a közterhet nem fizeti meg. Másodlagos kérdés tehát, hogy volt-e a cégnek saját vagyona. "Ha a templom egere vagyok, akkor sem szabadulok az adótartozásom alól" - tette hozzá.

Horányi Miklós, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a Narancsnak azt mondta, nem értelmezhető azon kérdésünk, hogy elégedett-e a legfőbb ügyész azzal, hogy így zárta le az ügyet a rendőrség: "Az ügy még folyamatban van, mert a törvényes határidőn belül az érintettek panasszal élhetnek."

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
2001/38. (09. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra