Székely Zoltán: A rendőrségi és a büntetőeljárási törvény meghatározza, kivel szemben és hogyan indulhat nyomozás. Esetemben feljelentéssel indul az eljárás. Kilenc hónapja sehonnan nem kapok választ arra, hogy ki hallgatott le.
MN: Melyik ügyben?
SZZ: A Balla Dániel-féle ügyben (Balla szigetszentmiklósi vállalkozó, önkormányzati csatornázási beruházásokban vett részt cégével. Október 12-én kenőpénzt próbált átadni Székelynek [a képviselő szerint sikertelenül], amikor az ügyészségi nyomozók lecsaptak rájuk. Ez volt a tettenérés, amit Székely Zoltán merőben másként értelmez. - S. A.). Nyilvánvaló, miért nem akarnak válaszolni: tiltja a törvény, amit csináltak. Nem arról van szó, hogy Balla Dániel készített hangfelvételt, hanem ő a tanúvallomásában előadta - és ezt a nyomozó ügyész is megerősíti -, hogy állítólag először a Budapesti, majd az Országos Rendőr-főkapitányság végzett lehallgatást. Balla ezt úgy fogalmazza meg, hogy "a rendőrség segítségével". Ilyen nincs. Ha lett volna feljelentés, a rendőrségnek 24 órán belül át kellett volna küldenie a hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészségnek. A feljelentést viszont október 12-én 12 óra 55 perckor rögzítették (megmutatja az iratot - S. A.). Tehát azon a napon, amikor a Gellért Szálló előtt szerintük tetten értek.
MN: Mikor hallgatták le a nyomozók?
SZZ: Sódor István, a fővárosi főügyész a minap hamisan állította a televízióban, hogy nem történt engedély nélküli lehallgatás. A probléma az, hogy - nem tudni, kik - egy országgyűlési képviselő ellen jogellenesen titkos információgyűjtést folytattak annak mentelmi joga felfüggesztése előtt.
Itt vannak a tanúvallomások leiratai. Ezekből kiderül: háromszor beszéltünk telefonon Ballával, mindháromszor ő hívott fel. Vallomása szerint rádió adó-vevő rendszerrel folyt a lehallgatás. "riási baklövést követtek el a fővárosi főügyészség vezetői, 22 rendben megsértették a törvényt. Van egy kazetta, amiről senki nem tudja, hogy vágott vagy vágatlan felvétel van-e rajta. Ki készítette? Egyáltalán, eredeti-e? A Görög étteremben helyiséglehallgatás is történt, ezt az ügyészség is beismerte. Kértük az ügyvédemmel a rendőröket, hogy mondják el, ki hallgatott le. Nekem mint országgyűlési képviselőnek jogom van a válaszhoz, hiszen hivatalos személy vagyok, akinek válaszolni kell, ha kérdést intézek egy hatósághoz. A másik probléma az, hogy a törvénytelenül megszerzett bizonyítékokat nem lehet felhasználni a büntetőeljárásban. Hivatkozási alap sem lehet.
MN: Az ügyészség úgy látja, hogy tavaly október 12-én szerintük szabályosan érték tetten önt, majd az őrizetbe vételt követő 24 órán belül elengedték. Mivel ekkor ügyészségi nyomozók voltak a Gellért téren, ezt nem nevezheti jogellenes nyomozati cselekménynek.
SZZ: A tettenérés jogi feltételei nem teljesültek. És a dátumok miatt önmagukat keverték törvénysértés gyanújába az ügyészek. Balla Dániel feljelentését 12 óra 55-kor iktatták, íme a széljegyzet. 13.02-kor elkezdődik Balla Dániel meghallgatása. Öt ügyész van jelen a jegyzőkönyv szerint egy utólag tintával beírt helyszínen. "Az ügyész a bűnügyi szolgálattól átvett, előkészített pénzt, külön átadás-átvételi jegyzőkönyvvel részemre átadja." Mármint Balla Dánielnek. 13.17-kor befejezték (mutatja az iratokat - S. A.). Turi András (a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal helyettes vezetője, akkor a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala tisztviselője - S. A.) páncélszekrényéből hipp-hopp előkerül a 20 millió forint, de mi lett volna, ha 50 vagy 100 milliót mondott volna Balla? Ilyen gazdag az ügyészség?
Összesen 24 perc telt el a feljelentés óta! Hogyan lehetséges ez? Erre keresem a választ kilenc hónapja. Aznap 16.46-kor már tanúmeghallgatást tartottak, noha nem lett volna szabad. Nincs bírói engedély, márpedig - ha halaszthatatlan is az eljárás - utólag legalább be kellett volna szerezni. Mindez a koncepciós eljárást bizonyítja: jegyzőkönyveket hamisított az ügyészség, valamint kényszervallatás is történt.
MN: Ezt hogy értsük?
SZZ: Ezt majd elmondom a parlamenti vizsgálóbizottságban. Tanúk is vannak rá.
MN: Gondolja, bárki elhiszi, hogy önt a fogdában péppé verték?
SZZ: Nem. Van fizikai és pszichikai kényszer. Sokat finomodtak a módszerek az ÁVH óta. Börtönnel fenyegettek, és az ügyvédemen keresztül Nerpel Zsolt fővárosi ügyészségi csoportvezető ügyész azzal jött, hogy ha már nem leszek képviselő, előszedik ezeket az ügyeket.
MN: A rendőrségi törvény alapján a hatóság a nyomozás megkezdése előtt - ha az bizonyíték beszerzése érdekében szükséges - adatot, információt gyűjthet, és csapdát állíthat. A rá vonatkozó törvény szerint az ügyészség ugyanezt teheti, ha a hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése végett ez szükséges. Ez logikus, hiszen e nélkül tettenérésre sem lenne mód. A mentelmi jogra való hivatkozása ez esetben szerintünk téves jogértelmezés.
SZZ: Egyáltalán nem logikus. A törvények pedig egyértelműen tiltják, ugyanis a mentelmi jog miatt ez nem alkalmazható. De nézzük a tényeket. A Lehóczki István emődi polgármester tanúmeghallgatásáról szóló 2000. november 6-i jegyzőkönyvön az szerepel: "A hatóság eljáró tagja közli a tanúval, hogy Székely Zoltán ellen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult bűnügyben tanúként hallgatja meg." A bűnügy nyomozati nyilvántartási száma: 1410/2000. Ez nem adatgyűjtés, már bocsánat. (A Balla-ügy mellett az emődi ügyben készült vádirat Székely ellen. - S. A.)
Polt Péter december 1-jén az Országgyűlés elnökének címzett átiratában ezt írja: "Az ügyészségi nyomozó hivatal 1410/2000. szám alatt indított bűnügyben" nyomoz. Ehhez képest december 12-én függesztették fel a mentelmi jogom. A törvény szerint ha bíró, ügyész, diplomata és országgyűlési képviselő ellen megalapozottnak tűnő feljelentés van, akkor ott meg kell állítani az órát, és kérni kell a mentelmi jog felfüggesztését. Hogy ez mennyire így van, azt Turi András maga is írja, hogy a mentelmi jog miatt nem jogosultak folytatni a nyomozást.
MN: Ügyészek szerint azért csak decemberben vették őrizetbe másodszor, mert meg kellett várni, míg az Országgyűlés kiadja önt.
SZZ: A Balla-ügyben a tettenérés jogi feltételei nem teljesültek, míg az emődi esetben ez fel sem merült. Az ügyészség megvalósította a jogtalan őrizetbe vétel és fogva tartás bűncselekményét. De közben nyomoztak is. 2000. december 5-én elmentek Újszászra, Borsodszirákra azokhoz a polgármesterekhez, akiket én 2000. február 25-én egy sajtótájékoztatón bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottam meg, és közöltem, hogy feljelentem őket a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) pénzeinek csatornaépítésekkel kapcsolatos jogosulatlan igénylése és felhasználása miatt. Ez tehát nem is tartozik sem az emődi, sem a Balla-ügyhöz. Tőlük, gondolom, azt remélték az ügyészek, hogy valami terhelőt mondanak rám. Ügyészek mászkáltak vidékre tanúkihallgatásokra azért, hogy a feljelentéseket kicsikarják. Itt vannak a Nerpel Zsolt ügyész úr által felvett jegyzőkönyvek. (Mutatja; a papírokon az olvasható, hogy a "Székely Zoltán ellen [...] indult bűnügyben november 20-án, november 16-án, november 15-én, november 10-én, november 9-én, november 8-án tanúmeghallgatások voltak". - S. A.) Ez mi, ha nem koncepció?
MN: Az újszászi csatornaberuházásnál milliárdok tűntek el, ezt lehetett akkoriban olvasni. Lehet, hogy ez után nyomoztak.
SZZ: Az iratokat lefoglalták itt, a lakásomon, azóta eltűntek. Inkább azt mondom, hogy az ügyészek a fenti cselekményekkel sorozatosan törvényt sértettek, önigazoló eljárásuk közben nem ügyeltek a törvényesség látszatára sem. Ezt el is mondtam nekik az ügyészségen, kicsit cizelláltabban: a kommunista és a fasiszta jelző, azt hiszem, elhangzott.
MN: Ön múlt szerdán megnevezett két pártelnököt, Torgyán Józsefet és Kuncze Gábort, mint akiknek érdekében áll, hogy ön ellen továbbra is nyomozzanak.
SZZ: A birtokomban lévő tanúvallomások ezt nem zárják ki. De nem én kevertem bele őket. Balla Dániel mondta, többször volt Kunczénél a képviselőházban, és találkoztak rendezvényeken. Az érintett cáfolja, hogy ismerné Ballát. Akkor viszont Balla nem mond igazat. Egy országgyűlési vizsgálóbizottság derítse ki, mi a helyzet. Torgyán József pedig feljelentett engem tavaly augusztusban a titkosszolgálati miniszternél. Szabolcsba mentünk horgászni Molnár László képviselőtársammal, és Torgyán attól tartott, hogy az ő fellegvárában a csatornaberuházásoknak akarok utánanézni.
MN: Az ügy kirobbantásánál nem lehetett kizárni a politikai motivációkat. De miért gondolja, hogy most is ugyanazok érdeke az, hogy minél tovább házi őrizetben legyen?
SZZ: Miért nem engednek be a Parlamentbe?
MN: A házi őrizet szabályai miatt. Ha bemehetne, útközben betérhetne ide-oda - mondják az ügyészek. Önt vesztegetéssel vádolják, ami olyan természetű bűncselekmény, hogy eminens érdek a vádlott elszigetelése, nehogy összebeszéljen a bűntársakkal.
SZZ: Szökés lehetőségének az indokával tartanak fogva, ugyanakkor egyedül járok kórházba; az ügyész urak szerint csak akkor szöknék, ha a Parlamentbe mennék... A "bűntársaim" ellen folyó nyomozást pedig bűncselekmény hiányában megszüntették. Az ügyészség ön által is képviselt álláspontja ügyészségi terrorhoz vezet. Nekem Nerpel Zsolt azt mondta: addig rohadok a börtönben, ameddig ő akarja. Ha általánosítok, akkor ez a parlamenti demokrácia, az Országgyűlés autonomitása elleni igen súlyos támadás. A mentelmi jog ugyanis nem az enyém - az Országgyűlés függetlenségét garantálja.
MN: Miért bízna meg önben az ügyészség, ha tényleg dolgozni járna?
SZZ: Kísérjenek be, akár naponta. Az ügyészség most azért tart fogva, mert gyáván - a bíróság kényszerintézkedést elrendelő határozatai mögé bújva - a saját törvénysértéseit leplezi. Sódor úr védi a mundér becsületét. Nem szeretnék, ha én 360 képviselőtársammal osztanám meg, hogy rájuk nézve milyen veszélyeket rejtenek az ellenem folytatott eljárás törvénytelenségei.
MN: Az ügyészség úgy reagált az ön vádjaira, hogy minden beadványára válaszoltak, indoklással. A bíróság döntött a kényszerintézkedésekről. A vádirat is elkészült.
SZZ: Nézzük csak a vádiratot! Második oldal, második bekezdés: "Ezt követően Székely Zoltán 1999 nyarán valamely alkalomból a Parlamentben megforduló Lehóczki Istvánt megkereste, és szóba hozva az Emődön folyó beruházást utalt arra, hogy neki a közbeszerzési bizottságban, illetve a KAC-albizottságban jelentős befolyása van, illetve a KAC-támogatás felhasználásával kapcsolatban vizsgálatot is végeznek." Ebben a mondatban három hamis állítás van; ezt a vádiratot egyébként egy főügyész írta alá. Első: 1999 nyarán nem működött a parlament. Második: a Parlamentben nincs hangosbemondó, mint a Nyugati pályaudvaron, hogy közölje: megérkezett Lehóczki István, az a képviselő, akinek dolga van vele, az keresse fel az aulában. A harmadik: a közbeszerzési bizottság és a KAC-albizottság akkor nem is állt még fel.
MN: Az októberi ügyészségi akció előtt egy fél évvel az előbb említett bizottságokban koalíciós képviselőtársai mondták azt, hogy ön szakértőivel különböző önkormányzatokat kerestet fel, saját szakállára gyűjt adatokat, és összekeveri vizsgálóbizottsági elnöki tisztségét cégvezetői minőségével.
SZZ: Hivatalból ellenőrzéseket végeztünk. Ezzel pár képviselőtársam érdekeit sértettem. Hogy kikét, most hagyjuk.
MN: Amíg nem beszél róla, nehezen hihető, hogy nincs alapja annak, amit mondanak. Talán fél megnevezni őket?
SZZ: Dehogy félek. Senkitől nem félek. Tavaly decemberben jelentettem fel Emőd polgármesterét és a szigetszentmiklósi-szigethalmi maffiát környezetvédelmi és az ahhoz kapcsolódó gazdasági bűncselekmények miatt. Most az ügyészség újraindította a rendőrség által már lezárt ügyet: a környezetvédelmi felügyelőség pénteken megnevezte Balla Dánielt mint elkövetőt.
MN: Most arról beszél, hogy Ballát azért jelentette fel, mert egy háromhektáros területre, a Szigetszentmiklós melletti Duna-parthoz közel lévő területre döglött aszfalttörmeléket rakatott le?
SZZ: De tudja, hogy hány száz millió forint onnan elvinni? Az ottani önkormányzat ma már nem fedezi Ballát, aki meg is lesz gyanúsítva. Az az aszfalt csak külön erre a célra készített tárolóban helyezhető el, de ilyen ott 50 kilométeres körzetben nincs. Balla Dánielék csaltak, ebbe belekeverték a polgármesteri hivatalt. Felvették az állami támogatást is, ennek elszámolása most indult el. Több tíz millió a rendbetétel és a százmilliót is meghaladja az elszállíttatás. Talán így már világos: bűnszövetséggel álltam szemben akkor. Ez az aszfaltügy összefügg azzal a csatornaberuházással is, amelyet én megtámadtam. Nyolc tanú vallott Balla ellen. A rendőrség meg sem hallgatta őket; az ügyészség az emiatt benyújtott panaszunkat rögtön akceptálta. Így függ össze az ügy az én fogva tartásommal: hiszen Balla Dániel azért segített a hatóságnak, mert a saját ügyeinek feltárását kívánta ellehetetleníteni.
MN: Font Sándor (MDF), a közbeszerzési bizottság tagja azt mondta 2000 márciusában, hogy ön mint a bizottság elnöke...
SZZ: Font úr az emődi ügyet fedezi. Ott négyszázmillió forinttal károsították meg az államkasszát azzal, hogy a csatornaberuházáshoz szükséges önerő nagysága a hatmilliót sem érte el. Az emődi polgármester tanúvallomásában szerepel, hogy ő felvett egy hangfelvételt, ami arról szól, hogy küldje fel a papírokat. A főügyész állítja: én kerestem. Ez valótlanság: ők kerestek engem. Ez a hangfelvétel hitelesítve van: abban semmi bűnre utaló adat nincs. Többször kértem az ottani beruházás dokumentumait - még a belügyminiszteren keresztül is megpróbáltam -, eredménytelenül. Azért kértem, mert a Környezetvédelmi Minisztériumból olyan információm volt, hogy a 2,4 milliárdos beruházásnak egymilliárdos hiánya van. Arra gyanakodtam, hogy hamis adatszolgáltatással három helyről kapott állami pénzt, a hitelígérvénye is hamis volt. Mondtam az emődi polgármesternek, hogy beidézem a KAC-albizottság elé, és itt fog szégyenszemre pirulni, ha nem adja oda az iratokat. Erre hívott fel telefonon; rögzítette a beszélgetést, amiből csak az derül ki, hogy mivel postán nem lehet az iratokat eljuttatni, megy majd érte a parlament gépkocsija.
MN: Azt állították az ön bizottságában ülő képviselők, hogy a közbeszerzési bizottság és a KAC-albizottság elnöki tisztségeit ön gyakran mosta egybe, egyedi ügyeket próbált vizsgálni bizottsági felhatalmazás nélkül.
SZZ: Ki mondta?
MN: Ezt Kiss Andor MIÉP-es képviselő és Lotz Károly SZDSZ-es képviselő egybehangzóan állította 2000 októberében, a tettenérés másnapján egy közbeszerzési bizottsági ülésen.
SZZ: A KAC-albizottságban eldöntöttük: mindegyik csatornaberuházást megvizsgáljuk. Én át akartam tenni a másik bizottságba azért, hogy lehessen tanúkat meghallgatni; ezt egy vizsgálóbizottságban jobban meg lehet csinálni.
MN: Miért mentek a szakértői a megnevezett önkormányzatokhoz?
SZZ: Mert az iratokat nem tudták hozzánk felküldeni. Mi meg elhoztuk. Csak a képviselőtársaim nem akarták, hogy a meghallgatások nyomán az esetleges törvénysértések miatt feljelentéseket kelljen tenni. És hogy a hatóságok vizsgálják a beruházásokat. A vizsgálódásaink viszont 2000 nyarára olyan fázisba jutottak, hogy rám nézve kellett valami terhelőt produkálni: erre kellett a hatóságoknak a Balla- és az emődi ügy. Emiatt járt benn Balla annyiszor Turi és Nerpel ügyész uraknál, ki kellett képezni őt minderre, nehogy ellentmondásba keveredjen önmagával. Az ügyvédem találkozott vele négyszer, a fiam háromszor. Amikor engem bevittek oda, ő mindig ott volt.
MN: Miért állna érdekében a fővárosi főügyésznek és a neki beosztott ügyészeknek az, hogy "igazolják önmagukat"? Hogyan vezethetnék félre Polt Pétert, és miért tennék ezt?
SZZ: Polt Péter még október 12-én kezdeményezte a mentelmi jogom felfüggesztését. Azt írja: "A cselekmény elkövetését hangfelvétel, a tettenérésről készült videofelvétel, valamint tanúvallomás bizonyítja." Ez év február elsején aztán kiderült: nincs hangfelvétel.
MN: Erre mondták azt, hogy elromlott a magnó.
SZZ: Igen, se eleje, se vége. Sem a Gellért Szállóban, sem az autómban nem sikerült, túl csendes hely mindkettő. A villamossíneken viszont összejött nekik. Ez utóbbinak van meg a leirata, de így a koncepcióba nem illik bele. Ezt most oda is adom önöknek. (A jegyzőkönyv szerint a letisztított anyag is nehezen érthető, a tettenérés pillanatai már érthetetlenek. - S. A.) Az iratismertetésen, 2001. április 12-én derült ki az ügyvédem kérdését követően, hogy - idézem Nerpel Zsoltot - "a nyomozati anyagok tartalmazzák az ORFK Szervezet Bűnözés Elleni Igazgatóságának átiratát, mely szerint az úgynevezett tettenérésről készült videofelvételt a rendelkezésünkre bocsátják. E rendőri szerv nyújtott segítséget Balla Dániel részére a különböző beszélgetések rögzítéséhez." Tehát: sem a nyomozó ügyész, sem a főügyész, sem Balla, sem az ügyvédem, sem én nem láttam a videofelvételt. Akkor mit látott a legfőbb ügyész? Hogy merték becsapni az Országgyűlést? Ha ugyanis a videofelvételről meg a kazettákról nem ír a legfőbb ügyész a parlamentnek, a Ház nem ad ki, és akkor az ügyészi bűnözők nem tudták volna velem végignyalatni a Rákóczi utat.
MN: Mit akart megtudni akkor, amikor Ballával a Gellért Szállóban találkozott?
SZZ: A beszélgetés során elhangzottak nevek. Ezek a leiratból hiányoznak. Ezért mondom, hogy a hangfelvétel sikerült. Ezt támasztja alá az, hogy e neveket a legfőbb ügyész is hallotta. Ez a 22-es csapdája.
MN: Tehát az ön verziója szerint Balla politikusokról, mégpedig kisgazdákról ígért önnek terhelő dokumentumokat?
SZZ: Is.
MN: És még kire? Koalícióbeliekre?
SZZ: Nem csak. Lehet, hogy Balla a balhés ügyei miatt felépített egy koncepciót, és ehhez megkapta a segítséget az ügyész és rendőr haverjaitól. És politikusok is segíthették. Egyedül ezt nem csinálhatta volna meg, ő pici gyerek ehhez. De kilenc hónapja nem kapok arra választ, kik álltak a háttérben. Ismeretlen tettes ellen tettem feljelentést, eredménytelenül. De a dolog politikai része ma már nem érdekel, csak azokat akarom elkapni, akik ezt végigcsinálták velem. Ezt nem is tagadom. Orbán Viktor vélekedését osztom: én sem felejtek, és nem is bocsátok meg. Végigviszem, míg börtönbe nem kerülnek.
Somos András
