Hadházy Ákos a Narancsnak: Milyen optimizmus?! Az ellenzéki pártoknak rendes aktivistahálózatuk sincs

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2019. június 19.

Belpol

A korrupcióellenes ügyészégről szóló aláírásgyűjtés tanulságairól kérdeztük a képviselőt.

Hosszú interjút közlünk Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban.

Hadházyt annak kapcsán kérdeztük, hogy milyen tapasztalatai voltak a végül 680 ezer aláírásnál végződő aláírásgyűjtéssel kapcsolatban, melyek a NER-rel kapcsolatos politizálás sarokkövei szerinte, és hogy milyen állapotban van az ellenzék, amelynek pár része láthatóan önbizalmat nyert a májusi EP-választás után.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Az ellenzékről azt mondta Hadházy:

„A politikai nyomásgyakorlás és cselekvés jelentőségéről szinte teljesen elfeledkezik az ellenzék. Elhiszik, hogy ha tartanak egy sajtótájékoztatót vagy egy jó interpellációt, az a politika, és ők végeztek is. Ezek persze kellenek, én is számtalan ilyet tartok, de itt nem lehet megállni, ez nem elég. Az ellenzék jó esetben rohan az aktuális disznóság után, és arra hajt, hogy este behívják az Egyenes beszédbe vagy a Klubrádióba, ahol jól fel tud háborodni. Ez hiba.

Pedig nincs olyan hatalom, amelyre ne lehetne eredményesen nyomást gyakorolni. De tudni kell: a kormány sem használta ki minden lehetőségét a diktatúrába vezető úton. Ahogy nőni fog az elégedetlenség, úgy fogja elzárni a nyilvánosság és a demokrácia csapjait. Ezt pedig kizárólag politikai nyomásgyakorlással lehet megállítani. Tüntetések, petíciók, sztrájkok kellenek. Ám ezek csak akkor működnek, ha komolyan gondoljuk és megcsináljuk, nem csak kommunikálunk róla. Volt már itt pár aláírásgyűjtési akció, gondoljon csak bele. LMP: Paks. Jobbik: bérunió. MSZP: maradjunk az unióban. Csakhogy ezek a pártok ezeket nem csinálták meg a szó valódi értelmében, a munka szintjén. Csak tartottak pár sajtótájékoztatót, és kész.

És ez azért történt, mert egyik pártnak sincs komolyan vehető aktivistahálózata. Akadnak olyanok, akiknek az ország bizonyos részein van, de a szomszéd városban már nincs. Továbbmegyek, vannak olyanok a parlamentben – frakciójuk is van –, akiknek néhány tucat embernél többjük sincs. Meg kell nézni pár sajtótájékoztatójukat, felveszik a párt dzsekijét, de ezeken az eseményeken a fizetett frakcióalkalmazottak vannak ott legfeljebb, meg egy-két parlamenti képviselő. Ez a nagyobb pártoknál is probléma.”

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja. Ne felejtse el megvásárolni a héten is a lapot vagy fizessen elő rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.