Háromszor annyit kaptak a győri gazdák a földjükért, mint a szegediek

  • narancs.hu
  • 2024. december 18.

Belpol

Az Átlátszó megkapta a győri kisajátítás adatait. Kiderült, az ottani gazdák jobban jártak, mint a dél-alföldiek a BYD-val. 

Perrel, majd a jogerős ítélet alapján kért végrehajtás nyomán, Pintér Bence polgármester közbenjárására kapta meg az Átlátszó a győri ipari park bővítésekor lezajlott kisajátítási eljárás adatait. 

Erre azért volt szüksége az oknyomozó portálnak, mert tudni akarta, mennyi pénzt kaptak a földtulajdonosok Győrben, ezt össze akarta hasonlítani azzal az árral, amit a BYD autógyárnak szánt föld kisajátításakor fizettek Szegeden.

Szegeden és Győrben is kormányzati támogatás mellett sajátították ki a földeket azért, hogy profitot termelő külföldi cégeknek adják át. 

Az derült ki, hogy a Győri Ipari Park bővítéséhez megvett földek négyzetméteréért átlagosan 1435 forintot kaptak a tulajdonosok.

A KSH adatai szerint a győri kisajátítás idején, 2022-ben Győr-Moson-Sopron megyében 2,25 millió forint/hektár volt a medián termőföldár, Csongrád megyében 1,79 millió forint. 2023-ra Győr-Moson-Sopron megyében 1,7 százalékot nőtt az ár, Csongrád-Csanádban viszont 21 százalékot, így elvileg eltűnhetett a győri és szegedi termőföldek közötti árkülönbség.

Ehhez képest Szegeden 444 forint az átlagos négyzetméterár, amit a BYD autógyárnak kisajátított földek után kaptak a tulajdonosok. 

„Szeged város önkormányzata azt vállalta, hogy 300 hektárnyi, többnyire mezőgazdasági területet fog megvásárolni és kisajátítani és átadni a gyár számára, a BYD számára. De nem csak ezt vállaltuk, hanem azt is vállaltuk, hogy jelentős infrastruktúrafejlesztési beruházásokat valósítunk meg, vagyis, hogy a terület úgy kerüljön a BYD tulajdonába, hogy másnap meg tudjon kezdődni az építkezés” – idézi a lap Botka László szegedi polgármestert.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.