Andy Vajna adója és vidéki rádiók beolvasztása

Házhoz mennek

Belpol

Az elmúlt időszakban Andy Vajna visszautasíthatatlan ajánlatot tett az ország leghallgatottabb vidéki rádióinak, így most már 22 körzetben fogható a Rádió 1. A terjeszkedésen törvényileg is lehetne fogást találni, de senki nem akar a fideszes gépezet útjába állni.

A filmügyi kormánybiztos a szinte garantáltan évi többmilliárdos bevételt termelő kaszinóbiznisz majdnem egészének megszerzése után kezdett terjeszkedni a médiában. Övé már a Tv2, megvette a két vidéki lapot és a Borsot kiadó Lapcom Zrt.-t, de a rádiós piacon nyomul a legerősebben. A Médiatanács jogi aggályok miatt nem írta ki ugyan az országos kereskedelmi rádióknak szóló pályázatot, Vajnáék azonban találtak kiskaput. Mivel a budapesti Rádió 1 körzeti szolgáltató, nem vásárolhatna fel akármennyi helyi frekvenciát – helyi adókat viszont korlátozás nélkül kapcsolhat a hálózatába, feltéve, hogy „csak” napi 20 órában sugározzák mindenhol ugyanazt (lásd: „Érces hangja felszárnyalt”, Magyar Narancs, 2017. április 13.).

 

Jókor, jó helyen

A Rádió 1 a hálózatba kapcsolt adókkal majdnem az egész országot lefedi, immár 22 körzetben fogható. Így évtizedes múltú, helyben fontos szerepet betöltő adókat kebelez be vagy szorít háttérbe. Mindez azért is lehetséges, mert az új médiatörvény már nem tartalmazza azt a megszorítást, amit a 2010 előtti törvény még igen: azt tudniillik, hogy aki országos televíziót tulajdonol, annak más médiuma nem lehet. De még a jelenlegi jogszabályok szerint is megtámadható lenne a fideszes offenzíva például Győrben, ahol Andy Vajnáé a helyi rádió és a napilap – csak éppen senki nem lép ez ügyben (a fideszes médiaterjeszkedést szótlanul tűrő Médiatanácsról és versenyhivatalról lásd: Dísznek vannak, Magyar Narancs, 2017. augusztus 17.).

A huszonöt éves múltra visszatekintő, korábban magánkézben működő Rádió Eger a térség lehallgatottabb adója volt: helyi hírekről, témákról környékbeli kollégák tudósítottak, reggeli műsoruk kifejezetten sikeres volt. A Szabó testvérek, akikkel együtt éveken át kezdte a napot a város, majdnem sírtak, amikor elköszöntek hallgatóiktól – most már ez a frekvencia is a Rádió 1 országos hálózatát erősíti. „Az egriek nem szeretik [Sebestyén] Balázsékat, a helyi vállalkozók pedig nem szívesen hirdetnek, amióta megtörtént a tulajdonosváltás” – mondta az egri rádió sorsát ismerő forrásunk. Az adót eredetileg nem akarták eladni, de a 2008-as válság utáni anyagi gondok miatt lassan, de biztosan a felszámolás irányába haladt. Aztán egy nap felbukkant Csík Zoltán – egykori gyilkossági nyomozó, akit az utóbbi időkig Mészáros Lőrinc intézőjeként emlegettek –, és kedvező ajánlatot tett. Úgy tudjuk, Csík Zoltán közvetített az akkori rádiótulajdonos Deák Boldizsár és egy Mészáros Lőrinccel jó kapcsolatot ápoló cég, az FK Invest Befektető Kft. között. E cég egyik tulajdonosa Forró Zoltán, aki bár korábban Demszky Gábor városházi kabinetfőnöke volt, a Heti Válasz tavalyi információja szerint Mészáros Lőrinc partnereként épít Szilvásváradon lovardát és stadiont (természetesen állami pénzből). Deák Boldizsár ragaszkodott ahhoz, hogy a váltás után is maradjanak a régi kollégák, egy részüknek idővel mégis felmondtak, egyikük pedig a konkurens FM7-hez igazolt. „Amióta megváltoztak a viszonyok, egyre kevesebben hallgatják az egriek ezt az adót, inkább a másikat részesítik előnyben, ahol maximálisan helyi témákkal foglalkoznak, és nem Balázsékat kell reggelente hallgatni” – állította forrásunk, aki szerint azok a kollégák, akiknek eddig még nem mondtak fel, partvonalra szorultak; a hajdan népszerű reggeli műsort vezető egyik Szabó testvér például most csak azt mondhatja be, hogy melyik zeneszám következik. Jellemző a mai viszonyokra, hogy helyben már attól tartanak: mivel szépen gyarapodik az FM7 hallgatottsága, előbb-utóbb ők is kapnak Vajnáéktól egy visszautasíthatatlan ajánlatot. A Rádió 1 náluk mindenesetre még nem kopogtatott – tudtuk meg az FM7-hez közeli forrásból.

 

Az országos helyzet

Noha akad olyan tulajdonos, aki gazdasági szempontból kifejezetten örült a Rádió 1 megjelenésének, a többséget aggasztja Vajnáék térnyerése. A vidéki frekvenciák pályázatainál sorra jelennek meg olyan cégek, amelyeknek nincs komoly rádiós tapasztalatuk, viszont nagyon hálózatba kapcsolódnának a Rádió 1-gyel. Mivel több, 10-20 éve jól működő vidéki rádiónak akadnak mostanában gondjai a Médiatanáccsal, amely formai okokra hivatkozva utasítja el újabb pályázataikat, ennek hátterében többen Vajnáék taktikázását látják. Például Pakson, ahol van már ugyan a Rádió 1-nek frekvenciája, a húsz éve sugárzó másik helyi adó, a Fortuna újrázását visszalökték egy olyan adat hibás volta miatt, amelyet egyébként nem is lett volna kötelező megadni. „Természetesen fellebbeztünk, jelenleg is tart a bírósági ügy. Október 21-ig még sugározhatunk, mivel sikerült ideiglenes szórási engedélyt kapnunk, amíg a fellebbezés elbírálása le nem zárul. Viszont nem szeretnék olyan kijelentést tenni, hogy a mi esetünknek bármilyen köze lenne a Rádió 1 térnyeréséhez. Akkor feltételezném ezt, ha a pályáztatás lezárta után sem mi, sem pedig a konkurens tamási rádió nem kapná meg a frekvenciát, és ezek után a Médiatanács nem írná ki újra a pályázatot” – mondta Strasszer Andrea, a rádió ügy­vezetője. Rádiópiaci forrásaink szerint Paks teljes bekebelezése a Paks2 projekt miatt is fontos lehet, hiszen „nem mindegy, hogy erről a beruházásról a helyieknek ki és hogyan beszél”.

 

Az egyik sír, a másik nevet

Nevük elhallgatását kérő, vidéken dolgozó rádiós kollégák arról beszéltek lapunknak, hogy tapasztalataik szerint az adott térségben élők Balázsék reggeli műsora helyett inkább a helyi témákra kíváncsiak. De van ellenpélda is. „A korábbi hallgatottsági mérésekből egyértelműen kiderült, hogy hiába mi vagyunk az egyetlen helyi rádió, a reggeli sávban nagyon szoros volt a verseny köztünk és az akkor még Class FM-ről szórt Morning Show között. Miután megszűnt a Class, és kiderült, hogy a Rádió 1-hez igazolnak a Balázsék, a hallgatóink jelezték, hogy igénylik a műsort” – mesélte Fodor József, a Rádió 1 Pécs tulajdonosa. A pécsi adót már az Andy Vajna-féle Rádió 1 kereste meg. „Engem nem nagyon kellett győzködni, mert én öt évvel ezelőtt is hálózatban voltam, tehát pontosan tudtam, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen konstrukció” – számolt be Fodor, aki tulajdonosa maradt a rádiónak, amely jó néhány műsort átvett az országos csatornától, az említett reggeli produkció mellett például a
Cooky Show-t és a Rádió 1 Budapest esti mixműsorait. A pécsi adó tehát csak részlegesen csatlakozott az országos hálózathoz, nem napi 20 órában, hanem csak a reggeli és az esti sávot adták át, nappali időszakban továbbra is saját készítésű műsorokat sugároznak. „Mi kizárólag a hallgatószám maximalizálásra törekszünk – jelentette ki a pécsi rádiótulajdonos –, megtartva a saját értékeinket, de behozva olyan országos sztárokat, akikre egyértelműen igény van.”

„Szerintem nincsen semmi furcsa abban, hogy egy országos rádió jó dealt ajánl a regionális adóknak, és nem tudok róla, hogy rossz szájízzel kötötték volna meg ezeket az üzleteket” – ezt már Pálinkás Csaba, a szekszárdi Rádió Antritt tulajdonosa mondta, aki szerint nem a legnagyobb üzlet ma helyi rádiót fenntartani, a hálózatba kapcsolással viszont gazdaságilag stabil helyzet teremthető. „Azt látom, hogy elsősorban az ellenzékiek hörögnek ezzel kapcsolatban, pedig ez elsősorban nem a politikáról szól. Nem azt mondom, hogy a vidéki rádiók nagyon veszteségesek, de tény, hogy sokkal több munkával jár kitermelni a bevételeket, mint tíz évvel ezelőtt. A helyzet röviden: a helyiek kapnak egy jó ajánlatot, átvesznek egy egészen hallgatott műsort – igaz, hogy több regionális adó megveri őket a reggeli sávban –, továbbá készen kapnak egy olyan programmingot, ami teljesen beilleszthető az NMHH elvárásaiba, kapnak még valamennyi pénzt, és végső soron csak néhány óráról kell gondoskodjanak, amiben hozzák a helyi híreket. Ez gazdasági szempontból kedvező lehet, nem hiszem, hogy veszteségként kellene felfogni” – sorolta a szekszárdi rádiós, aki nyíltan jó kapcsolatot ápol a fideszes városvezetéssel, a saját rádióját pedig egyelőre biztonságban tudja. Mint mondta, náluk fel sem merült, hogy eladják a rádiót, és reméli, hogy a soron következő, két év múlva esedékes pályázatnál is megnyerik a frekvenciát.

Helybéli forrásunk szerint viszont a rádióra gyakorolt fideszes befolyás már 2010 környékén kezdődött. „Kifejezetten kérték, hogy az ő embereik a műsorokban több időt kapjanak, a jobboldali nézetek és vélemények pedig hangsúlyosabban jelenjenek meg a beszélgetések során, és különböző témákban is inkább az ő frontjukról érkező emberek nyilvánuljanak meg” – meséli forrásunk, aki úgy tudja, hogy jelenleg is „nagyon érzékeny” a szekszárdi városvezetés az ellenzéki tartalomra. Egyszer például a műsorvezetők felhívták Hadházy Ákost, a korrupcióinfóiról ismert LMP-s (korábban fideszes) politikust, akit szekszárdi, ráadásul szigorúan állatorvosi minőségében kérdezték arról, van-e bármi haszna télen a kutyákra ruhát adni. „A műsor után a szerkesztőknek hosszasan magyarázkodniuk kellett a városvezetés felé, hogy Hadházyt tényleg nem politizálni hívták a műsorba” – idézte fel forrásunk.

Egy szekszárdi kolléga szerint ők igyekeznek kiegyensúlyozottan tájékoztatni, de valóban érzik a városvezetés elvárását, hogy a kormánypárttal többet foglalkozzanak. „A polgármesternek havonta egy alkalmat biztosítanunk kell, amikor szekszárdi ügyekről számol be. Nem emlékszem, hogy korábbi városvezetés alatt lett volna ilyen.”

 

Mintázat

A Narancsnak megszólaló rádiós kollégák szerint érzékelhető egyfajta politikai nyomás a piacon, de vannak olyanok is, akik „szerencsétlen egybeeséseket” emlegetnek. „Korábban az volt a probléma, hogy amint elhallgatott egy rádió, az akkori hatóság azonnal kiírta az új pályázatot, ami a kis rádióknak nem tett jót. Most viszont azt látjuk, hogy egyre több az alvó frekvencia, és a Rádió 1 hatalmas lefedettséget szerzett magának” – mutatott rá Strasszer Andrea, aki szerint alapvetően nem lenne baj egy országos hálózat építése, korábban a Juventus Rádió próbálkozott is ezzel. „Bátran ki lehet jelenteni, hogy azokban a megkeresésekben semmiféle felsőbb nyomás nem volt érezhető, más kérdés, hogy az a hálózat sem működött, mivel a helyieknek szükségük van olyan műsorokra és műsorvezetőkre, akik ott élnek, és arról beszélnek, ami az adott város lakóit is érdekli. Persze helyi híreket bárki beolvashat, de hamar ki fog derülni, ha fogalmuk sincs az egészről” – teszi hozzá Strasszer, aki abban bízik, hogy újra kiírják majd a Fortuna Rádió frekvenciájára a pályázatot. „Mi nem kaptunk olyan jelzést, hogy nem fogják kiírni, viszont, mondjuk úgy, érkeztek olyan iparági sugallatok, hogy ez a frekvencia is elhalkul annak érdekében, hogy a már Pakson működő Rádió 1-é legyen ez a térség is.” Teljesen.

Figyelmébe ajánljuk