Helsinki Bizottság: a kormány szócsöve lett a közmédia

  • narancs.hu
  • 2015. június 26.

Belpol

A menedékkérőknek a híradásokból, riportokból, interjúkból kirajzolódó médiaképe visszataszító, félelmet, pánikot keltő, és a velük szolidáris embereket, szervezeteket hibáztatja a kialakult helyzetért, ráadásul dehumanizálja, kártevőkként, bűnbakokként mutatja be a külföldieket.

A Magyar Helsinki Bizottság ma levélben fordult a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójához, illetve a közmédiát felügyelő Közszolgálati Testület elnökéhez, tegyenek valamit azért, hogy a menedékkérők bemutatásának torz gyakorlata megváltozzék, és a közvélemény reális képet kapjon országunk valóságos migrációs helyzetéről.

false

 

Fotó: MTI

A Magyar Helsinki Bizottság menedékkérők jogvédelmével foglalkozó szervezetként úgy tapasztalja, a közszolgálati média a hazai migrációs folyamatokról szóló tudósításai nem segítik, hanem akadályozzák a közösség vitáinak lefolytatását, valamint gyengítik a közösségi kohéziót és integrációt. A közmédia mostani szerkesztési és tájékoztatási gyakorlata alapvetően ellentétes a közszolgálati elvárásokkal, elsősorban az objektivitással és a ténytisztelettel.

Az adófizetők pénzéből fenntartott médiumok irreguláris migrációról szóló anyagai tendenciózusak, sőt, pártosak, a híradások fontos adatokat, szakmailag megalapozott véleményeket elhallgatnak, másokat manipulatív módon felnagyítanak vagy előtérbe helyeznek. A migránsoknak, jelen esetben a menedékkérőknek a híradásokból, riportokból, interjúkból kirajzolódó médiaképe visszataszító, félelmet, pánikot keltő – nemhogy szolidaritást nem ébreszt a potenciális üldözöttekkel, de egyenesen őket vagy a velük szolidáris embereket, szervezeteket hibáztatja a kialakult helyzetért, ráadásul dehumanizálja, kártevőkként, bűnbakokként mutatja be a külföldieket.

Ezért a Helsinki Bizottság arra kéri Szabó László Zsoltot, az MTVA vezérigazgatóját, sürgősen vizsgálja ki, az irreguláris migrációval kapcsolatos híradások mennyiben feleltethetők meg a közszolgálatiság kritériumainak; alakítson ki olyan kontrollmechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy Közszolgálati kódexvállalásai ezen a területen is maradéktalanul érvényre jussanak; tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jövőben fokozottan érvényesüljön a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás” követelménye; illetve saját hatáskörében lépjen fel a menekülőknek és az irreguláris migrációról folyó vitának az „egydimenziós” bemutatása ellen.

Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke a grémium márciusi ülésen élesen bírálta az MTI-t, amely kritika és distinkció nélkül vette át a kormánypárt szóhasználatát a „megélhetési menekültektől”. Őt most arra kéri a Helsinki Bizottság, a testület a következő ülésén külön is foglalkozzék a közszolgálati média lényegét érintő, rossz, de korrigálható gyakorlattal.

Az MTVA vezérigazgatójához írt levél itt olvasható. 

A Közszolgálati Testület elnökéhez írt levél pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?