Helsinki Bizottság: a kormány szócsöve lett a közmédia

  • narancs.hu
  • 2015. június 26.

Belpol

A menedékkérőknek a híradásokból, riportokból, interjúkból kirajzolódó médiaképe visszataszító, félelmet, pánikot keltő, és a velük szolidáris embereket, szervezeteket hibáztatja a kialakult helyzetért, ráadásul dehumanizálja, kártevőkként, bűnbakokként mutatja be a külföldieket.

A Magyar Helsinki Bizottság ma levélben fordult a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójához, illetve a közmédiát felügyelő Közszolgálati Testület elnökéhez, tegyenek valamit azért, hogy a menedékkérők bemutatásának torz gyakorlata megváltozzék, és a közvélemény reális képet kapjon országunk valóságos migrációs helyzetéről.

false

 

Fotó: MTI

A Magyar Helsinki Bizottság menedékkérők jogvédelmével foglalkozó szervezetként úgy tapasztalja, a közszolgálati média a hazai migrációs folyamatokról szóló tudósításai nem segítik, hanem akadályozzák a közösség vitáinak lefolytatását, valamint gyengítik a közösségi kohéziót és integrációt. A közmédia mostani szerkesztési és tájékoztatási gyakorlata alapvetően ellentétes a közszolgálati elvárásokkal, elsősorban az objektivitással és a ténytisztelettel.

Az adófizetők pénzéből fenntartott médiumok irreguláris migrációról szóló anyagai tendenciózusak, sőt, pártosak, a híradások fontos adatokat, szakmailag megalapozott véleményeket elhallgatnak, másokat manipulatív módon felnagyítanak vagy előtérbe helyeznek. A migránsoknak, jelen esetben a menedékkérőknek a híradásokból, riportokból, interjúkból kirajzolódó médiaképe visszataszító, félelmet, pánikot keltő – nemhogy szolidaritást nem ébreszt a potenciális üldözöttekkel, de egyenesen őket vagy a velük szolidáris embereket, szervezeteket hibáztatja a kialakult helyzetért, ráadásul dehumanizálja, kártevőkként, bűnbakokként mutatja be a külföldieket.

Ezért a Helsinki Bizottság arra kéri Szabó László Zsoltot, az MTVA vezérigazgatóját, sürgősen vizsgálja ki, az irreguláris migrációval kapcsolatos híradások mennyiben feleltethetők meg a közszolgálatiság kritériumainak; alakítson ki olyan kontrollmechanizmusokat, amelyek biztosítják, hogy Közszolgálati kódexvállalásai ezen a területen is maradéktalanul érvényre jussanak; tegyen meg mindent annak érdekében, hogy jövőben fokozottan érvényesüljön a „kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, sokoldalú, időszerű, megbízható és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás” követelménye; illetve saját hatáskörében lépjen fel a menekülőknek és az irreguláris migrációról folyó vitának az „egydimenziós” bemutatása ellen.

Fábri György, a Közszolgálati Testület elnöke a grémium márciusi ülésen élesen bírálta az MTI-t, amely kritika és distinkció nélkül vette át a kormánypárt szóhasználatát a „megélhetési menekültektől”. Őt most arra kéri a Helsinki Bizottság, a testület a következő ülésén külön is foglalkozzék a közszolgálati média lényegét érintő, rossz, de korrigálható gyakorlattal.

Az MTVA vezérigazgatójához írt levél itt olvasható. 

A Közszolgálati Testület elnökéhez írt levél pedig itt.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.