Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és Gerhardt Ferenc, a bank alelnöke május 15-én kijavította vagyonnyilatkozatait (itt és itt). A jegybank két vezetője az Országgyűlés mentelmi bizottságánál leadott nyilatkozataiban immár feltünteti az MNB által létrehozott Pallas Athéné alapítványoknál viselt tisztségeik után járó, összesen milliós havi tiszteletdíjakat, illetve azt is, hogy ezeket az összegeket milyen jótékony célra ajánlották fel. Matolcsy György a Narancsnak korábban azzal magyarázta hiányos vagyonnyilatkozatát, hogy „elkölthető jövedelme” az alapítványi tiszteletdíjakból nem származott, Gerhardt Ferenc pedig egyszerűn nem tudott arról, hogy ezeknek az alapítványoknak a testületeiben tisztséget viselne, holott járandóságát ő is jótékony célra ajánlotta fel.
| ||
Vejkey Imre, a mentelmi bizottság kereszténydemokrata elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hiányos vagyonnyilatkozatok miatt Fodor Gábor független parlamenti képviselő, a Liberálisok elnöke tett bejelentést, a bizottság ezt követően értesítette az érintetteket, akik öt napon belül javították a nyilatkozatokat. Az országgyűlésről szóló törvény, illetve a házszabály szerint ilyen esetben – vagyis ha a hibát észlelvén az érintett javítja a nyilatkozatát – a vagyonnyilatkozati eljárást meg kell szüntetni. Ez történt Matolcsy és Gerhardt esetében is.
Matolcsy György módosított vagyonnyilatkozatából azonban további érdekes részletek derülnek ki. A jegybank elnöke tavaly augusztusban azt nyilatkozta a vs.hu-nak, hogy az alapítványok testületeiben tisztséggel rendelkező jegybanki munkatársak, így ő maga is jótékony célra ajánlják fel az alapítványoktól kapott járandóságaikat. „Az MNB munkavállalói, ha alapítványi tisztségviselők, nem vehetnek fel tiszteletdíjat az alapítványtól. Részemről például a havi 700 ezer forintos elnöki tiszteletdíjat minden hónapban automatikusan befizetem az Összefogás az Államadósság Ellen Alap számlájára, vezetőtársaim ugyanezt teszik, mindenki az általa fontosnak tartott célt támogatja.”
Nos, ez utóbbit a kiegészített nyilatkozatban közzétett adatok részben cáfolni látszanak. Matolcsy újabb nyilatkozata szerint kuratóriumi elnökként 8,2 millió forintot vett fel a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványtól (PADA), és ebből 4,3 millió forint „adózott jövedelmet” fizetett be az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba; a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) kuratóriumi tagjaként pedig 4,5 millió forintot kapott, amiből a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítványnak „nettó” 3 millió forintot utalt át (a pontos összegeket lásd a vagyonnyilatkozatban).
A Matolcsy által nyilvánosságra hozott bruttó és nettó jövedelmi adatok az utóbbi alapítvány esetében stimmelnek, az előbbi esetében azonban nem. A 2014 áprilisában bejegyzett PADMA kuratóriumi tagjaként 8,5 hónapnyi jövedelmet kapott a jegybankelnök, a közzétett számok tanúsága szerint ennek teljes nettóját jótékony célra utalta át. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a PADA esetében két és fél hónapnyi tiszteletdíjat Matolcsy megtartott magának. A szóban forgó alapítványt 2014. január 14-én jegyezte be a Fővárosi Törvényszék, az év hátralévő részében, vagyis 11 és fél hónapon keresztül havonta 710 500 forintot (nettó 476 035 forintot) kapott kuratóriumi elnökként, ami pontosan megfelel az általa feltüntetett 8,2 milliós bruttó jövedelemnek. A nettó 4,3 millió viszont csak 9 havi nettónak felel meg, Matolcsy e szerint – és korábbi nyilatkozatával ellentétben – nem fizette be a teljes összeget az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba. Az adatokból tehát az olvasható ki, hogy e pénzből Matolcsynak még a saját fogalmai szerint is volt némi „elkölthető jövedelme”, hiszen a különbözetet – nagyjából bruttó 1,8 millió, nettó 1,2 millió forintot – nem utalta tovább, hanem megtartotta.
| ||
Matolcsy módosított vagyonnyilatkozata új megvilágításba helyezi a Demokratikus Koalíció politikusa, Varju László által a hiányos vagyonnyilatkozatok miatt tett feljelentésre született ügyészségi választ is. A kerületi csoportvezető ügyész, Dékány Éva ugyanis azzal vélte kizárni a bűncselekmény gyanúját, hogy – emlékezetes érvelése szerint – „a feljelentett személyek [Matolcsy György és Gerhardt Ferenc] a tiszteletdíjukkal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg, így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna, nem lehet, szándékosság hiányában pedig a cselekmény nem bűncselekmény”.
Az ügyésznő logikája eddig is nonszensz volt, hiszen Matolcsyéknak kifejezetten rendelkezniük kellett arról, hogy az alapítványoktól származó jövedelmüket mely szervezetnek utalják, akár úgy, hogy saját számlájukról ők maguk továbbutalják az összeget, akár úgy, hogy a Pallas Athéné alapítványok közvetlenül a kedvezményezettnek utalják a pénzeket. Mindkét megoldás tudatos cselekvést feltételez. A jegybankelnök vagyonnyilatkozatában közzétett adatok azonban ezen túlmenően arról tanúskodnak, hogy a pénz egy része mégiscsak Matolcsyhoz került, és nem jótékony célt szolgált. Az ügyésznő szavaival: Matolcsy közvetlen kapcsolatba került a tiszteletdíjával, s még ha ez az összeg a tudatában nem is jelent meg saját jövedelemként, de a számláján mindenképp. Amiből józan ésszel arra lehet következtetni, hogy „a valótlan adatok szolgáltatását” Matolcsy tudatának mégiscsak át kellett volna fognia. Megdőlni látszik tehát a „szándékosság hiányának” tétele is.
Kérdés persze, hogy a nyilatkozatok javítása után és a parlamenti eljárás lezárultával van-e még helye további eljárásnak, hiszen azzal, hogy kiegészítették nyilatkozataikat, Matolcsy és Gerhardt elismerték a hibát. Volt már ilyen a magyar parlament történetében. Az ügyészség mindenesetre – vélt vagy valós megfelelési kényszernek engedve és a jegybank vezetését mindenáron menteni próbálva – komplett hülyét csinált magából akkor, amikor a nyilatkozatokat az érintettek már rég korrigálták.
