Az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát azt követően kerestük meg, hogy nem tudtuk szinkronba hozni a Trócsányi László igazságügyi miniszter vagyonnyilatkozataiban szereplő és a személyi jövedelemadó-bevallásából nyilvánosságra hozott számokat. Ez utóbbi szerint a tárcavezetőnek 2014-ben összesen közel 42 milliós jövedelme keletkezett különféle megbízatásaiból, a vagyonnyilatkozatban közzétett jövedelmi adatokból azonban ennél jó néhány millióval alacsonyabb összjövedelem volt csak kikalkulálható.
| ||
Trócsányi 2014 első hónapjaiban még párizsi nagykövetként dolgozott, június óta viszont a harmadik Orbán-kormány minisztereként szolgál. Kormánytagsága mellett a miniszter két egyetemről is vesz fel fizetést: a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékén egyetemi tanár, de ugyanitt a Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézetének vezetője is. Emellett kutatóprofesszor a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Nem tudjuk, hogyan sikerül ennyi mindent besűríteni az igazságügyi miniszteri elfoglaltságok mindennapjaiba, a három egyetemi poszt mindenesetre több mint 900 ezerrel gyarapítja a családi kasszát. Mindezeket összesítve sem áll azonban össze az a bizonyos 42 millió.
Az ellentmondást firtató kérdésünkre a tárca közölte, „egy bizonyos bérjellegű kifizetés kétszer szerepelt a [miniszter] adóbevallásában, ezért – tévesen – 10 061 000 forinttal nagyobb összeg lett feltüntetve”. Kaleta Gábor sajtófőnöktől emellett megtudtuk azt is, hogy a miniszter nagyköveti megbízatása megszűntével 2,5 milliós szabadságmegváltásban részesült (milyen szerencse, hogy a Lázár-féle 98 százalékos különadó ekkor már nem volt érvényben), s emellett könyve után közel 200 ezer forintos szerzői honoráriumot is kapott.
A tévedésből 10 millióval magasabb összjövedelem egyben azt is jelenti, hogy a miniszter ennek a tételnek az adóját – ami nagyjából 1,6 millió forint – visszakérheti az adóhivataltól. A fentiekre tekintettel „módosítania kell és fogja az adóbevallását”, írta a tárca, amelynek válaszaiból azonban nem világos, hogy mely „bérjellegű kifizetés” szerepelt kétszer a bevallásban.
Halogatott osztalék
Rákérdeztünk arra is, hogy milyen forrásból származott a miniszter szja-bevallásában feltüntetett 4,3 milliós külön adózó jövedelme. E tételcsoportban tartják nyilván a különféle osztalékjövedelmeket, Trócsányinak azonban – vagyonnyilatkozata szerint – a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában meglévő részesedése mellett nincs más vállalkozásban tulajdonrésze vagy részvénye; a nevét viselő ügyvédi irodában ugyan 16 százalékos tulajdonos, itt viszont nem kap osztalékot. A miniszter ugyanis tavaly októberben az Index azon kérdésére, hogy származik-e bevétele az ügyvédi irodától, egyértelműen felelt: „Nem. Közszolgaként ez összeférhetetlen is lenne.”
Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Trócsányinak alkotmánybírói megbízatása, vagyis 2007 márciusa előtti időszakból azonban volt még egy osztalékkövetelése az ügyvédi irodával szemben, s ezt érvényesítette közvetlenül miniszteri kinevezése előtt, 2014 májusában. A tárca arról is beszámolt, hogy a miniszter – alkotmánybíróként és nagykövetként tett – korábbi vagyonnyilatkozataiban „ezt az összeget követelésként tüntette fel az Irodával szemben”, mivel azonban ezt még kormánytagsága előtt felvette, „ennek megfelelően miniszteri kinevezésekor tett vagyonnyilatkozata ezt a tételt nem tartalmazza”. Kérdés, hogy ez így megfelel-e a vagyonnyilatkozat-tételi szabályoknak.
Arra, hogy a miniszter miért várt hét hosszú évet a többmilliós osztalék felvételével, nem kaptunk választ, azt azonban megtudtuk, hogy 2014 májusában végül miért határozott a régi tartozás érvényesítése mellett: azért, hogy „igazságügyi miniszterként ne legyen követelése az ügyvédi irodával szemben”. Ami azt sugallja, hogy a tárcavezető problémásnak, összeférhetetlennek érezte, hogy miniszterként a részben saját tulajdonában álló és jelentős állami megrendeléseket elnyerő ügyvédi irodával szemben még követelése álljon fenn. Nem világos, hogy miért nem jelentett problémát alkotmánybíróként vagy nagykövetként.
Az igazságügyi miniszter nem az első, s feltehetően nem is az utolsó, akinek hibák-tévedések csúsznak a nyilatkozataiba, s magyaráznia kell, mit írt vagy mit nem írt bele a bevallásába. A részben a vagyonnyilatkozat-tételi szabályok pontatlansága, részben a nyilatkozók figyelmetlensége és csúsztatásai (növekvő lakásterület, családi segítség) miatt a vagyonnyilatkozatok a jelen formájukban hitelüket vesztették. Az időnként elhangzó ígéretek ellenére azonban sem a kormány, sem a kormánypárti frakciók nem törik magukat, hogy rendezzék a kérdést.
