Hetekig járt a kormányhivatal nyakára segélyért a szegedi sulibüfés, de hiába

  • Szlavkovits Rita
  • 2021. január 11.

Belpol

Tizenháromezer egyéni vállalkozó maradhatott egy fillér nélkül, mert bár a pandémia miatt támogatott szektorban dolgoznak, ám semmiféle támogatást nem kapnak, és az iparűzési adó felének elengedésével sincsenek kint a vízből. Az álláskereső kártyát már sokan kijátszottak, marad a 22 800 forintos „segély”, aminek megszerzéséért hetekig kell küzdeni.

Decemberre közel hatezerrel lett kevesebb az álláskeresők száma a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, de nagy valószínűséggel nem szerepel ebben a nyilvántartásban sok egyéni vállalkozó, akik kénytelenek voltak felfüggeszteni a tevékenységüket a koronavírus-járvány miatt. Egy lélegzetvételnyi szünet után ismét hazaparancsolta a járvány a vendéglátásban, turizmusban dolgozókat; egy részük, az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók, szinte minden lehetséges támogatásból kimaradtak.

Ebbe a kategóriába tartoznak a korosabb, falusi kiskocsmákat működtetők, lángossütők, sulibüfések – bár ez utóbbiak előtt felcsillant a remény, hogy január elejétől ismét dolgozhatnak, de a többségük még kételkedik abban, hogy rövidesen ismét kinyithat. Igaz, az iparűzési adójuk felét kell csak befizetni az idén, de sokaknak mostanra egy fillérjük sem maradt.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvántartása szerint jelenleg 64 ezer olyan egyéni vállalkozó van, akik felfüggesztették a tevékenységüket, közülük 13 ezren dolgoznak a járvány miatt lefagyott szektorokban. A pandémia okozta károk enyhítésére az ilyen vállalkozások igényelhetnek bértámogatást,

de az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók kimaradnak e körből.

Az ő bevételük ugyanis nem bér, hanem jövedelem. Ennek a mintegy 13 ezer egyéni vállalkozónak a többsége már tavasszal felélte a tartalékait – ha volt egyáltalán –, illetve az álláskeresés három hónapját is „kihasználták”. Számos példa volt arra, hogy taxisok futárnak, büfések sofőrnek álltak, de szép számmal akadnak olyanok is, akik számára nincs menekülőút: vagy azért, mert már elég idősek, vagy azért, mert vidéken jóval kevesebb a lehetőség a váltásra. Az idei évre annyi könnyebbség jutott számukra, hogy az iparűzési adó felét kell csupán megfizetniük az önkormányzatoknak. Az egyéni vállalkozóknak ez csupán néhány tízezer forintos könnyebbséget jelent, de a helyzetükön nem változtat.

Kétszer nem lehetsz álláskereső

Még decemberben indított petíciót egy saját magát foglalkoztató egyéni vállalkozó, mert bár az idén másodjára húzhatja le a rolót az iskolai büféjében, mégsem jogosult semmilyen támogatásra. A szegedi Farkas Árpád a tavaszi járványhullám idején már szüneteltette a város piarista gimnáziumában működő vállalkozását. Álláskeresőként regisztrált, hogy legalább valami minimális jövedelme legyen a kilátástalan helyzetben. A nyári szünetben értelemszerűen nem volt munkája, majd a szeptemberi kezdés után bő két hónappal ismét beütött a krach, de már nincs mihez nyúlni.

Az őszi bezárás után ismételt jelentkezését azzal utasították el, hogy idén már kimerítette ezt a jogosultságot,

maradt számára a „segély”. Az ügyben levelet írt a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, kevés sikerrel.

„A legkisebbeknek semmiféle segítség nem jár” – mondta Farkas Árpád, aki ugyan a „sulibüfések” érdekében indította el a petíciót, de pontosan tudja, hogy más szakmák is bedőlhetnek. Elsősorban a vendéglátásban dolgozó egyéni vállalkozók vannak bajban. Azok lehetnek a legnehezebb helyzetben, akiknek a tevékenységüket a járványügyi intézkedésekkel megtiltották, és egyéni vállalkozókként, saját maguk dolgoztak.

A petícióhoz csatlakozó egy másik egyéni vállalkozó a feleségével kettesben viszi a „boltot”. Egyikőjük után igényelték, és kapják is az 50 százalékos támogatást, de a férfi szerint így is ellehetetlenültek, hiszen bevételük egyáltalán nincs.

Annak jár 22 800 forint, akinek semmije sincs, és azt is aprólékosan be kell bizonyítani

„Az aktív korúak ellátására jogosult lehetek” – mondta az iskolai büfés. Addig járt a kormányhivatal nyakára, míg kisütötték, hogy 57 évesen jogosult lehet erre, de végül még december utolsó napjaira sem tudták elbírálni a kérelmét a kormányhivatalban. „Beadtam a szükséges papírokat már hetekkel ezelőtt, de már vagy fél tucatszor hívtak be, hogy ezt meg ezt pótolni kell. A feleségem vállalkozásának is minimálisra csökkent a bevétele a járvány miatt, ő rendezvényekre készített süteményeket, ám a programok rendre elmaradnak. A lányunk egyetemista, vizsgákra készül, minden fillérre szükségünk van” – sorolta Farkas Árpád azokat az okokat, amelyek miatt mostanra, miután tavasszal az összes tartalékaikat felélték, gyakorlatilag padlóra kerültek.

„Az a pici pénz is számít” – mondta arról a 22 800 forintos foglalkozást helyettesítő támogatásról, ami csak akkor jár neki, ha végre elbírálják a kérelmét. Mostanra viszont már annyira megalázónak érzi, hogy még ezért a segítségért is másfél hónapon keresztül kell újra és újra talpalnia, hogy arra jutott, feladja a küzdelmet. 

Miért kell jövedelemigazolás?

„5 kg papírt ki kell tölteni. Vagyonnyilatkozat, házastárs vagyona, meg minden... Aki a járvány miatt elveszítette a jövedelmét, 0 forintból kell gazdálkodnia, annak miért kell egyáltalán jövedelemigazolás?” – írta a közösségi oldalán a férfi.

A 22 800 forintos összeget a fogyatékkal élők kaphatják, illetve azok, akiknek nem biztosított a megélhetésük. Utóbbi csoportról a jogszabály azt állapítja meg: ide azok tartoznak, akinek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 90 százalékát, azaz a 25 650 forintot, és nincs vagyona. Ezt kellene Farkas Árpádnak papírokkal alátámasztania ahhoz, hogy megkapja a 22 800 forintot.

A vállakozó aztán írt egy újabb levelet a Csongrád-Csanád Megyei Iparkamarának, jelezve, hogy a hozzá hasonló feltételek mellett dolgozókról, illetve a jelenleg munka nélkül tengődőkről megfeledkezett a kormány. Farkas Árpád lapunknak azt mondta, a testület válasza szerint

a probléma abból adódik a sulibüfések esetében, hogy azonos kódszám alatt dolgoznak, mint a munkahelyi étkezdék, amelyek viszont működnek.

Ennek ellenére a megyei kamara jelezte a gondot az MKIK-nak; ott elismerték, nem egyedi a jelzett probléma. A kamarai válasz szerint javasolták a Miniszterelnökségnek, hogy a vendéglátásra vonatkozó támogatásokat terjesszék ki a katás vállalkozókra. Ám ez eddig nem történt meg.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.