Míg az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egy pozitív hangvételű videóval állt elő a nemzetközi roma nap alkalmából, a DK-sok által szervezett konferencián inkább a mostani helyzet kilátástalanságáról beszéltek a résztvevők, és arról, hogy egyelőre nem is látszik a fény az alagút végén. A szerdai konferenciát az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselőcsoportja szervezte a Romák helyzete Európában címmel.
| ||
A DK EP-képviselője, Niedermüller Péter előadását rögtön szabadkozással kezdte: a köszöntőt elvileg Gyurcsány Ferenc pártelnöknek kellett volna elmondani, de ő az ajkai kampány után belázasodott, így nem volt jelen. (Az előzetesen ígértekkel szemben betegség miatt távol maradt Cserdi polgármestere, Bogdán László is.) Niedermüller beszéde elején leszögezte: nem igazán tudják a cigányok önfeledten ünnepelni ezt a napot. A politikus láthatólag igyekezett újra megerősíteni azt a képet, hogy a Demokratikus Koalíció a rasszizmussal, az előítéletekkel szemben leginkább elkötelezett párt – ami ősszel megbicsaklani látszott Pásztor Albert miskolci polgármesterjelölt támogatása idején. Niedermüller ki is tért erre, mondván, igen, a DK-nak volt egy Pásztor-ügye, de a pártnak, illetve a pártelnöknek szerinte volt ereje szembenézni tévedésével. „Ennek a pártnak az elnökének volt annyi politikai és morális bátorsága, hogy azt mondja: tévedtünk” – jelentette ki Niedermüller. (Arra már nem tért ki, hogy erre csak Pásztor választási veresége után került sor.) Szerinte a DK mindig a leghatározottabban elítélt mindenfajta diszkriminációt.
Tisztes szegénység
A politikus arról is beszélt, hogy más európai országoknak is segíteni kell a cigányságukat, és más dolog romának lenni Spanyolországban, mint mondjuk Romániában. Vannak európai társadalmak, amelyek határozott eszközökkel támogatják a felzárkózást. A DK-s képviselő Rétvári Bence államtitkár szavait idézte, miszerint a közmunka „tisztes szegénység”-et kínál az embereknek. Niedermüller ezzel szemben úgy vélte, „a szegénység brutális társadalmi helyzet”; a romák mindennapjai ráadásul megbélyegzettséggel is járnak. Ott vannak például a miskolci számozott utcákban élők is, akik akárhová mennek, igazoltatják őket – mondta.
| ||
Feltette a kérdést: hogyan lehet megmagyarázni, hogy Ózdnak olyan polgármestere van, amilyen, és hogy Tapolcán a Jobbik is esélyes a győzelemre? A kérdés megválaszolása helyett kijelentette: lehet három-négy kiskutya is Vona Gábor ölében, szerinte a Jobbik akkor is csak egy újfasiszta párt lesz. És, tette hozzá, ez nemcsak a romák problémája, hanem minden itt élőé. Ezután tovább ostorozta a Jobbikot: „Menjenek csak el egy vidéki Jobbik-gyűlésre és hallgassák meg, ott miről van szó”, javasolta. De hozzátette azt is, hogy szerinte a miniszterelnök egy etnikailag homogén országot akar, ezért beszélt arról, hogy nem tekinthető értéknek „egy homogén közösség megbontása”. „Ez hátországát adja az idegengyűlöletnek” – mondta Niedermüller.
Az EP-képviselő szóba hozta a Jobbik elleni DK-s bojkottot is: a Jobbiknak nincsenek racionális érvei, így nem is lehet legyőzni egy racionális vitában. Niedermüller elmondta továbbá, valószínűleg már nem Pásztor Albertre gondolva: az országban „nagy hagyománya van a mellébeszélésnek”, és azon kijelentésnek, hogy „ez még nem rasszizmus”, de „mind tudjuk, hol a gyűlöletbeszéd határa, és ezt világosan be kell tartatni és tartani”.
Mikor mond le Balog Zoltán?
Niedermüller után a volt külügyminiszter és volt EP-képviselő, Göncz Kinga szólalt fel. Az Open Society Foundations (OSF) roma programjának tanácsadó testületét is elnöklő Göncz azzal indított: Niedermüller „szép ívet rajzolt fel egy olyan Európáról, ahol mindenkit nemcsak azonos jogok, de azonos esélyek is illetnek meg”. A politikus szerint ettől még messze vagyunk, és időnként úgy érzi, hogy egyre messzebb. „Mégis, csak a demokrácia az egyetlen működésmód, amivel közelíthetünk efelé, és a demokrácia lebontásával mindenki kiszolgáltatottabbá válik” – mondta.
| ||
Az EU-csatlakozás idején mondták az Európai Bizottságnak, hogy a roma kérdések európai kérdésekké is válnak, és Göncz szerint először nem is értették, hogy miről beszélnek. Tíz év alatt viszont sokan rájöttek: különféle megoldásokra van szükség. Mint kifejtette, egyre több ország megértette, hogy a romaellenesség nem csak a mi régiónk sajátja, az Európai Bizottságnak (EB) pedig „vért kellett verejtékeznie”, hogy minden országból kipasszírozza a roma keretstratégiát.
Göncz szerint különbözőek voltak a problémák, ezért is tartották fontosnak, hogy ne egyenmegoldást próbáljon Európa kikényszeríteni. Míg például mi természetesnek vesszük, hogy óvodába és iskolába kerülhetnek gyerekek, addig Görögországban az óvodába kerülő roma gyerekek száma alacsony. A volt külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy van egy európai roma platform, ami néhány héttel ezelőtt ült össze, és ahol vezető téma volt a cigányellenesség. Mint mondta, a szociális problémák jó részének hátterében ez áll, mert például ha valaki munkát keres, és kiderül róla, hogy roma, akkor jó eséllyel nem alkalmazzák. Néhány ország miniszterét is meghívta a platform, érzése szerint azokat, akiknél ez a probléma jelen van. Így ott volt a csehek képviselője is, „akik ellen végre kötelezettségszegési eljárást indítottak az iskolai szegregációk miatt”. Göncz szerint a cseh minisztert össztűz alá vették, ahogy magyar társát, Balog Zoltánt is, aki „arra készülhetett, hogy elmondja, milyen jól megy a roma felzárkóztatás”. Göncz szerint erről kevés szó esett a sajtóban, pedig számon kérték Balogot, hogy lemond-e, ha a nyíregyházi ügyben újra pert vesztenek. (Göncz szerint Balog nem válaszolt a kérdésre.)
| ||
A volt EP-képviselő megjegyezte: az EU-s pénzekből nem lehet hosszú távú programokat finanszírozni, így ez egy teszt is lesz, hogy amit az országok romaügyben elkezdenek uniós forrásból, folytatják-e a sajátból is.
Nehéz nyelv a magyar
Az első blokkot Setét Jenő roma aktivista zárta. Nagy reményeket fűzött a rendszerváltáshoz és az EU-csatlakozáshoz is, de ezek nem váltak be, és a romák esetében még a nagy kulturális intézmények is hiányoznak. Setét kritikusan megjegyezte: az élet nem a roma keretstratégiával kezdődött, és „25 év alatt nem sokat változtak az ilyen politikák”. Szerinte „ezek puszta szavak”, amik mögött soha nincs valódi, érzékelhető politikai akarat, se valódi forrás. Mint mondta, kevés olyan van, aki nála nagyobb ellenszenvvel viseltetne a szélsőjobb iránt, de annak térnyerése nemcsak a szélsőjobb és a jobboldal felelőssége. „Mennyi a mi felelősségünk és az önöké, hogy a szélsőjobb képes volt a közbeszédet tematizálni?” – tette fel a kérdést. Szerinte olyan „bugyuta témák” kerültek így elő, mint hogy a romák érdekből vállalnak gyereket, és hogy a cigányság egy premodern nép. Setét vélhetően a baloldal felé kritikusan jegyezte megy: nem elég nem rasszistaként tekintenünk magunkra, akként is kell viselkedni.
| ||
Setét arról is beszélt: az internetadó ellen kimentek több tízezrek tüntetni, de „vagyunk-e ötvenezren, akik azt gondoljuk, hogy a romák ugyanolyan fiai ennek az országnak, mint bárki más?”. Szerinte van egy mondás, hogy „ki mibe születik, abba is hal bele”, és ezen kellene változtatni. „Olyan közpolitikára van szükség, ami nem képviselhet kevesebbet, mint hogy nulla százalék diszkrimináció és nulla százalék szegregáció kell” – tette hozzá. Végül ostorozta „a média által teremtett” romaképet is, ami szerinte tönkreverte a közösségeket. Eközben, mondta, a romák kultúrája, történelme még a nemzeti alaptantervből is hiányzik. Így szerinte a cigányok magukra maradtak, amikor sorozatgyilkosok öltek romákat, vagy „amikor kiderült, hogy a magyar olyan nehéz nyelv, hogy mikor valaki azt mondja, nem volt roma holokauszt, az nem holokauszttagadás”.
„Cselédekre mindig szükség lesz”
A szünet után Berki Judit szociálpolitikus előadása volt még hátra, aki „a gyakorlati munka területéről” jött; azért dolgozott Nógrád megyében, hogy az ottani gyerekeknek jobb életük legyen, „ne csak a közmunkaprogramban foglalhassák el a helyüket”. Egy Lakatos Menyhért-idézet kapcsán arról beszélt: a romák nem kivenni akarják a részüket, hanem hozzátenni a magukét a közöshöz. Mindennapi hősökről beszélt, akiket március végén elküldenek munkából, hogy aztán április közepén visszavegyék őket közmunkásként. A szociálpolitikus mondta is egy államtitkárnak, hogy jelenleg csak betanító képzéseket nyújtanak, és már mindenki gyógynövénytermesztő, de munka még mindig nincs. Berki szerint erre az államtitkár azt mondta, hogy „cselédekre mindig szükség lesz”. A szociálpolitikus megjegyezte: ezen is látszik, milyen eltévelyedetten gondolkoznak erről az országról. Viszont egyértelmű, hogy nem igaz a romák alulképzettségére vonatkozó panel, hisz már rengeteg mindenre be vannak tanítva az emberek, csak valódi munka nincs továbbra sem.
| ||
A mostani helyzetről keserűen nyilatkozott a szociálpolitikus: nem emlékszik, hogy valaha is ennyire rossz lett volna a helyzet. „Az NGO-k halódnak Magyarországon, nem tudunk forrásokhoz jutni”, és a TASZ-on kívül alig van kihez fordulniuk, esetleg még a NEKI-hez. Berki szerint a tanodák helyzete is nagyon rossz, pedig „nem lehet csodát várni intenzív beavatkozás nélkül”.
A végén a kérdésekre került sor, de a konferencia inkább fórummá alakult át: a felszólalók elsősorban a saját véleményüket fejtették ki a romák helyzetéről. Egy szülészorvos arról beszélt: sok-sok cigány doktorra van szükség. „Igen, mi mindannyian valóban úgy érezzük, hogy cselédek vagyunk” – fűzte hozzá. Elmondta azt is, hogy ő konzervatív-keresztény ember volt korábban, de sok mindent átértékelt. Egy másik felszólaló megindultan fejtegette: ma Magyarországon „azokat büntetik halálra”, akiknek nincs semmijük, így a cigányokat és a hajléktalanokat. Szerinte ki kellene cserélni a bírókat és a rendőröket is, hogy ez megváltozzon. Egy másik szociálpolitikus, Balázs Ilona dühösen jegyezte meg: a konferencián is alig lát romát, pedig fontos, hogy ők találják meg a saját fórumaikat és össze tudjanak fogni. Ha pedig tudják, hogy nem jó a közmunka, akkor nincs más megoldás, csak a bojkott. Másoknak szerinte nem volna szabad beengedniük a gyereküket szegregált oktatási környezetbe.
A konferenciát az Új Köztársaságért Alapítvány elnöke, Kolber István zárta, aki felolvasott egy részletet Salman Rushdie szövegéből, amelyet az író a Velencei Biennále Roma Pavilonján mondott el, és aminek magyar fordítása a múlt heti Narancsban volt olvasható. Az a címe, hogy Az igazi bűn a miénk.
