Már maguk a tervezők is elhatárolódnak attól a förmedvénytől, amit Szőcs Géza épít

  • narancs.hu
  • 2015. április 9.

Belpol

A Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának tervezői kínosnak érzik, hogy a nevükhöz kötik az építményt.

Szinte soha nem látott szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy a „látvány-ötlet pályázaton” második díjat nyert, Alakor nevű pályamű botrányosan rossz. Mégis ehhez ragaszkodik az expó magyar részét felügyelő miniszteri biztos, Szőcs Géza. A pályáztatás és a kivitelezés körülményeiről részletesen beszámolt már szakírónk.

Látványterv

Látványterv

Fotó: Facebook

Most a pavilon vezető tervezői – Ertsey Attila Dla, dr. Herczeg Ágnes, Stocker György DLA, Podoski György és Borsiné Arató Éva – nyilatkozatban határolódnak el a megvalósuló projekttől, mert a továbbtervezésből gyakorlatilag kiiktatták őket. Azt állítják, hogy az építési engedélyt kapott tervet nem is látták.

Hozzáteszik: „A médiában – itthon és külföldön – a pavilon szerzői közt továbbra is szerepel a nevünk, olasz újságok és kollégák keresnek meg bennünket, hogy publikáljunk –, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a pavilon megvalósuló, végső változatától elhatárolódunk, annak építészeti – műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért felelősséget nem vállalunk.”

  • Majd ezzel zárják nyilatkozatukat: „Kénytelenek vagyunk felhívni az érintettek figyelmét, hogy nevünket ne szerepeltessék sem a sajtóanyagokban, sem a hivatalos honlapon, mert ez ránk nézve kompromittáló.”
  • Már épül

    Már épül

    Fotó: expohungary.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.