Már maguk a tervezők is elhatárolódnak attól a förmedvénytől, amit Szőcs Géza épít

  • narancs.hu
  • 2015. április 9.

Belpol

A Milánói Világkiállítás magyar pavilonjának tervezői kínosnak érzik, hogy a nevükhöz kötik az építményt.

Szinte soha nem látott szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy a „látvány-ötlet pályázaton” második díjat nyert, Alakor nevű pályamű botrányosan rossz. Mégis ehhez ragaszkodik az expó magyar részét felügyelő miniszteri biztos, Szőcs Géza. A pályáztatás és a kivitelezés körülményeiről részletesen beszámolt már szakírónk.

Látványterv

Látványterv

Fotó: Facebook

Most a pavilon vezető tervezői – Ertsey Attila Dla, dr. Herczeg Ágnes, Stocker György DLA, Podoski György és Borsiné Arató Éva – nyilatkozatban határolódnak el a megvalósuló projekttől, mert a továbbtervezésből gyakorlatilag kiiktatták őket. Azt állítják, hogy az építési engedélyt kapott tervet nem is látták.

Hozzáteszik: „A médiában – itthon és külföldön – a pavilon szerzői közt továbbra is szerepel a nevünk, olasz újságok és kollégák keresnek meg bennünket, hogy publikáljunk –, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy a pavilon megvalósuló, végső változatától elhatárolódunk, annak építészeti – műszaki színvonaláért, működőképességéért, a terem hangzásáért felelősséget nem vállalunk.”

  • Majd ezzel zárják nyilatkozatukat: „Kénytelenek vagyunk felhívni az érintettek figyelmét, hogy nevünket ne szerepeltessék sem a sajtóanyagokban, sem a hivatalos honlapon, mert ez ránk nézve kompromittáló.”
  • Már épül

    Már épül

    Fotó: expohungary.com

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.