Chikán Amerikában A gazdasági miniszter nem tapasztalta, hogy az amerikai üzletemberek különösképpen aggódnának a magyar gazdaság kilátásai miatt. Chikán Attila az elmúlt héten New Yorkban tartott tájékoztatót pénzügyi befektetések iránt érdeklõdõ amerikai üzletembereknek a magyar gazdaságról. A miniszter szerint a magyar invesztíciók iránti érdeklõdés a Nemzetközi Valutaalap alapvetõen pozitív országértékelésének is köszönhetõ. Közvetlenül elutazása elõtt a Magyar-Amerikai Üzleti Tanács Chikánnál aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "Magyarország energiaszükségletének felmérése terén bizonytalanság mutatkozik, és ez az energiaszektorban lévõ amerikai vállalatokat visszatarthatja a további befektetésektõl".
Pepó: meghallgatás és EU-kritika Miközben a Fidesz-frakció a környezetvédelmi miniszter meghallgatása után úgy látta, nincs oka megkérdõjelezni Pepó Pál tevékenységét, Brüsszelben EU-források úgy nyilatkoztak: Magyarország csatlakozási tárgyalásait is hátráltathatja, hogy Pepó váratlanul menesztette az EU-tárgyalások környezetvédelmi felelõsét, Õri Istvánt, állítólag azért, mert több budapesti környezetvédelmi beruházás finanszírozását is megpályáztatta (Pepó ezeket már januárban ki akarta emelni a PHARE-támogatások körébõl). A minisztérium hivatalos álláspontja szerint a szakembernek "közös megegyezéssel" szûnik meg a munkaviszonya, miután nem volt hajlandó a miniszter felszólítására, "önként" távozni.
Hatpárti elmozdulás A belügyminiszter és az ellenzék is lát lehetõséget arra, hogy az Országgyûlés elfogadja a szervezett bûnözés elleni törvénycsomagot. Pintér Sándor errõl azután nyilatkozott, hogy az elmúlt héten a hat parlamenti párt mintegy másfél órán át tárgyalt a tervezetrõl, és a jelek szerint közeledtek a kormánypárti és ellenzéki álláspontok. Az egyeztetés az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése nyomán vált szükségessé: ez lényegében megvétózta a kétharmados többséget igénylõ törvények más módon való megkerülését. Az ellenzék leginkább garanciákat vár a rendõrség hatáskörét növelõ szabályok mellé. Pintér elmondta: a törvénycsomagot részekre bontják, és a március 16-ával kezdõdõ héten ismét hatpárti vitára bocsátják.
Liberálisok Brüsszelben Orbán Viktor kormányfõ, Fidesz-elnök a Liberális Internacionálé pártjainak támogatását kérte Magyarország gyors EU-csatlakozásához, Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke a kongresszuson az informatikai forradalomról beszélt, és a NATO fõtitkárhelyettesével, Klaus-Peter Klaiberrel tárgyalt az ország napokon belüli NATO-integrációjáról. Orbán Brüsszelben úgy nyilatkozott: továbbra is lát reményt arra, hogy az ország négy éven belül teljes jogú EU-tag legyen. Beszélt arról is, hogy a Fidesz egyelõre nem lát okot a liberális világszervezetbõl való kilépésre. A MaNcs egyébként úgy tudja, hogy a Liberális Internacionálé kongresszusán a két magyar pártvezetõ nem kommunikált egymással, s egyikük sem tárta a két párt közti vitákat a nemzetközi fórum elé.
Kosovo: aláírás elõtt A kosovói konfliktusban közvetíteni próbáló, Pristinába azonban a szerbek által be nem engedett Bob Dole volt amerikai szenátor jóslata ellenére lapzártánkig nem írták alá a felek a többségében albánok lakta tartomány rendezési tervét, Belgrádnak tehát eddig nem kellett konkrét biztonsági garanciákról nyilatkoznia. Dole a teljes függetlenségrõl való lemondásra és a nagyfokú autonómia elfogadására próbálta meg (végül a macedóniai Szkopjéban) rábeszélni a kosovói albánokat. A szakadár gerillamozgalom, az U‚K vezetõi Washingtonban állítólag késznek mutatkoztak a kompromisszumra. Közben Budapest azt kérte Belgrádtól, hogy ne vezényeljenek Kosovóba vajdasági magyar hadköteleseket - az ügyben az elmúlt héten a Külügyminisztériumba kérették a jugoszláv nagykövetet.
IMF-ajánlás: lesz-e csomag? A magyar pénzügyi vezetés elfogadja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait, folytatni kívánja a szerkezeti reformokat (így az egészségügyi rendszer és a lakásfinanszírozási rendszer korszerûsítését), és ha kell, további költségvetési szigorításokat is megtesz. Járai Zsigmond pénzügyminiszter errõl azután beszélt, hogy az IMF, bár alapvetõen üdvözölte a magyar gazdaság sikereit, további költségvetési és strukturális reformokat sürgetett a külsõ egyensúly megõrzése, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében. Járai hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz azért, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a GDP négy százalékát. A jegybank legfrissebb adatai szerint egyébként meglepõen alacsony, 171 millió forintos a folyó fizetési mérleg hiánya.
Morze
A Szonda-Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság mintegy kétharmada támogatja az ország NATO-csatlakozását. Ugyanakkor a megkérdezettek közel hatvan százaléka attól tart, hogy így Magyarország olyan konfliktusba is belekeveredhet, amelyhez semmi köze sincs.
A német külügyminiszter pártja, a pacifista Zöldek hét végi kongresszusán támogatásáról biztosította a Bundeswehr részvételét egy esetleges kosovói NATO-akcióban. A határozat erõsíti Joschka Fischer pozícióját, hiszen pártja mindeddig elzárkózott bármilyen német katonai részvétel támogatásától.
Ausztria Karintia tartományában nagy többséggel az idegengyûlölõ nézeteirõl ismert Jörg Haider Szabadság Pártja nyerte a helyhatósági választásokat. Az FPÖ ezzel a bécsi koalíció mindkét pártjára, a szociáldemokratákra (SPÖ) és a néppártra (ÖVP) is vereséget mért.
Csernobilban újraindították az atomerõmû karbantartás miatt leállított, hírhedt hármas blokkját. A reaktor, amelynek hûtõrendszerében 51 hegesztési hiba volt, egyelõre kis kapacitással mûködik, késõbb fokozatosan növelik az áramtermelést.
A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) nevû ökoszervezet szerint nem kell félni a farkastól: sem Magyarországon, sem a környezõ országokban nem él annyi farkas, hogy az veszélyt jelentene más állatokra vagy az emberre. A Népszabadság szerint a WWF alaptalannak tartja a Gemenc környékén telelõ farkasok miatti aggodalmat.
Szívinfarktus és azt követõ autóbaleset következtében meghalt O. Kovács Attila, a Napi Magyarország fõszerkesztõ-helyettese. 39 éves kollégánkat lapja és a Magyar Hirdetõ saját halottjának tekinti.
