Bonyodalmak a Mechon Simon Alapítvány körül
Salamon Berkowitz eddig fõként a biznisz világában, a Traubi Hungária vezetõjeként volt ismert. A cég történetét bírósági perek és vitatott privatizációs ügyletek teszik izgalmassá. Még el sem csitult a Traubisoda gyártása körüli vihar, amikor Berkowitz úr hírül adta, hogy az általa életre hívott Mechon Simon Alapítvány szerepet vállal a zsidó kárpótlásban, vagyis közremûködik abban, hogy a svájci bankoktól kicsikart pénzt eljusson a jogosultakhoz. A bejelentésnek nyomatékot adott, hogy Salamon Berkowitz elárulta: alelnöki posztot tölt be a New York-i székhelyû Ortodox Zsidó Világtanácsban.
Adatkozzatok!
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége azonnal tiltakozott. A Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a be sem jegyzett "alapítvány nevében fellépõ személyek nem rendelkeznek felhatalmazással ahhoz, hogy adatokat gyûjtsenek, a holocaust túlélõit képviseljék, õket nyilvántartásba vegyék". A szövetség arra a veszélyre is felhívta a figyelmet, hogy a Mechon Simon Alapítvány visszaélhet a megfelelõ ok nélkül összegyûjtött személyes adatokkal, azokat üzleti célokra használhatja fel. Morris A. Shmidmann rabbi, az Ortodox Zsidó Világtanács ügyvezetõ igazgatója írásban közölte, hogy Salamon Berkowitz nem a szervezet alelnöke, a magyar zsidóságot vagy a svájci bankok álláspontját érintõ nyilatkozatai nem élveznek hivatalos jóváhagyást.
A tiltakozásra tiltakozás volt a válasz. A Mechon Simon Alapítvány visszautasította a Mazsihisz állításait, mondván, hogy az alapítvány - amelynek bejegyzése folyamatban van a Fõvárosi Bíróságon - csupán információkat és nyomtatványokat kíván az érintettek rendelkezésére bocsátani, adatokat pedig nem gyûjt, nem rendszerez, és nem kezel. Ami az Ortodox Zsidó Világtanács és Salamon Berkowitz kapcsolatát illeti, kicsit rejtélyes magyarázat érkezett a Mechon Simon Alapítványtól. Ennek értelmében Berkowitz a "világtanács vezetésében bekövetkezett sajnálatos halálesetek miatt kezdeményezte ez évben a lemondását. Tette ezt azért, hogy az új összetételû világtanácsot segítse, másrészt célszerûnek látszott a nemzetközi kárpótlásban is jelentõs arányok miatt a magyar zsidó közösségek kollektív pozíciójának önállósítása." A több ponton homályos érvelés lényege, hogy a "felajánlott lemondást még az elnökség nem tárgyalta meg, és nem fogadta el", így - legalábbis az alapítvány tájékoztatása szerint - Salamon Berkowitz egyelõre a világtanács alelnökének tekinthetõ.
A Mechon Simon Alapítványnak nemcsak a Mazsihisz vezetõivel, hanem a szervezetileg független ortodox hitközséggel is meggyûlt a baja. Az alapítvány ugyanis a kóser termékek elõállítását, forgalmazását és értékesítését is támogatni akarja, márpedig úgy tûnik, hogy ezzel sérti a lényegében privilegizált helyzetû ortodox hitközség érdekeit.
Ezt egyétek!
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapjának februári számában a Mechon Simon Alapítvány hirdetése a kóser termékekben rejlõ példátlan gazdasági lehetõségekre hívja fel a figyelmet. A szövegbõl kiderül, hogy az Egyesült Államokban a kóser sajtféleségek, pékáruk és édesipari termékek forgalma meghaladja a tízmilliárd dollárt. És az italokat még számításba se vettük. Ha az említett összegnek csak a töredéke megfelel a valóságnak, akkor nagy üzletrõl lehet szó. Ezért is meglepõ, hogy a gazdasági körökhöz oly szorosan kötõdõ alapítvány puszta jótékonyságból, ingyen és bérmentve próbálja élénkíteni a magyarországi kóser kereskedelmet. Elgondolkodtató, hogy az idézett alapítványi hirdetésben Berkowitz egyik vállalkozása, a Salamon and Company is szerepel mint olyan cég, amely "megfelelõ üzleti terv esetén befektetõket és támogatókat közvetít, és segítséget nyújt a megtermelt kóser termékek értékesítésében". Végül is nem törvénytelen, ha egy nonprofit szervezet (tegyük fel, a Mechon Simon Alapítvány) mintegy mellékesen elõkészíti az üzletet egy gazdasági vállalkozás (tegyük fel, a Salamon and Company) számára.
Fixler Hermann, a budapesti ortodox hitközség elnöke ellenben azt hangsúlyozza, hogy valamennyi kóser termék elõállításához és forgalmazásához kizárólag az ortodox hitközségnek van joga Magyarországon. Az innen származó kóser árut - teszi hozzá - a budapesti ortodox fõrabbi engedélyezõ pecsétje nélkül át sem veszik külföldön. Raj Tamás fõrabbi, aki legjobb tudomásunk szerint egyik érintett vallási-gazdasági érdekcsoporthoz sem tartozik, megérti az ortodox aggályokat, de szükségesnek érzi, hogy pontosítsa Fixler Hermann nyilatkozatát. Mint mondja, túlzás lenne kizárólagos szerepet tulajdonítani a budapesti ortodox hitközségnek. Azt a kijelentést is merésznek tartja, hogy más országokban ragaszkodnak az ortodox fõrabbi pecsétjéhez. Van, ahol igen, van, ahol nem. A magyarországi kóser export jelentõs részben az adott külföldi zsidó közösség sajátosságaitól, szokásaitól, igényeitõl és nem utolsósorban az évtizedek során kialakult személyes kapcsolatoktól függ - állapítja meg Raj Tamás.
Az egymásnak ellentmondó kijelentések szövevényében nem könnyû kibogozni az igazságot, a sejtések és gyanúsítgatások nem pótolják a bizonyítékokat. A Mechon Simon Alapítvány és a hozzá köthetõ cégek - a törvényes keretek között - olyan nagy területet foglalnak el maguknak a kóser piacon, amekkorát akarnak, vagy amekkorát csak tudnak. Jó lenne viszont, ha a holocaust áldozatait és hozzátartozóikat kihagynák ebbõl.
Czene Gábor
