"Aki a gyalázatos Benes-dekrétumokat szét akarja lőni, az rendkívüli szakmai felkészültségű jogász lehet" - jelentette ki Varga István, az Alkotmánybíróság (AB) elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság fideszes elnöke a testület március 19-i ülésén Juhász Imréről. Az alkotmánybíró-jelölt személye miatt az ellenzék távol maradt, így az asztal körül csak kormánypárti és a jobbikos képviselők ültek. 'k sem sokáig: a hivatalos jegyzőkönyv szerint mindössze 8 perc kellett ahhoz, hogy 10 igen szavazattal, egyhangúlag Juhász megválasztását javasolják az Országgyűlésnek. Ebbe belefért a jelölt fideszes méltatása, hogy "fantasztikus" szakmai életútja mellett négy gyereke is van, és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalása, hogy "jó szívvel tudják támogatni" a Fidesz-KDNP jelöltjét. A korábbi tapasztalatok alapján nagy az "esélytelenség lehetősége" - ezzel magyarázta az ellenzéki politikus, hogy a Jobbiknak ezúttal nem volt önálló jelöltje az új alaptörvényt védelmező testületbe. De Juhász nekik is megfelel, mert "az összmagyar szempontokra is egy különösen érzékeny személyiség" - mondta a jobbikos képviselő az ülés jegyzőkönyve szerint.
Miután Juhász jelölése - ugyancsak a Fidesz-KDNP és a Jobbik támogatásával - az alkotmányügyi bizottságon is csont nélkül átment, a parlament a március 25-i titkos voksolásán 286 igen, 12 nem szavazattal alkotmánybíróvá választotta. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd Magyarországért képviselői itt is bojkottálták a voksolást, mert szerintük Juhász alkotmánybíróvá emelése a Fidesz gesztusa a Jobbiknak. "A fideszeseknél már csak a jobbikos képviselők és a szélsőjobboldali portálok örültek jobban" - jegyezte meg Karácsony Gergely, a PM képviselője. Arra utalhatott, hogy a 70 éves felső korhatárt betöltő Holló András helyére kerülő Juhászról a kuruc.info "Magunkfajta alkotmánybírót választ az Országgyűlés" címmel közölt írást.
Így látják
De hogyan lett az alkotmány nyílt kormánypárti-jobbikos összefogással megválasztott őre egy polgári eljárásjogot oktató adjunktusból? Juhász abszolút váratlan befutó volt, akiről többnyire hiába kérdeztünk elméleti jogtudósokat és az ügyvédi kamarában is kapcsolatokkal rendelkező gyakorlati jogászokat, sőt még az őt megszavazó kormánypárti képviselőket is. Portrénk elkészítését az is nehezítette, hogy a hozzá közel álló források - részben megválasztásának politikai olvasatára hivatkozva - nem vagy kizárólag név nélkül vállalták nyilatkozatukat.
"Megdöbbentem, amikor hallottam, mert annyi előjele sem volt, hogy a közvetlen munkatársai ilyesmit pletykáltak volna a folyosón. Másrészt a médiában, de jogászkörökben is más jelöltek neve forgott, olyanoké, akiknek a lobbiereje nála köztudottan jóval komolyabb. Ha velük szemben őt választották, akkor a háttérben komoly támogatásra kellett szert tennie" - mondta egy Juhásszal évek óta munkakapcsolatban álló forrásunk. "Hiába értékelődött le mára az Alkotmánybíróság súlya, mégiscsak a jogi pálya csúcsa. Imre jól felépítette magát, és alig több mint hat év alatt" - tette hozzá.
Az új alkotmánybíró karrierje valóban 2006 vége óta ível felfelé, addig - nyilvános önéletrajza alapján - nem túl fordulatos: 1986-ban végzett az ELTE jogi karán, amelynek polgári eljárásjogi tanszékén oktat azóta előbb egyetemi tanársegédként, 1992-től máig adjunktusként. Közben ügyvédkedik, saját megfogalmazása szerint "klasszikus vagyonjogi, családjogi, társasági jogi ügyeket vállal, okiratokat szerkeszt". Alkotmánybíró-jelölti meghallgatásán maga is "szolid ügyvédi praxisnak" nevezte e tevékenységét, ami jól kiegészítette az oktatást. Később ez "visszaszorult, tekintettel más fontos megbízatásra " - írja cv-jében, amelyből az is kiderül, hogy középfokon beszél oroszul és angolul, egyéb képzettsége pedig az "alkalmazásszintű számítógépes szövegszerkesztési és elektronikus levelezési ismeretek". 2011-ben védte meg PhD-disszertációját, ezenkívül egy uniós szakjogászi továbbképzésen vett részt.
"Az Alkotmánybíróság lepusztulásának legújabb jele, hogy belőle alkotmánybíró lehetett. Ahhoz is több mint 20 év kellett, hogy megszerezze a doktori fokozatot. A publikációinak száma alig két tucat, bármelyik komolyabb egyetemi kutató három év alatt ír ennyit" - mondta egy vezető közjogi tisztségeket betöltő, egyetemen is oktató forrásunk, aki korábban dolgozott együtt Juhásszal. Az ELTE jogi karán oktató másik forrásunk úgy fogalmazott, évente hat komolyabb publikációt illene összehozni, de a Juhászt meghallgató alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke, Papcsák Ferenc a jegyzőkönyv szerint külön kiemelte, hogy szakmai publikációs jegyzéke is alkalmassá teszi a posztra. (A jelöléséhez becsatolt publikációs listában 22 munkát sorolt fel, míg a nemzeti bibliográfiai adatbázisként működő Magyar Tudományos Művek Tárában feleennyi publikációja található meg.)
Egy másik forrásunk Juhászt "türelmes és felkészült" oktatóként írta le. "A hallgatók is szerették, legalábbis a kötelező polgári eljárási jog szemináriumot nála vették fel. Nem hallottam olyanról, hogy vizsgán vagy akár szorgalmi időszakban bármilyen gond lett volna a munkájával." Juhász egyetemi tevékenységét közelről ismerő forrásunk szerint a sovány elméleti-publikációs tevékenységét részben a polgári eljárásjogi tanszék belső hierarchiája magyarázza. "Ezt a tanszéket évtizedeken át az elismert jogászprofesszor, Németh János vezette, mellette nagyon nehéz volt megmutatkozni. Az ő habitusa meghatározó volt, itt vitákról szó sem lehetett, annyira működött a tekintélyelv. Németh - miközben az Országos Választási Bizottság elnöke, alkotmánybíró, majd az Alkotmánybíróság egyhangúan megválasztott elnöke volt - maga is keveset publikált, és ragaszkodott hozzá, hogy a tanszék oktatói is csak 110 százalékos munkát adhatnak ki a kezükből. Imre rögtön az egyetem után ide került, egy más elvárásokat megfogalmazó tanszéken talán jobban belefolyt volna a tudományos közéletbe." Forrásunk szerint az "atyai szigorral" irányított tanszéken ezért a nyílt politizálás is elképzelhetetlen volt; Juhász egyértelműen "konzervatív nézeteket vallott, de ezeket nem hangoztatta".
Egyetemi forrásunk előre leszögezte, hogy kedveli Juhászt, ugyanakkor egyetért azzal, hogy eddigi jogászi karrierje önmagában nem indokolná alkotmánybírói kinevezését. "Valószínű, hogy nem ez volt kiválasztásának a szempontja. De a testület többi tagjához képest ő legalább már járt tárgyalóteremben, és látott aktát, ezt tudja bevinni a közösbe most, hogy január óta bírósági ítéleteket is vizsgálhat az AB" - mondta.
Egy másik volt kollégája szerint viszont az oktatás melletti ügyvédkedés nem nyom annyit a latban, mert Juhász egyértelműen "elméleti ember". "Polgári perjogot tanít, kutat, ezen a területen jó szakember. De nem alkotmányjogász, sőt még csak nem is alkotmányjoggal, közjoggal foglalkozó jogász, pedig nem véletlenül hívják ezt a testületet alkotmánybíróságnak" - mondta. Ahogy a legtöbb megkérdezett forrásunk, az utóbbi időszakban megválasztott alkotmánybírókhoz hasonlítva ő is hozzátette: "nála sokkal alkalmatlanabbak is bekerültek".
Katapult
Több mint húszéves oktatói múlt után Juhász számára a szakmai kiugrás és egyben a közéleti szereplés lehetőségét a 2006-os tüntetéssorozatot vizsgáló Civil Jogász Bizottságba (CJB) való bekerülése hozta meg - ebben valamennyi, Juhász pályafutását jól ismerő forrásunk egyetértett. Mint egyikük megjegyezte, ezzel a pozícióval lett "a Jobbik kedvence, Morvai Krisztinával együtt".
"Alapító elnökként én kezdeményeztem a bizottság létrehozását, az akkor még aktívan nem politizáló Morvai Krisztinát úgy ajánlották a figyelmembe, ő lett a társelnök. A többi tag az ő ismeretségi köréből került ki, így Juhász Imre is" - mondta Völgyesi Miklós bíró. Az ELTE-n tanító Juhász és Morvai mellett a jogtörténész Horváth Attila, a büntetőeljárási tanszéket vezető Kabodi Csaba és a pszichológus-jogász diplomával rendelkező Szöőr Anna, valamint Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd részvételével felállt testület "a politikától és pártoktól függetlenül, kizárólag az alkotmány és a jogszabályok alapján vizsgálta a 2006-os eseményeket". Juhász feladata az volt, hogy az emberi jogi egyezmények alapján elemezze a rendőri túlkapások jogtalanságát - tette hozzá. Völgyesi szerint a közös munkát az nehezítette meg, hogy Morvai mindinkább "önjáróvá vált". "Egyre többször nyilatkozott előzetes egyeztetés nélkül, méghozzá olyan radikális politikai kiszólásokkal, ami nekünk, többieknek - így Juhásznak - sem tetszett. Úgy gondoltuk, ha Morvai és Gaudi-Nagy részt akar venni a pártpolitikában, tegyék, de ez egy civil testület volt, és kikérem magamnak, hogy utólag Morvai-bizottságként emlegetik." A CJB elnöke szerint Juhász viszont korrekt és tisztességes, és "aljas inszinuáció, hogy összefüggésbe hozták a szélsőjobboldallal". "Ha politikai karrierre vágyott volna, tárt karokkal fogadják. Igaz, nem a baloldalon, de attól még nem lesz jobbikos" - tette hozzá. Ugyanakkor a CJB egykori elnökét is "komolyan meglepte" volt tagtársának alkotmánybíróvá emelése. "Más neveket hallottam, és egymást ne hülyítsük, ide politikai támogatás nélkül nem lehet bekerülni! De állítom, hogy a grémium nagy része akkor sem ér fel Imihez" - jelentette ki.
A rendőrségi túlkapások vizsgálata hozhatta magával a következő magas beosztást: Juhász 2008-ban bekerül a frissen felállított Független Rendészeti Panasztestületbe, amely a rendőrség tevékenysége feletti civil kontrollt biztosítva vizsgálja a - 2006-os események után megszaporodott - panaszokat.
Juhász környezetéből többen elmondták, hogy az új alkotmánybíró nagyon jóban van a jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltánnal, valószínűleg a Civil Jogász Bizottság munkája hozhatta össze őket, ami "Balognak köztudottan fontos volt". Egyik forrásunk azt állította, hogy Balog a parlament emberi jogi bizottságának akkori elnökeként személyesen közbenjárt azért, hogy Juhász bekerüljön a panasztestületbe. A testület tagjait a 10/2008. OGY határozattal "a rendészeti, valamint az emberi jogi ügyekben feladatkörrel rendelkező bizottság együttes javaslatára" választották meg, Balog ekkor, 2010-es államtitkári kinevezéséig a bizottság elnöke, azóta annak tagja. Szerettük volna minderről megkérdezni Balog Zoltánt, de nem kívánt nyilatkozni, mert álláspontja szerint "egy hivatalban levő miniszter egy alkotmánybíróról ne mondjon semmilyen véleményt".
A rendőrségi törvény módosításával életre hívott ötfős testületbe minden akkori parlamenti frakció egy-egy főt jelölhetett: Juhászt a KDNP javasolta tagnak (a párt több szakterületen működő képviselőjét megkerestük, de nem tudták ezt utólag megindokolni, illetve, mint mondták, nem ismerik eléggé Juhászt). A kétharmados többséggel megszavazott tagok maguk közül az MSZP által jelölt Kaltenbach Jenő korábbi kisebbségi ombudsmant választották elnöknek (a másik három tag: a Fidesz által jelölt Fráterné Ferenczy Nóra, az MDF által jelölt Féja András, illetve az SZDSZ által javasolt Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke volt).
Posztok
Több, a panasztestület munkáját jól ismerő forrásunk is állította, hogy Juhász pályafutása szempontjából fordulópont volt, amikor 2010-ben sikerült megszereznie a panasztestületi elnöki posztot Kaltenbach Jenőtől. Az akkori híradásokban annyi jelent meg, hogy a testület két - általában meg sem nevezett tagja - kezdeményezi az elnök kizárását a testületből, mert betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és ezért szerintük összeférhetetlenné vált. Kaltenbach közel fél évig kitartott amellett, hogy egy elferdített jogértelmezés alapján támadják, menesztéséhez kétharmados parlamenti döntés kellett volna. Erre már nem került sor: nem sokkal a Fidesz-KDNP-többségű új Országgyűlés megalakulása után lemondott.
"Egyszerűen inkorrekt ember, aki lesből támad. Semmi nem példázza ezt jobban Kaltenbach kifúrásánál. A panasztestületet szabályozó rendőrségi törvény tényleg pontatlanul szabályozta a megválaszthatóság és az összeférhetetlenség eseteit, de a jogalkotói szándék világos. Hiszen a tag életkora már csak azért sem lehet utóbb keletkezett összeférhetetlenségi ok, mert már a beválasztásakor ismert tényező" - mondta egy jogász forrásunk, aki akkoriban a panasztestület környezetében dolgozott. (Az életkorra vonatkozó kitétel azóta kikerült a törvényből.) "Általában előre egyeztetjük a megbeszélendő ügyeket, azon az ülésen viszont Imre egyéb napirendi pontként váratlanul bedobta: gratulál Jenő születésnapjához, egyben felhívja a figyelmét, hogy ezzel összeférhetetlen lett, így ha nem mond le, az Országgyűlés állásfoglalását kell kérni. Se köpni, se nyelni nem tudtunk, de végül abban maradtunk, hogy megnézzük a vonatkozó jogszabályokat, és a következő ülésen majd visszatérünk rá. Másnap viszont a Magyar Hírlapban megjelent egy cikk arról, hogy Kaltenbach nem hajlandó lemondani posztjáról, pedig nyugdíjas, és ezért Juhász egy másik taggal együtt az Országgyűlés és a két illetékes parlamenti bizottság elnökéhez fordul. Úgyhogy az ellenérveinket később már nem volt értelme kifejteni" - mondta Kádár András Kristóf, a panasztestület tagja, egyben a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, aki nem akarta találgatni, hogy mi motiválta Juhász akcióját.
Az Országgyűlés Kaltenbach helyére kétharmados többséggel Kozma Ákos ügyvédet, Orbán Viktor korábbi titkárságvezetőjét választotta, az új összetételű testület pedig rendkívüli ülésén 2010. július 23-ától Juhászt tette meg elnöknek - helyettese a frissen bekerült Kozma Ákos lett. "Egy politikailag megalapozott támadáshoz kerestek jogilag vitatható és méltatlan ürügyet" - erősítette meg egy másik, a testülethez közeli forrásunk, aki szerint viszont Juhász és Kaltenbach kezdettől nem jött ki egymással, és ez rányomta bélyegét a testület munkájára is, például jóval több vita volt a beérkező panaszok vizsgálata során. Ezt alátámasztja, hogy egy egyetemi kollégája szerint abban az időben Juhász neki is panaszkodott, hogy "Kaltenbachhal nem lehet együtt dolgozni".
Nem ez volt az egyetlen vezető beosztás, amit Juhász az egykori kisebbségi ombudsmantól vett át: Kaltenbach volt az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának (ECRI) magyar küldötte, a szervezet 2012 márciusában elnökévé választotta. E posztot korábban soha nem töltötte be magyar, de 2014-ig fennálló megbízatását nem tudta kitölteni: az Orbán-kormány nem hosszabbította meg Kaltenbach tagságát, és így elnök sem maradhatott. Helyette 2013. január 1-jétől Juhász Imre képviseli Magyarországot az Európa Tanács bizottságában, amit több civil szervezet közös levélben kifogásolt. Mint írták, remélik, hogy Kaltenbachnak egy ellenzéki pártban betöltött tisztsége nem játszott szerepet a kormány döntésében. (Az azóta átalakult LMP fővárosi frakcióvezetője volt.)
A magyar szervezetek levele azért is érdekes, mert ebben arra kérték az Európa Tanács bizottságát: vizsgálják meg, hogy új tagjuk egyáltalán megfelel-e a nemzetközi testület statútumában támasztott feltételeknek. "Magyarország kvázi megfúrta a saját, elnökké választott emberét, csak hogy politikai okokból lecserélhesse. Juhászt már csak azért sem delegálhatták volna, mert a bizottság a diszkrimináció elleni harc szaktekintélyeiből áll. Imre szerint viszont az egyetlen védendő kisebbség a határon túli magyarság" - mondta egyik forrásunk.
Nemzetben gondolkodók
Hivatalos önéletrajzában maga is kiemeli, hogy 2007 szeptembere óta folytat "küzdelmet a felvidéki magyarság jogfosztását kimondó szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezéséért", ennek érdekében két petíciót is benyújtott az Európai Parlamenthez.
Több megkérdezett forrásunk egymástól függetlenül megerősítette: Juhász jó viszonyt ápol a nemzeti radikális irányt képviselő jobbikos politikussal, Gaudi-Nagy Tamással. "Viszont ügyel arra, hogy nincsenek kiszólásai, a közmegnyilvánulásaiban nem találni radikális elemet. A nyilvánosság előtt mindig szalonképesen szólal meg, ugyanakkor érezhető, hogy - mondjuk úgy - nem zár a Jobbik irányába."
"Juhász valószínűleg Gaudi-Nagy Tamáson keresztül került kapcsolatba a Nemzeti Jogvédő Alapítvánnyal, amelynek kirándulásain, rendezvényein is részt vett, én is többször voltam vele egy társaságban" - erősítette meg Zétényi Zsolt ügyvéd, a nemzeti jogvédő szolgálat elnöke, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke (Gaudi-Nagy mindkét szervezet ügyvezetője - G. Zs.). Zétényi 2010-ben a Jobbik alkotmánybíró-jelöltje volt mint a "szabadságjogokért és a történeti alkotmányosságért évek óta eredményesen küzdő" alapítvány vezetője.
"Nemzeti konzervatív beállítottságúnak ismertem meg, de kifejezetten a politikai nézeteiről nem tudok érdemben nyilatkozni" - mondta Zétényi, aki leszögezte: szervezeti kapcsolat nem volt Juhász és a jogvédő szolgálat között. Hozzátette, hiba lenne Juhászt összemosni a Jobbikkal, mert jóval "konszolidáltabb" irányultságú, személyiségében pedig óvatosabb, határozott, de nem konfliktuskereső személyiség. Mint hozzátette, ismeri a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban végzett munkáját, és valószínűnek tartja, hogy az alkotmányosság őreként is a "nemzeti közösség mint érték fogja vezetni". "Akik a Sólyom-féle láthatatlan alkotmányszemléletet sírják vissza, azok Imrét az ellentáborhoz fogják sorolni" - jegyezte meg.
Juhász az egyik, nemzeti jogvédők által szervezett utazáson olyanokkal kirándult együtt, mint a több tüntető jogi védelmét ellátó Gaudi-Nagy, Gonda László, a Kossuth téri tüntetések egyik szervezője, illetve Gőbl György, aki a Gyurcsány-kormány elleni soproni tüntetések vezéregyénisége, 2010-ben a Jobbik helyi jelöltje volt. Gőbl a választási kampányban használt bemutatkozásában maga hívja fel a figyelmet arra, hogy "a televíziókban sokszor vetített jelenet" miatt, amikor nemzeti lobogóval a vállán elfut a rohamrendőrök elől a 2006. október 23-i utcai demonstráción, fogták "koncepciós büntetőperbe".
A nemzeti jogvédők honlapján megtalálható beszámoló megerősíti, hogy Juhász - akire neves jogászként és a panasztestület elnökhelyetteseként utalnak - 2008 szeptemberében részt vett az alapítvány és "baráti körének" szervezett négynapos "kárpátaljai emberi jogi megfigyelő körútján", melynek során tájékozódtak a helyi magyar kisebbség nehézségeiről, Juhász Gaudi-Naggyal és Zétényivel együtt megkoszorúzta a munkácsi várhegyen helyreállított Turul-szobrot, és közös imádsággal gondoltak a 2008. szeptember 20-i jobboldali tüntetésen a Szabadság téri emlékműre cipőt dobó férfira, akinek pere pont a kirándulással egy időben zajlott Budapesten. "Arra hiába várunk, hogy mások oldják meg a mi nemzeti problémáinkat, akár Trianon következményeit, akár a nemzetiségi sorban élőkre gondolunk" - vonta le a következtetéseket az út végén a beszámoló alapján Juhász, aki hosszan fejtegette, hogy Magyarországnak is "aktivizálódnia kell a határainkon túlra szakadt magyar testvéreink" érdekében.
Juhász családi hátteréről környezete is keveset tud, forrásaink szerint "felesége szintén jogász, nagyon csinos, és magas beosztásban dolgozik". Egy volt kollégája úgy fogalmazott, hogy konszolidált házasságban élnek, két idősebb lányuk és két kisebb fiuk van. A kárpátaljai kirándulás összefoglalójából még annyi derült ki, hogy szüleinek köszönhetően érdeklődik gimnazista kora óta a nemzetiségi sorban élő magyarok sorsa iránt, velük járta be Felvidéket, Erdélyt. "A családban ügyeltünk arra, hogy ne csak Csonka-Magyarországban gondolkozzunk, hanem keressünk fel olyan helyeket, melyek a magyarság történelmében fontos szerepet játszottak. Egyetemista koromban már a nemzetiségi jog irányába fejleszthettem a tudásomat. Így szakdolgozatomat már a magyar nemzetiségi jog és nemzetiségi politika témában írtam" - mesélte az új alkotmánybíró.
Ezen a kárpátaljai úton Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő is ott volt, aki kérdésünkre elmondta: a Civil Jogász Bizottság működésének idején is többször utaztak együtt külföldre Juhásszal, illetve a családjával, de ismeretségük még az egyetem idején kezdődött. "Már akkor is kedves, okos, jó humorú és jó kisugárzású volt, sokan bele is voltak zúgva. Később, mivel más tanszéken, illetve jogterületen dolgoztunk, kevesebbet találkoztunk, de jó volt vele összefutni és beszélgetni. Aztán amikor a 2006. október 23-i véres utcai tüntetés után elkezdtem nyilatkozni a médiában, Imre volt az egyik, aki gratulált. Akkor már formálódott egy tényfeltáró bizottság Völgyesi Miklóssal, így találtunk újra egymásra" - idézte fel a közös munkát Morvai, aki a CJB társelnöki posztját töltötte be.
Morvai Krisztina nem érti, miért vonták kétségbe Juhász szakmai alkalmasságát megválasztása után. "Inkább csak olyan ember lehessen alkotmánybíró, aki hozzá hasonlóan megszólalt már az emberi jogok védelmében. Sosem felejtem el, mikor a bizottság jelentéséből könyv készült, a kiadónál válogattuk a képeket, mi kerüljön a címlapra. Imre kiemelte azt a fotót, amin a rendőrsorfal előtt térdel egy tüntető, és azt mondta: gyerekek, ez legyen, ebben minden benne van, amiért jogász lettem" - mondta az uniós képviselő, aki szerint "torz értékrend, amely negatívumként állítja be a CJB és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkáját a tüntetők szemét kilövő rendőrök brutalitása és a jogellenes fogvatartások ellen". Morvai Krisztina azokat a kifogásokat sem érti, amik Juhász Fidesz-Jobbik együttes támogatása miatt jelentek meg a médiában. "Aki jogászként az emberi jogokat védi, azt miért ne szerethetnék a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és ad absurdum még az ilyen értékeket elismerő baloldaliak is? Soha rosszabb alkotmánybírónk ne legyen, mint ő!" - mondta.
Egyik korábbi kollégájának viszont nincsenek nagy várakozásai Juhász alkotmánybírói ténykedését illetően. "Nem az a típus, aki lángpallossal a kezében jár, proaktív és hallatlanul innovatív. Ha ilyen, határokat feszegető személyiség lenne, valószínűleg nem is jelölik" - mondta. "Ügyes politikus, kiválóan ért ahhoz, hogy azon belül maradjon, ami jogilag védhető. Lojális lesz, be fog állni a kormány mögé, a fontos kérdésekben feltétlenül - legfeljebb a látszat kedvéért lesz néhány kisebb önálló lépése" - prognosztizált egy másik, Juhászt közelről ismerő forrásunk. Szerinte Juhászra mint az alaptörvény őrére leginkább az lesz jellemző, hogy "tudni fogja, mi az igazodási pont, amihez hajlítania kell az alkotmányjogi megközelítését".
