Így lesz életveszélyes egy kerékpárút

Belpol

Hiába bővül országszerte a kerékpáros infrastruktúra, a városok tele vannak rosszul tervezett, balesetveszélyes bringautakkal.

Azon a szakaszon a biciklisek inkább a jól kivilágított, biztonságos úttestet használják, ne a veszélyes kerékpárutat! – ezt javasolta a Szegedbicaj nevű Facebook-közösség azután, hogy július 4-én éjjel Szeged-Szőregen, a Szerb utcán lévő kerékpárúton halálos baleset történt.

A rendőrségi közlemény szerint egy kerékpáros a kanyarban fának ütközött, leesett a bicikliről, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A Szegedbicaj már korábban írt arról a veszélyről. Azon a helyen a kerékpáros kikerülhetett egy villanyoszlopot, a felfestés miatt nem látszott jól, merre folytatódik az út, nekihajthatott egy padkának, amely 20 km/h-nál erős lámpával is csak az utolsó pillanatban jelenik meg a fénykörben. Kérdésünkre, mi az eredménye a rendőrségi vizsgálatnak, és mit szól a megyei főkapitányság ahhoz a tanácshoz, hogy ezen a helyen a biciklisek inkább menjenek ki az úttestre, a rendőrség azt válaszolta, hogy az esetről a kiadott közleményen túl egyelőre nincs mondanivalója.

A balesettel a Telex is foglalkozott. A hírportálnak a közlekedés biztonságát firtató kérdéseire a szegedi önkormányzat azt válaszolta, hogy a kerékpárút szabályosan, engedélyes tervek alapján, a hatóságok jóváhagyásával készült. A város nem tud arról, hogy korábban történt volna komolyabb baleset azon a részen, és egyik hatóság sem jelezte még, hogy gond lenne az úttal. A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal is azt válaszolta, hogy a bicikliút engedélyeztetése előtt, és azóta sem említett problémát senki.

Valószínű, hogy a baleset miatt meg fogják vizsgálni a szakaszt.

A megoldás addig is nem az, amit a Facebook-közösség javasolt, hogy a biciklisek menjenek ki azon a szakaszon az úttestre – ezt már Csüllög Imre, a Magyar Kerékpárosklub szegedi szervezetének vezetője válaszolta a Narancs.hu kérdésére .

A KRESZ ugyanis egyértelműen fogalmaz: ahol van kerékpárút, ott a bicikliseknek azon kell haladniuk, függetlenül attól, milyen minőségű.

A helyzetet nyilván megoldaná, ha a KRESZ-t módosítanák, eltörölnék ezt a kötelezettséget. Mégis jobb, ha inkább a veszélyt szüntetik meg az ilyen szakaszokon.

Szűkülő és beláthatatlan sávok

Sok, a szegedihez hasonló balasetveszélyes kerékpárút, kerékpárútszakasz van az országban. Például a budapesti XIII. kerületi Röppentyű utcában a 120-as busz Fáy utcai megállójánál egyszerre három nehézséggel szembesülhetnek a kerékpárosok. Az út íve hirtelen megtörik a buszmegálló elkerülése miatt, az egyik sáv összeszűkül, ráadásul a kerékpárút közepén villanyoszlop és forgalomterelő oszlop áll.

 
A budapesti Röppentyű utca, oszlopokkal
Fotó: narancs.hu 

Talán célszerűbb lett volna az amúgy jó minőségű bringasávot néhány tíz méteren a járda gyalogosok által használt részén megosztva vezetni, hiszen az utcának ezen a szakaszán általában kevés a járókelő.

Még veszélyesebb szakasz a fővárosban a budai rakparttal párhuzamosan futó, jelentős forgalmú kerékpárút egy pontja Óbudán. A Slachta Margit rakparton a Budapest Garden nevű szórakozóhelynél az észak felől (a Szentlélek tér irányából) biciklizők nem látják be a szemközti sávot, mert a szórakozókomplexum fala fejmagasságban valósággal rálóg az enyhén kanyarodó kerékpárútra, és elzárja a kilátást. Arra ugyan figyelmeztet egy diszkrét „útszűkület jobbról” tábla, hogy a bringaút keskenyebbé válik, viszont a kilógó, a kilátást gátló sarokfal miatt így is lehetetlenség észlelni a szemből érkezőket. Egy domború tükör kihelyezése feloldaná a balesetveszélyes állapotot.

 
A fal a Budapest Gardennál  
Fotó: narancs.hu 

Ez nem bringakánaán

Budapestről, Szegedről és Székesfehérvárról 45 veszélyes kerékpárútszakaszt gyűjtött össze a Narancs.hu-nak a Magyar Kerékpárosklub, fotókkal dokumentálva (ezekkel bővebben a cikk végi keretes írásunkban foglalkozunk).

A szervezet tapasztalata, hogy a balesetek egy része visszavezethető tervezői és kivitelezői hiányosságokra.

Ilyen egy járdára vezetett kétirányú kerékpárút, egy bevehetetlen kanyar, ág, fa, rosszul megépített alap. Ahhoz pedig, hogy ezek a megoldások megszületnek a tervezőasztalon, hozzájárul: Magyarországon alapvetően pályázati forrásból, hazai és uniós pénzből épülnek kerékpárutak is.

„Ez kapott pénz, legföljebb önerőt kell tenni hozzá. Ami ebből épül, azt kevésbé érzi magáénak a települések egy része” – említ egy szempontot Halász Áron, a kerékpárosklub szóvivője. – „Számít az önkormányzatok anyagi helyzete, költségvetése, az apparátus szakmai hozzáértése. A kerékpáros fejlesztésekre szánt pénzt sok esetben lényegében járdaépítésre használják: gyalog-kerékpárút épül, vagy útfelületek újraaszfaltozására fordítják, és akkor már felfestenek egy nem sokat érő kerékpáros nyomot, mint a székesfehérvári Kisteleki utcában. Jellemző probléma az is, hogy a pályázati rendszer korlátai miatt nincs keret a közművek rendes kiváltására, szélesítésre, a közterület újraosztására. A tervezői előírások sokat változtak az utóbbi időben. Minimumokat határoznak meg, és bár létezik tervezői szabadság, kevés az olyan megrendelői igény, amely alapján bringakánaánt lehetne tervezni. És aztán sok esetben a kötelező fenntartási időszak után az üzemeltetésre a lehető legkevesebbet költik, a hibás, korszerűtlen megoldások javítására nincs szándék, sem lehetőség.”

 
A Duna-menti kerékpárút Budafokon, az élesztőgyár mögött. Régi vasúti sínt keresztez
Fotó: Magyar Kerékpárosklub

Egy fáért is küzdenek

A terv mindig kompromisszum eredménye: legyen az a kerékpárút megfelelően biztonságos, ne tartalmazzon túl sok olyan megoldást, ami drágító tényező. Aztán menet közben az is előfordul, hogy ha a balesetveszély szempontjából egy fát ki kellene vágni az útból, vannak, akik épp azért az egy fáért fognak küzdeni – mondja a Narancs.hu-nak egy tervező.

Aki mérnökként közúti biztonsági auditokat készít, annak gyakori tapasztalata, hogy hiába tartott be egy tervező minden előírást, akkor is lehet balesetveszélyes egy-egy tervrészlet – és ezeket még időben ki kellene szűrni. Nagyberuházásoknál, gyorsforgalmi utak, főutak, uniós finanszírozású kerékpárutak terveinél a jogszabály szerint már kötelező ilyen közúti biztonsági auditot készíteni. Gyorsforgalmi utaknál ez négy lépcsőben zajlik: az engedélyezési, a kiviteli tervnél, a forgalomba helyezés előtt és az üzemeltetés első éve után. Ez erős kontroll. Az országos közúthálózaton a kezelő számontartja a személyi sérüléses baleseteket, és ahol „baleseti gócképződést” tapasztal, ott átépít, tábláz, fest.

Ha lekopott egy felfestés, az a kezelő hanyagsága. Ha baleset történik, az önkormányzati tulajdonú út, így a kerékpárút kezelője is számontarthatja azokat a helyeket – aztán jó esetben kezd valamit a helyzettel.

Ha hirtelen sok a jel

Nagyon költségigényes problémák és apróságok is adódhatnak. Utóbbira példa egy magasra tett, elsőbbségadásra kötelező tábla, amelyet benőtt a fa lombja. Aki nem gyakorlott közlekedő, annak nem elég, ha látja az oszlopot, nem kúszik föl rajta a tekintete, keresve a táblát.

Többek között erről szól a Nyugat.hu videója, amelyben a kerékpáros közlekedés szempontjából balesetveszélyes szombathelyi szakaszokat veszi sorra Unger József közlekedési szakértő. Arról beszél, hogy a burkolati jel eligazít, az igazi figyelembe veendő utasítás a tábla, amelyet eltakart a lomb.

Unger emlékeztet arra, hogy a kerékpárutakon közlekednek olyan emberek, akiknek van jogosítványuk. Számukra nem jelent problémát, ha egyszerre olyan csomóponthoz érnek, ahol egy összetett helyzetet kell átlátni, burkolati jelekkel, táblákkal. Tudják, ki kinek ad elsőbbséget. Aki azonban csak kerékpárral szokott járni, nincsenek alapvető közlekedési ismeretei, és még a reflexei is lassabbak, ilyen helyen veszélyben van. Ezt az emberi tényezőt is figyelembe kell venniük a kerékpárutak építtetőinek.

A városi bringautakon is veszélyben

A Magyar Kerékpárosklub gyűjtése szerint veszélyes kerékpárútszakasz Budapesten egyebek mellett a Belvárosban a Bajcsy-Zsilinszky úti padka, ahol májusban megbírságoltak egy kerékpárost, mert elesett; Dél-Budán az Egér út menti, zölddel benőtt kerékpárút; a Duna menti kerékpárúton Budafokon a Vasmacska nevű kerthelyiségnél egy, az út közepén álló betonelem, amit a kerékpárosklub kérésére festettek színesre, hogy látszódjon; az M0-ás hídhoz vezető bicikliút a XXII. kerületben; a Kelenföldi vasútállomás őrmezei oldalánál a szerpentin.

Szegeden és környékén például a Bajai út kanyarral, árokkal; a Szabadkai út az oszloppal; a Kossuth Lajos sugárút, ami tele van úthibákkal, belógó fákkal; a Kálvária sugárúti szűkület karósorral; a cikk elején említett Szeged-szőregi kerékpárút folytatása Újszentivánnál, ahol belóg a terepszínű buszmegállósziget.

Székesfehérváron többek között a Piac tér, ahol a legforgalmasabb részen engedik a gyalogosok közé a kerékpárosokat; a Sárkeresztúri út, itt átvezetik a kerékpáros forgalmat, és a vonal keresztezi a benyíló kis utcákat, ahonnan az autósok nem látnak jól; a Mártírok útja, ahol a kerékpársáv a telkek előtt, a bekötő mellékutcákról beláthatatlan.

(Címlapképünkön: a Duna menti kerékpárút Budapesten a XXII. kerületben a Vasmacskánál, a Vágóhíd utcai aluljáró előtt. Fotó: Magyar Kerékpárosklub)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk