Hiába nő a budapesti közösségi közlekedés utasszáma és bevétele, a kormány egyre kevesebbet szán a főváros közlekedésére, így az önkormányzatnak is egyre inkább a zsebébe kell nyúlnia, derült ki a G7 elemzéséből.
A lap Budapest közösségi közlekedésének trendjeit vizsgálta, ami alapján elmondható, hogy sokkal kevesebb jut mind fejlesztésekből, mind az üzemeltetésből a fővárosnak, mint az ország más településeinek.
Ráadásul míg a MÁV és a volánok 2018-ban 243,7 milliárd forint támogatást kaptak a magyar kormánytól, addig a BKK-nak csupán 15,1 milliárd szociálpolitikai menetjegy-kiegészítés jutott. Utaskilométerre lebontva a főváros közösségi közlekedése tizedannyi állami támogatást kapott, mint a vasút és ötödannyit, mint a helyi buszos közlekedés.
A BKK-nak ezért valahogy pótolnia kell a hiányt: az elmúlt 4 évben 2,5-szer nagyobb bevételhez jutottak a pótdíjakból, 2018-ban például már a teljes bevétel 1,3 százalékát ez tette ki. A menetdíjakból származó bevételeket úgy emelték ebben az elmúlt négy évben 7 százalékkal, hogy a jegyárak nem nőttek, ami azt jelenti, hogy több utas használja a főváros közösségi közlekedését, és többen vásárolnak is jegyet.
A bevételeknél fontosak a turisták által vásárolt napi- és hetijegyek, ez ugyanis a teljes jegyárbevétel 6,6 százalékát teszi ki. Ahogy a lap megjegyzi, az "igazi aranybánya" a reptéri expressz, a 100E jelzésű busz, erre ugyanis egy jegy 900 forintba kerül.
A fővárosi közösségi közlekedésben folyamatosan nő az utasszám és a bevételek is, de az önkormányzatnak is egyre több támogatást kell adnia. A kormány viszont egyre kevesebbet szán a budapesti közlekedésre, így nem csak a fejlesztésekben, hanem az üzemeltetésben is sokkal kevesebb jut a közlekedésben Budapestnek, mint az ország más településeinek. A fővárosi közösségi közlekedés trendjeit elemezzük.
Miközben a MÁV és a volánok támogatására 2018-ban 243,7 milliárd forintot költött a magyar kormány, addig a BKK csak 15,1 milliárd forintnyi szociálpolitikai menetjegy-kiegészítést kapott tavaly. Bár utasból jóval több van Budapesten, mint a teljes vasúti és buszos tömegközlekedésen, az utasok által megtett távolság, azaz az utaskilométer igen hasonló mind a három típusnál. Mégis, egy utaskm-re lebontva a fővárosi közösségi közlekedésre tizedannyi állami támogatás jut, mint a vasútira és ötödannyi, mint a helyközi buszos közlekedésre.
Tarlós István főpolgármester nem volt túl hatékony a kormányzati kapcsolatok kihasználásában, Budapest egyre kevesebb támogatást kap. A BKK pedig igyekszik a kieső bevételeket valahogy ellensúlyozni: pótdíjakból 4 év alatt 2,5-szer több bevételhez kutattak, tavaly már a teljes bevétel 1,3 százalékát ez a 2,4 milliárd forint tette ki.
