Kedden mutatták be a Candole Partners tanulmányát, mely Paks II gazdaságossági kérdéseit és a beruházás piaci versenyre gyakorolt hatásait elemzi. A Greenpeace megbízásából készült elemzés lesújtó képet fest a paksi beruházás gazdasági oldaláról: az új blokkok kizárólag állami támogatásokkal, súlyos veszteségekkel tudnának felépülni, és a beruházás mérete miatt ellehetetlenítené a megújuló energiaforrások terjedését is.
A kormány megrendelésére készült tanulmányhoz képest a Candol elemzése több változóval számolt, melyhez a francia számvevőszék és a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzéseit használta. „Átfogó üzleti elemzést végeztünk, és a különböző feltételek mellett stressztesztnek vettük alá a beruházást. Vizsgáltuk a beruházás piacra gyakorolt hatását, és azt is, hogy milyen hatással lesz a környező országokra ha beindul a termelés az új blokkokban.” Ezt Jan Ondřich, nemzetközi hírű energetikai közgazdász mondta, és kiemelte, hogy egy ilyen elemzés nélkül ma már nem lehet belevágni egy paksihoz hasonló méretű beruházásba. „Pár év alatt a német energiafordulat jelentősen átalakítja az európai energiapiacot, ezt például teljesen figyelmen kívűl hagyja a kormány megrendelésére készült tanulmány, ami komoly felelőtlenség. Hat forgatókönyvet vizsgáltunk, igyekeztünk konzervatív paramétereket használni, de nem találtunk olyan feltételeket, melyek mellett állami segítség nélkül is nyereséges lehetne a beruházás.” Reális adatokkal számolva kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti.
| ||
Az egyik legfontosabb paraméter Paks II megtérülésével kapcsolatban az energiaár, azaz hogy az új blokkokban termelt áramot milyen áron lehet majd értékesíteni. Az energiaárakkal kapcsolatban a Rotschild-tanulmány elavult és túlzó modellel számolt, mely nem vette figyelembe az utóbbi évek változásait (olajárak jelentős zuhanása, német energia forradalom). Valójában az energiaárak emelkedése nem lesz olyan gyors, mint amivel a kormány számol. A Candole szerint az energiaárak a következő évtizedekben nem tudnak annyira megdrágulni, hogy az új paksi blokkokban termelt áram ára versenyképes lehessen. Ráadásul a megújulók térnyerésével – elsősorban Németországban – arra is volt példa, hogy az áram ára 0 vagy egyenesen negatív volt, és ahogy terjednek a nap és szélerőművek, úgy lesznek egyre gyakoribbak ezek az időszakok. A kormány azzal sem számol, hogy a gazdasági válság után lelassult a gazdasági növekedés egész Európában, ami jelentősen csökkenti az áram iránti keresletet, ami szintén az energiaárak csökkenését okozza.
Ondřich kiemelte: ilyen paraméterek mellett senki nem vágna bele a paksi beruházásba. Az atomerőmű sikere egyedül az áram árától függ, ami nagyon ingadozó, ezért különösen kockázatossá teszi a beruházás megtérülését. A kormány által bemutatott megtérülési számok csak akkor valósulhatnak meg, ha komoly állami segítséget kap a projekt, kedvezményes hitel, vagy garantált áramvásárlás formájában. A működés során hiába termelnek némi nyereséget az új blokkok, még maximális kapacitás mellett sem tudnak annyi profitot termelni, mellyel megtérülnek az építkezés költségei. Ha pedig akár pár évet is csúszik az építkezés, az csak a veszteségeket növelné jelentősen. A Roszatom ráadásul a hasonló erőműveit jelentős késéssel tudta csak felépíteni még Oroszországban is, ahol adminisztratív akadályok aligha akadályozzák az építkezést. Perger András a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse ehhez azt tette hozzá, hogy a projekt már most legalább egy éves késésben van, és a szerződések titkossága miatt nem tudjuk, melyik félnek kell fizetnie a csúszásokból eredő extra költségeket.
Ha megépül Paks II, a magyar állam erőfölénye még tovább növekedne a magyar energiatermelési piacon. Ez nemcsak az államinál jellemzően hatékonyabb magánbefektetéseket szorítaná ki, de a források szűkössége miatt a megújuló energiatermelés terjedését is ellehetetleníti.
Az elemzés szerint Paks állami támogatása azért sem indokolt, mert a magyarországi villamosenergia-szükségletet alacsonyabb költséggel, villamosenergia-import útján vagy egyéb megoldással, például energiahatékonysági vagy megújulóenergia-beruházások révén is ki lehetne elégíteni a következő évtizedekben.
