Korábban írtunk már arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai létrehoztak egy pénzügyi befektetéssel foglalkozó céget FERIDA néven, s arról is, hogy e 20 milliárd forint közpénzzel kibélelt cég magyar állampapírok mellett többek között nemzetközi banki papírokba is elkezdett befektetni. Kíváncsiak voltunk azonban arra is, hogy a portfólióban mekkora tételeket mozgatnak az alapítványi cég brókerei. A FERIDA közlése szerint május közepéig 16 millió dollár, 12 millió euró és 1 millió svájci frank névértékű értékpapírokat vettek, illetve tartottak, ami összesen nagyjából 8,5 milliárd forintnak felel meg. (A részletes táblázatot lásd alább.)
| ||
Az eddigiekhez képest újdonság, hogy a magyar állam és a nemzetközi pénzintézetek mellett a FERIDA technológiai cégek papírjait is elkezdte venni. Május közepén az elektromos autókat gyártó Tesla Motors kötvényeiből egymillió dollár névértékben jegyzett papírokat, az internetes televíziós szolgáltatást nyújtó Netflix kötvényeiből pedig félmillió dollárnyit vett. (A FERIDA minden esetben az értékpapírok névértékét adta meg, vagyis nem azt közölték, hogy mennyit fizettek a papírokért. A Tesla-kötvényeket például névérték alatt vásárolhatták.)
Úgy tűnik, Matolcsyék brókerei számára a leglukratívabb és a legbiztosabb üzlet mégiscsak a nemzetközi banki papírok jegyzése, összesítve ugyanis ez a legnagyobb tétel a FERIDA portfóliójában. Névérték alapján 4,4 milliárd forintnyi közpénz nagy nemzetközi pénzintézetek értékpapírjaiban fekszik: néhány százmilliót adtak például a Barclaysnak, a Commerzbanknak, az Erstének, a Royal Bank of Scotlandnak, a Raiffeisennek és az UniCreditnek is.
De jelentős összegeket fektetett az alapítványi cég magyar állami papírokba is: lejegyzett 5 millió dollárnyi államkötvényt, s ugyancsak magyar állami érdekeltségekhez, a Magyar Fejlesztési Bankhoz és a Magyar Export-Import Bankhoz (Exim) vándorolt további (névértéken) 1,5-1,5 millió dollár, szintén kötvények formájában. A magánvállalkozások közül a legtöbb pénz – névértéken cirka 1,2 milliárd forint – a magyar olajipari konszernt, a MOL-t találta meg.
Törvényes ez?
Annak persze, hogy egy közpénzből gazdálkodó cég nemzetközi tőzsdéken forgatja az adófizetők pénzét, megvan a sajátos bája. Nem ismerünk olyan törvényt, amely erre felhatalmazná akár az MNB-t, akár az általa létrehozott alapítványokat vagy azok gazdasági társaságait. Ellenkezőleg, az állami szféra vállalkozásai, a minisztériumok vagy más közszervek tulajdonában, ellenőrzése, felügyelete alatt álló gazdálkodó szervezetek a legkevésbé sem fektethetnek például acél- és olajipari nagyvállalatok vagy nemzetközi pénzintézetek papírjaiba.
És ez persze valószínűleg csak a kezdet: a (névértéken) hozzávetőleg 8,5 milliárdos portfóliót a FERIDA alig több mint egy hónap alatt építette fel. A jegybank eredeti elgondolása az volt, hogy az alapítványoknak juttatott vagyontömeg hozama képes lesz biztosítani a tartós működést újabb és újabb alapítói vagyonrendelés nélkül. E koncepció azonban a jelenlegi alacsony kamatok mellett már elbukott – részben ez magyarázza az alapítványok ingatlan- és értékpapír-befektetéseit is, ezektől várnak nagyobb megtérülést. Tekintve, hogy az alapítványokban összesen 260 milliárdot meghaladó vagyon pihen, a különféle vállalati papírokba kihelyezett pénztömeg feltehetően még növekedni fog.
A FERIDA Zrt. kötvényportfóliójának alakulása 2016. május 20-ig (forrás: FERIDA Zrt.)
| ||
