Kivesézte a német köztévé, hogy a NER uniós pénzekből épült fel, és részben ez nyírta ki a magyar demokráciát

  • narancs.hu
  • 2019. április 19.

Belpol

Románia, Csehország és Magyarország volt a rossz példa.

Hosszan foglalkozott a német közszolgálati ZDF Zoom+ című műsora szerda este azzal, hogy vajon ártanak-e a demokráciának az uniós pénzek. Az adást bemutató 444. hu írja, hogy ezt három ország, Csehország, Magyarország és Románia példáján keresztül igyekezett szemléltetni.

A műsor nem volt túl optimista ezzel kapcsolatban. Ebben a három országban az a közös, hogy milliárdokat kapnak Brüsszeltől, amit azonban a hatalmon lévők ha nem is azonnal saját zsebre (de ez se ritka) tesznek, de rendre saját érdekeik szerint használnak fel. És ez nem használt a helyi demokráciáknak – sőt.

Magyarországról azt mondják, hogy Orbán Viktor a pénzből csinál politikát. A műsorban természetesen felbukkant Mészáros Lőrinc is. A riportban bemutatták Felcsútot a stadionnal és a miniszterelnök házával, a kisvasutat, Mészáros Lőrinchez is becsöngettek – sikertelenül. Interjút csináltak Hadházy Ákossal, aki azt nyilatkozta nekik, Magyarországon csak azok jutnak uniós forrásokhoz, akik a Fidesszel vannak.

false

 

Fotó: MTI

A 444 szerint ezután arról volt szó, hogy nálunk a legnagyobb az egy főre jutó uniós támogatás mértéke, de majdnem egy milliárd eurónál találtak valamilyen szabálysértést, így például a hódmezővásárhelyi közvilágításnál, amire Orbán veje, Tiborcz István Elios Zrt.-je kapott megbízást. Szó volt még a műsorban az uniós pénzekből  meggazdagodott Mészáros Lőrincről, és arról, hogyan alakította át a felvásárolt kormánykritikus lapokat kormány-szócsövekké.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.