Külföldi állampolgárok is indulhatnak az önkormányzati választáson

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. április 28.

Belpol

A menekültként elismert emberek szavazhatnak. 

Nem csak magyar állampolgárok indulhatnak jelöltként a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán.

Az MTI-ben kiadott tájékoztatás szerint önkormányzati választáson szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők és az Európai Unió más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai. Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.

A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán megillet minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát, aki a központi névjegyzékben szerepel.

Míg az aktív választójognak, vagyis a szavazás jogának feltétele a magyarországi helyben lakás, addig a passzív választójognak, a választhatóságnak nem. Így annak a nagykorú magyar állampolgárnak, akinek nincs magyarországi lakóhelye, az önkormányzati választáson nincs szavazati joga, de polgármesterré, képviselővé választható, feltéve, hogy kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak kérniük kell regisztrációjukat a központi névjegyzékbe, amennyiben jelöltként szeretnének indulni a választáson. A magyarországi lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárok azonban regisztráció nélkül indulhatnak az önkormányzati választáson, lehetnek képviselő- vagy polgármesterjelöltek és felkerülhetnek a megyei listákra is, mivel ők automatikusan szerepelnek a központi névjegyzékben ezen a választáson. (Ahhoz azonban, hogy az európai parlamenti választáson magyarországi listákra szavazhassanak, nekik is kérniük kell a névjegyzékbe vételüket.)

Az önkormányzati választáson jelöltekké válhatnak azok is, akiknek sem állandó lakcímük, sem tartózkodási helyük nincs, azaz a lakcímkártyájukon csak a település van feltüntetve utca és házszám nélkül. Az úgynevezett települési szintű lakcímbejelentés alapvetően az ideiglenes szálláshellyel sem rendelkező hajléktalanok lakóhelyének bejelentésére szolgál, azért, hogy a közigazgatási és igazságügyi szervek illetékességét a bejelentett település alapján meg lehessen állapítani egy esetleges eljárás során. Ugyanakkor akinek csak települési szintű lakcíme van, nem feltétlenül az utcán él: például lehet, hogy azért nincs bejelentett lakcíme, mert albérletben lakik.

A választhatóság joga nem kötődik ahhoz a településhez, amelyen a jelölt lakcíme található, vagyis a választópolgár bármely településen, választókerületben választható.

Nem választható, vagyis nem lehet jelölt az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt, vagy jogerős ítélet alapján szabadságvesztését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Nem választható az sem, akit jogerősen eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Nem lehet jelölt az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából, olvasható a tájékoztatásban. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.