L. Simon: „10 év alatt 100 milliárd”

  • narancs.hu
  • 2015. április 11.

Belpol

A Miniszterelnökség államtitkárával nagyinterjú olvasható a friss Narancsban a budai várról. Ebben a részletben a pénzen kívül Orbán és Áder leendő rezidenciája is szóba kerül.

Hamvay Péter interjúja érinti továbbá a Nemzeti Galéria sorsát, a múzeumi negyedre vonatkozó terveket, a tervezett díszőrséget, és azt is, hogy Orbánnak nem tetszett a Fotográfiai Múzeum terve. De most jöjjön az a borzalmasan sok pénz:

Magyar Narancs: Úgy nyilatkozott nemrég, hogy 98 százalékban kulturális funkciót kap majd a palota. A maradék 2 százalékba belefér a köztársasági elnök beköltözése? Egy korábbi koncepció az A épületben ezzel számolt, ahol a háború előtt is hivatalok voltak.

LSL: Szóval ön támogatja, hogy beköltözzön a köztársasági elnök a palotába?

MN: Én csak kérdezek.

LSL: Valóban volt ilyen felvetés, és nem idegen tőlem a gondolat.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: A miniszterelnök pedig a számára felújított karmelita kolostorból a Sándor-palotába költözik? Ésszerű gondolat újabb hivatalokat telepíteni a várba? Nem hiszem, hogy Orbán Viktor siklóval megy fel majd a munkahelyé­re, mint Károlyi Gyula gróf tette.

LSL: Szerintem ésszerű.

MN: Mennyi lesz a végső számla?

LSL: Egy olyan tervről van szó, amely minimum tíz év alatt valósulhat meg. Felelőtlenség lenne pontos számokat mondani, de az kétségtelen, hogy legalább 100 milliárd körüli összegről beszélhetünk.

MN: Adódik a kérdés, nem lenne máshol jobb helye ennek a pénznek?

LSL: Nem az a kérdés, hogy utat építsünk, szegénységellenes politikát folytassunk vagy műemlékeket állítsunk helyre: mindenre kell, hogy jusson pénz. A Hauszmann-terv egy bő évtizedes projekt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.