Magyar Nemzet: Fásy Ádám bizony megérdemli a lovagkeresztet

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 20.

Belpol

Van, aki ezt máshogy látja?

„Vajon mit szól a Nemzet Színésze, a híres rockzenész és a szegedi múzeumigazgató Fásy Ádám Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéséhez?”

Ezzel a felütéssel közöl cikket a Magyar Nemzet . Az nem derül ki belőle, mit gondolnak azok, akik szerint ezt mégsem kellett volna

Azt meg lehet tudni, mit gondol a kulturális szervező, műsorvezető állami kitüntetéséről Bodrogi Gyula színművész – gratulál hozzá –, Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője – elismerően szól arról, Fásy milyen jól megtalálta azt a műfajt, amelyben népszerű tud lenni. Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója ezt nyilatkozta: „Ha valaki, akkor Fásy Ádám megérdemelte ezt a kitüntetést. Most jár harmadszor a Munkácsy-vándorkiállítás Szegeden. Mindenkiben kialakul egy kép arról, akit csak hírből ismer. Amikor személyesen megismertem Fásy Ádámot, mint a Munkácsy Alapítvány elnökét, pozitívan csalódtam benne. Az a kultúrmisszió, amit ő teljesít, tiszteletre méltó és példamutató. Emberfölötti munkával igyekszik elérni, hogy minél több magyar ember ismerje meg Munkácsy festészetét. Méltó díj az arra méltó embernek”.

Fásy tizenegyedik gyerekként született egy Békés megyei családba, volt pincér, szakács, éttermeket vezetett, szállodákat, játékkaszinót, sőt, kaszinóláncot. Szépségverseny-szervezőként vált igazán ismertté, „mellesleg egyik versenyzője Európa Szépe lett. Napjainkban a Magyarok Világszépe versenyt rendezi, amelyre azoknak a hölgyeknek a jelentkezését várják a világból, akik magyar identitással rendelkeznek” – írja a Nemzet. Fásy 2005-ben döntötte el, hogy „közelebb hozza a kultúrát az emberekhez”, vándorkiállítást szervez Munkácsy Mihály képeiből.  A Munkácsy Alapítvány elnökeként januárban Székesfehérváron az ötmilliomodik látogatót köszönthette. A Fásy Mulatóban és a Zeneexpresszben pedig sok előadó felléphetett, köztük két világhírű zenész.

 Ő is:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.