Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) aggodalmának adott hangot az információhoz való hozzáférés jogának egyes európai államokban történő korlátozó alkalmazása miatt, és felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat ezen a területen. A nyilvánosságra hozott jelentésükből kiderül, hogy Magyarország korrupcióellenes intézkedéseit a leggyengébbek között tartják számon – írja az Euronews.
A 2022-es évre vonatkozó éves jelentésében a GRECO emlékeztet, hogy az információkhoz való hozzáférés milyen szerepet játszik a nyilvánosság átláthatóságának biztosításában, de a korrupcióra törekvés elősegítésében is. Ugyanakkor sajnálattal veszik tudomásul, hogy „egyes országokban a kormányok továbbra is széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásában, hogy mi tartozik a nyilvánosság elé, és hogy bizonyos dokumentumokat kizárjanak-e a szabad hozzáférésből”.
A kormányzati szervek gyakran vonakodnak az információk nyilvánosságra hozatalától, és inkább kivételeket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a kért információ egészét vagy egy részét visszatartsák. A jelentésben szólnak arról is, hogy a hatóságoknak alkalmazniuk kell azokat a nemzetközi elveket, amelyek megkövetelik, hogy a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés jogának korlátozása egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak kell lennie, és csak akkor alkalmazható, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nem fűződik nyomós érdek.
A 2023-ban elfogadott nyomon követési jelentésében a GRECO arra a következtetésre jutott, hogy Örményország, Magyarország, Románia és Ukrajna már nem teljesíti kielégítő mértékben a legutóbbi ajánlásokat. Három területen szembetűnő Magyarország lemaradása.
- Liechtensteinben (56%), Törökországban (52%), Magyarországon (50%), Bosznia-Hercegovinában (48%) volt a legmagasabb arányban a végre nem hajtott ajánlások aránya a képviselőkkel, bírákkal és ügyészekkel kapcsolatban.
- A parlamenti képviselőkkel kapcsolatban a legmagasabb arányban Liechtensteinben (100%), Lengyelországban (83%), Magyarországon (71%), Horvátországban (67%), Szlovákiában (60%), Törökországban (57%) és Romániában (56%) nem hajtottak végre ajánlásokat.
- Montenegróban (67%) a legmagasabb a nem végrehajtott azon aránya aránya, amelyek speciálisan a bírákra vonatkoztak. Hét ország – Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Svájc és Törökország – még nem hajtotta végre a bírákra vonatkozó ajánlások felét.
A fentiek ellenére a GRECO megfelelőségi jelentésében némi előrelépést tapasztal a tavalyi évhez képest és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország 6 ajánlást maradéktalanul (33%), 6 ajánlást részben (33%), további 6 ajánlást pedig nem hajtottak végre, számolt be az Euronews.
