Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent cikkében ismertette az ország fővárosával kapcsolatos véleményét. E szerint megoldásokat kell keresni a Budapest-dilemmára, vagyis a főváros vízfejűségére, ami a kommunista diktatúra káros öröksége. „Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. Kettős természete miatt nem képes dinamikus fejlődésre, mert nem tud jól sáfárkodni felhalmozott értékeivel, és nem képes megragadni a jövő lehetőségeit.”
A cikkben foglaltak szerint meg kéne semmisíteni az 1950. január 1-ei egyesítés jogi alapjait, illetve vissza kell adni az annak idején a fővároshoz csatolt 23 településnek a jogot, hogy saját sorsukról helyi népszavazással döntsenek. Vagyis arról, hogy önállóan vagy Budapest részeként képzelik el a jövőjüket.
Matolcsy szerint azok az országok váltak igazán sikeressé az elmúlt 50 évben, ahol a főváros nem volt jelentős előnyben, a második jelentős nagyvároshoz és az egész országhoz képest. Bern, Bonn, Berlin, Bécs és a skandináv országok, Varsó, Prága kisebb mértékben centralizálják az ország anyagi és szellemi erőforrásait.
A jegybankelnök cikkében kifejti, növelni kell a budapesti kerületek önállóságát. Budapest belső kerületei legfőképpen egymással működnek együtt, a külső kerületek azonban már a főváros környezetében működő önálló városokkal fűznék szorosabbra kapcsolataikat. Matolcsy véleménye szerint
- kormányzati infrastruktúraprogramokat kell indítani a külső budapesti kerületek és a Budapesten kívüli városháló összekötésére.
- Pest, Buda és Óbuda 1873. október 25-én egyesült, ez azt jelenti, hogy 2023-ra eltelik 150 év. E jelképes időpontot arra is fel lehetne használni, hogy megszülessenek a Budapest helyi népszavazások útján végbemenő további szétválásának jogi keretei.
- A főváros szétválásához, tehát egészséges méretre formálásához közösségi kiindulópontra van szükség. Óbuda, Újpest, Kőbánya, Angyalföld, Pesterzsébet, Zugló, Kelenföld, Csepel, Budafok – önálló városként való újjáalakulása óriási energiákat szabadíthat fel, hiszen korábban önállóan is képesek voltak a dinamikus fejlődésre - írja a cikkben Matolcsy György.
Úgy folytatja: ezt követően a megfogyatkozott, 600 ezer fős Budapest lehetne Magyarország új központja. A kiemelten tudástőkére és kutatás-fejlesztésre épülő fővárosban egyetemek köré szerveződő innovációs parkok, okosszolgáltatások is helyet kapnának. Minderre egyfajta startup-intézményrendszer is épülhetne, illetve komoly lépéseket lehetne tenni afelé, hogy egy "wellness világközpont" rangjára emelkedjen a fürdőhálózat.
A nemzeti bank elnöke arra is kitér, Budapest jelenleg is a megfelelő irányba halad egy globális sportfőváros felé, de érdemes még kiépíteni a szükséges infrastruktúrát, végezetül pedig a sportgazdaságot sem ártana összekötni az úgynevezett egészségvárossal.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
