„Nem foglaltunk állást a médiaszabadság szintjéről, közismert információkat soroltunk fel”

Belpol

A médiapiac tulajdonosi változásairól közölték csupán a tényeket.

A Bárd Petra és Bayer Judit által jegyzett friss tanulmányban a kutatók az Európai Unió hét tagállamának médiaszabadságát és -pluralizmusát elemezték. Egyrészt megvizsgálták az unió hatáskörét ezen a területen, másrészt az országjelentésekben összegezték, milyen változások történtek a médiapiacon. Ezt a részt csupán illusztrációnak szánták, mondják, a jobboldali média mégis félreértelmezte.

Magyar Narancs: Mire jutottak a vizsgálat során, a hét ország közül melyiknél érvényesül legkevésbé a médiaszabadság és -pluralizmus?

Bayer Judit: A tanulmány nem akar sorrendet felállítani, csupán egy olyan értelmezési keretet adni, amely egyformán használható nyugattól keletig. Ez ebben a kérdésben nagyon nehéz. A nyugati uniós országok nem akarnak szigorúbb szabályozást, viszont azt sem, hogy a keleti országokban a demokrácia és a jogállamiság tovább romoljon. Olyan eszközrendszert akartunk kínálni, amely nem paternalisztikus, nem szabályozó, és csak olyan intézkedéseket javasoltunk, amelyek már eddig is az unió kompetenciájába tartoztak. És amelyek a nyugati és keleti jogállamiság azonos szintre hozását tennék lehetővé. (…)

MN: A tanulmányban hivatkoznak a Freedom House 2015-ös riportjára, amely szerint Magyarországon a média csak részben szabad. Mi tűnik ki az önök elemzéséből?

Bayer Judit: Mi nem foglaltunk állást a médiaszabadság szintjéről az országtanulmányban, ott tényeket, közismert, a szereplők által sem titkolt információkat soroltunk fel. Arról szól, milyen tulajdonosi változások történtek a médiapiacon. A kormánypárti kritikákra visszatérve: Orbán Viktor régebben többször is kijelentette, hogy Magyarországon balliberális médiatúlsúly van, ezen változtatni kell. Volt egy tudatos médiapolitikája, ami arra irányult, hogy a médiarendszer tükrözze a jobboldali ideológiát, és sosem rejtette véka alá, hogy ezt megpróbálja megvalósítani. A Nemzeti Együttműködés Rendszere is erről szól: mindenki a jobboldali értékrend érdekében kell, hogy munkálkodjon, aki nem teszi, aki kilóg, annak nem kívánatos az aktivitása. (…)

A teljes interjút a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.