Még a kormány sem tudja, hogy mennyibe kerül a megyék átnevezése

  • narancs.hu
  • 2023. január 25.

Belpol

De a felelős gazdálkodást azért nem veszélyeztetheti az áttérés. 

Mellár Tamás, a Párbeszéd frakciójának tagja kérdezte meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy mennyibe került a megyék átnevezése, de a válasz szerint egyelőre ezt nem lehet tudni. 

A választ Gulyás nevében Fürjes Balázs államtitkár adta, aki a válaszban először a vármegyei átnevezés szükségességéről ír: "a vármegye, mint a magyar állam legősibb és legidőállóbb intézménye az ország viharos történelmében sok esetben jelentette a nemzet utolsó védőbástyáját az idegen érdekekkel szemben. Az átnevezés célja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is tovább éljenek. A vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti" – írja. 

Ennyit tehát a vármegyék szükségességéről Fürjes szerint, aki a továbbiakban azt írja, hogy az Alaptörvény 11. módosítása lehetővé teszi a vármegye szó használatát midnaddig, "amíg a felelős gazdálkodás elveit is figyelembe véve nem valósítható meg az áttérés" – magyarul amíg túl sokba nem kerül.

Egyes becslések szerint akár egymilliárd forintba is kerülhet a dolog, Fürjes a konkrét költségekről viszont csak annyit ír: 

"Erre tekintettel az átnevezéssel összefüggésben keletkező kiadások összege csak később lesz meghatározható."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.