Így kommentálta Völner, hogy Varga Judit rákente a Pegasus-ügyet

  • narancs.hu
  • 2023. január 25.

Belpol

Amikor Schadl Györggyel beszélgettek, ez is szóba került. 

A 2021 nyarán kirobbant, Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos megfigyelési botrány idején felmerült, hogy a magyar szabályok szerint ha a megfigyelési kérelmet nemzetbiztonsági okokból nyújtják be, akkor csak az igazságügyi miniszter aláírása kell a megfigyeléshez. Amikor rákérdeztek Varga Judit igazságügyi miniszternél, hogy ő írta-e alá a kérelmeket, ő azt állította, hogy a Pegasus-ügyben nem ő adta ki a megfigyelési engedélyeket, hanem államtitkára, Völner Pál.

Varga így fogalmazott: "Az engedélyek ki vannak szervezve aláírásra az államtitkár úrnak, Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy megtagadja, az Igazságügyi Minisztérium ebben a titkos információgyűjtésnek az alkotmányos rendjében egyedül a jogszabályok betartásáért, a jogszabályi kellékek meglévő tartalmáért felel, nem azért, hogy milyen szakmai tartalom kerül az asztalunkra." 

Az utóbbi napokban sorra kerülnek elő a Völner Pál és Schadl György, a végrehajtói kamara vezetőjének korrupciós botrányával kapcsolatos nyomozati anyagok a médiában, az Rtl.hu pedig ezek alapján azt is megírta, hogy hogyan reagált Völner arra, hogy Varga Judit rákente a Pegasus-ügyet. Így: 

"Völner Pál: Telexet láttad?

Schadl György: Nem.

Völner Pál: Miniszter asszony kedveskedett nekem. Pegazus-ügyben."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.