Meg lehet nyugodni: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerint rémhír, hogy sokat kell várni a műtétekre

  • narancs.hu
  • 2018. november 12.

Belpol

De bővebb tájékoztatást nem adtak.

Több tízezren várnak jelenleg valamilyen műtétre Magyarországon, van, aki leghamarabb csak 2020-ban kerülhet sorra – erről írt korábban az Mfor, és a portál cikkéből az is kiderült, hogy a legrosszabb helyzetben azok vannak, akik csípő- vagy térdprotézisre várnak.

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) most reagált a cikkre, és szerintük nincs is itt semmi gond.

Azt írták, hogy a cikkben szereplő adatok „rémhírkeltőek”, és szívesen állnak az újságírók rendelkezésére, amennyiben egyes speciális egészségügyi alapfogalmakkal nincsenek tisztában, és még a cikk megírása előtt elmagyarázzák a fontosabb kifejezések értelmét.

Az Mfor ugyanakkor megjegyzi, a NEAK a kiadott közleményen túl nem kíván bővebb felvilágosítást adni a várólistákkal kapcsolatban.

Várunk, de mire és meddig?

Mi van a várólisták mögött? A médiát újra és újra bejárja néhány (zömmel valós, de kiragadott) rémtörténet, és ezek legtöbbször a lehetetlen körülményű és beláthatatlan hosszúságú várakozással kapcsolatosak. Hallunk olyan hosszú várólistás időpontokról is, ami alapján az én generációmban visszatér a szocializmusban kialakult reflex: az új autó megkapásakor egyből befizettünk a következőre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.