Itt van például a szalonképességét nagy műgonddal, ám egyre kevesebb eséllyel őrizni igyekvő, és egyben a legolvasottabb de facto kormányzati portál, amely egy műfajilag álcikknek nevezhető írásban rántja le a leplet a Tisza Párt adóemelési terveiről. A szerényen csak monogramot használó szerző, H. H. (Háry Huán?) a párt „gazdasági kabinetjének” kétoldalas tervezetét ismerteti, neveket sorol, ki mindenkinek a kezén ment át az anyag, sőt a „dokumentumból” passzusokat citál a Fidesz „harácsoló gazdaságpolitikájáról”, annak súlyos következményeiről – ezek a mondatok hivatottak hitelesíteni azt, hogy tényleg gazdasági szakelemek analíziséről van szó.
A Tisza Párt „adóemelési tervezetét” persze azonmód felkapta kormánypárti sajtó, politikus, digitális izé, kisvártatva érkeztek is a kínos szerkesztettséget tükröző ún. reakciók („a Tisza visszavezetné az országot a Gyurcsány-korszakba” és a többi). Aztán a független sajtó jóvoltából – mivelhogy a cikkíró elfelejtette az érintetteket megkérdezni erről – hamarosan az is kiderült, hogy a megnevezett véleményező szakemberek ilyen papírt nem láttak, továbbá Magyar Péter is posztolt arról, hogy a szöveg hamisítvány.
De miért hisszük el Bod Péter Ákosnak minden további nélkül, hogy ilyen anyag nem fordult meg a kezei között? És miért nem hisszük el a de facto kormányzati lapnak, amikor azt állítja, hogy ilyen dokumentum létezik? (Jó, istenkém, hát Bod Péter Ákossal lyukra futottak, van ilyen.)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
