Minisztérium: Már nem aktuális a fürdők elvétele az önkormányzatoktól

  • narancs.hu
  • 2023. január 25.

Belpol

A minisztérium szerint a brüsszeli támogatások megváltozása miatt, de a Telex szerint a munkaanyag egészen friss. 

Reagált a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arra a hírre, hogy az állam szeretné megkaparintani az önkormányzatoktól a jelentősebb fürdőket. 

Mint arról beszámoltunk, kedden a Telex egy, a minisztériumban készült munkaanyag alapján írt arról, hogy a kormány szerint "érdemes lenne újragondolni a fürdők tulajdoni viszonyait", különösen a gazdaságosan működő fürdőket vennék át az önkormányzatoktól kisajátítás, vétel, koncesszióba adás módszerével. 

A tárca végül a cikk megjelenése után válaszolt a lapnak, és azt írta: 

"a cikkben említett munkaanyag már nem aktuális, mert időközben a fürdők Brüsszel kérésére kikerültek az operatív programból".

A lap azonban azt írja, hogy a munkaanyag egészen friss, és azután készült, hogy 2022 novemberében az országos jelentőségű fürdők fejlesztését célzó projekt kikerült a GINOP Plusz operatív programból. Magyarul nem az történt, hogy volt egy ilyen terv, és Brüsszel megváltoztatta a támogatási politikáját, hanem az, hogy az Európai Unió már nem tervezte a nagy fürdők támogatását, de ennek tudatában is készült azért egy ilyen munkaanyag a minisztériumban. 

A munkaanyag többféle kategóriába csoportosította a hazai vizes létesítményeket, ezek közül a program 92 turisztikai célú fürdőre fókuszált, ezen belül is voltak nemzetközi, nemzetközi regionális, országos és térségi jelentőségű fürdők. 

A munkaanyag négy fürdőt sorolt a nemzetközi szintűbe: Hévíz mellett a fővárosban a Gellért, a Széchenyi, illetve a Rudas lett ilyen; a nemzetközi regionális klaszterbe összesen 31-en kerültek (Berekfürdő, Bük, Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Egerszalók, Gyula, Harkány, Hegykő, Hajdúszoboszló, Kehidakustány, Komárom, Makó, Mezőkövesd, Miskolc, Mórahalom, Nyíregyháza, Orosháza, Pápa, Sárospatak, Sárvár, Szeged, Tiszakécske, Zalakaros, illetve Budapesten az Aquaworld, a Király, a Lukács, a Palatinus, a Veli bej), ezekre biztosan vonatkozott volna a terv. 

Az érintett polgármesterek közül Hajdúszoboszló független polgármestere, Czeglédi Gyula, a Hungarospa Fürdő korábbi igazgatója a Facebook-oldalán reagált az államosítás ötletére, azt írta: "Hajdúszoboszló a fürdőjét nem adja soha! Reméljük, hogy a telexen megjelent mai hír csak hírlapi kacsa, de ha a kormánynak, vagy Nagy Mártonnak a fürdők államosítása a szándéka, akkor számoljon a szakma ellenállásával! A hajdúk soha nem adják fel függetlenségüket és ősi jussukat!"

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.