Orbán Balázs: "Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását"

  • MTI/narancs.hu
  • 2023. január 25.

Belpol

Médiakonferenciát tartott az MCC, Orbán Balázs felfedte a kártyákat. 

Médiával kapcsolatos konferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ennek nyitónapján beszélt arról Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, egyben az MCC kuratóriumi elnöke, hogy a média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés,

mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot

– derül ki az MTI beszámolójából. 

Orbán Balázs arról beszélt, hogy a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka nemzeti tulajdonban van, de 2010 előtt Magyarországon ez az arány kevesebb mint 24 százalék volt, ami szerinte "borzalmas kiszolgáltatottságot" jelentett, mostanra viszont 50 százalék fölé került ez az arány.

Kifejtette, hogy magyar alapítványok, egyesületek, magánszemélyek, köztük konzervatívok, szocialisták, liberálisok, és magyar egyházak, valamint a magyar állam is a médiatulajdonosok közé tartozik, és szerinte ez így "természetes és jó médiapiaci átalakulás".

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy a nyugati médiavilágban egy olyan trend erősödik, amit a magyarok szerinte az 1989-es rendszerváltoztatás előttről ismernek, mert a média elkezd "bizonyos ideológiák szolgálólánya" lenni, ez az ideológia persze szerinte "woke" nevezetű, és az ő interpretációja szerint főként neomarxista alapból építkezik. Azt is mondta, hogy ez az ideológia foglyul ejti a médiát, ami egy olyan fejlemény, aminek "mi, magyarok nem örülünk", és szerinte a magyarok ebben a helyzetben azokat támogatják, akik nem így gondolkodnak.

A beszédében Orbán Balázs persze kitért a az ellenzéki kampány külföldi finanszírozására is, ezt a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem legnagyobb botrányának minősítette. 

A konferencián Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a média 95 százaléka besorolható vagy a bal- vagy a jobboldalra, szerinte ezt az olvasók is így akarják, és hogy a médiában méltányosság és tisztesség létezik, de semlegesség nem. Azt is kijelentette, hogy "rendkívül erős" Magyarországon a médiapluralizmus, ugyanakkor a piac kicsi, az online hirdetési piac 56 százalékát pedig a Google és a Facebook uralja.

Az MCC – amely jobboldali szellemi fellegváraként igyekszik kiépíteni magát – szeret meghívni nem kevés összegért jobboldali celebeket, a médiakonferencián például Rod Dreher, a 2002-ben alapított The American Conservative portál vezető szerkesztője is jelen volt, aki arról beszélt, hogy az olvasók már évtizedekkel ezelőtt elkezdték elveszíteni a bizalmukat azok iránt, akik a híreket közvetítették feléjük, illetve hogy a mainstream média bizonyos nézeteket be sem enged a nyilvánosságba. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.