Orbán Balázs: "Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását"

  • MTI/narancs.hu
  • 2023. január 25.

Belpol

Médiakonferenciát tartott az MCC, Orbán Balázs felfedte a kártyákat. 

Médiával kapcsolatos konferenciát rendezett a Mathias Corvinus Collegium (MCC), ennek nyitónapján beszélt arról Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, egyben az MCC kuratóriumi elnöke, hogy a média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés,

mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot

– derül ki az MTI beszámolójából. 

Orbán Balázs arról beszélt, hogy a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka nemzeti tulajdonban van, de 2010 előtt Magyarországon ez az arány kevesebb mint 24 százalék volt, ami szerinte "borzalmas kiszolgáltatottságot" jelentett, mostanra viszont 50 százalék fölé került ez az arány.

Kifejtette, hogy magyar alapítványok, egyesületek, magánszemélyek, köztük konzervatívok, szocialisták, liberálisok, és magyar egyházak, valamint a magyar állam is a médiatulajdonosok közé tartozik, és szerinte ez így "természetes és jó médiapiaci átalakulás".

Orbán Balázs arról is beszélt, hogy a nyugati médiavilágban egy olyan trend erősödik, amit a magyarok szerinte az 1989-es rendszerváltoztatás előttről ismernek, mert a média elkezd "bizonyos ideológiák szolgálólánya" lenni, ez az ideológia persze szerinte "woke" nevezetű, és az ő interpretációja szerint főként neomarxista alapból építkezik. Azt is mondta, hogy ez az ideológia foglyul ejti a médiát, ami egy olyan fejlemény, aminek "mi, magyarok nem örülünk", és szerinte a magyarok ebben a helyzetben azokat támogatják, akik nem így gondolkodnak.

A beszédében Orbán Balázs persze kitért a az ellenzéki kampány külföldi finanszírozására is, ezt a rendszerváltoztatás utáni magyar történelem legnagyobb botrányának minősítette. 

A konferencián Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy a média 95 százaléka besorolható vagy a bal- vagy a jobboldalra, szerinte ezt az olvasók is így akarják, és hogy a médiában méltányosság és tisztesség létezik, de semlegesség nem. Azt is kijelentette, hogy "rendkívül erős" Magyarországon a médiapluralizmus, ugyanakkor a piac kicsi, az online hirdetési piac 56 százalékát pedig a Google és a Facebook uralja.

Az MCC – amely jobboldali szellemi fellegváraként igyekszik kiépíteni magát – szeret meghívni nem kevés összegért jobboldali celebeket, a médiakonferencián például Rod Dreher, a 2002-ben alapított The American Conservative portál vezető szerkesztője is jelen volt, aki arról beszélt, hogy az olvasók már évtizedekkel ezelőtt elkezdték elveszíteni a bizalmukat azok iránt, akik a híreket közvetítették feléjük, illetve hogy a mainstream média bizonyos nézeteket be sem enged a nyilvánosságba. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.