MOK háziorvosi vezető: Meg kellene sokszorozni a tesztelési kapacitásokat

Belpol

Kiknek érdemes felvenniük a negyedik oltást, és hogyan lehetne észszerűsíteni a tesztelést? Ezekről is kérdeztük Soós Zoltánt, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportjának vezetőjét.

magyarnarancs.hu: A kormányzati sláger most éppen a minimum fura elnevezésű „akcióhétvége“, amelyből egyet minden háziorvosnak vállalnia kellett.

Soós Zoltán: Miután nemcsak a Magyar Orvosi Kamara ((MOK)) háziorvosi csoportjának, hanem Szabolcs-Szatmár-Bereg megye háziorvosi kollegiális szakmai vezetője is vagyok, ezért hivatalos minőségemben részt veszek az itteni oltási munkacsoport tevékenységében is. Így tudom, hogy a megyében például nem volt olyan kolléga, aki végül ne kapcsolódott volna be az önként vállalt kötelező oltási akcióhétvégébe. Ugyanakkor – amiként a  kamara is nyilatkozott mind a miniszteri utasítással, mind a tiszti főorvosi levéllel kapcsolatban –

nem gondoljuk, hogy ez a módszer célravezető.

És nem azért, mert nem akarunk dolgozni, hiszen a háziorvosok adták be eddig is a harmadik, emlékeztető oltások csaknem a felét. A sokszor méltatlanul bírált háziorvosok tehát csak dolgoztak valamit, és felesleges ostort pattogtatni, hogy a munkájukat végezzék. Noha lehet látni az egyes kollégák gyakorlata közt különbséget, volt, aki lelkesen és odaadóan tette, más visszafogottan teljesített az emlékeztető oltásokkal kapcsolatban, de azért tőlük is eljutottak oltópontra a pácienseik, amiben bizonyosan segítették őket ezek a kollégák is. Általánosságban a betegeknek módjuk nyílt egyeztetés alapján máskor is, és ezeken az oltási akcióhétvégéken is kiválasztani a számukra a legkedvezőbb időpontot és felvegyék a nekik megfelelő vakcinát. Annyit még hozzátennék: a háziorvosi rendelőben történő vakcinálásnak vannak korlátai. Egyrészről az oltóanyagot meg kell rendelni, úgy, hogy az adott alkalomra oda is érjen hozzánk mindegyik. És amint kinyitottunk egy-egy ampullát, hat órán belül az egészet fel kell használnunk. Ezzel szemben az oltópontokon rendelkezésre áll mindegyik oltóanyag, akármelyiket bármikor elő lehet venni. Másrészről a praxisokban jóval kevesebb időt tudunk fordítani az oltásra. Korábban is így volt, a hétvégeken is így van. Jómagam is jutottam arra a betegekkel, hogy kényelmesebb elmenni az oltópontra, ott könnyebb alkalmas időpontot foglalni. Persze különbség van a városi és a vidéki praxisok közt abban, a vidéki lakosságnak az oltópontra eljutás akadályozottabb, többen jönnek a háziorvoshoz.

magyarnarancs.hu: Mi volt ennek a menete hétvégeken, amikor kötelesek voltak fogadni mindenkit?

SZ: Mindig felmértük az igényeket, összegyűjtöttük, és amikor megvolt kellő számú jelentkező, beszereztük a vakcinákat. Természetesen változó, hogy az egyes praxisokban mennyien jelentek meg ilyenkor, függött a kollégának az aktivitásától is. Volt, aki csak kitette az értesítést az ajtóra, gondolván, nyilván a páciens amúgy is tájékozódik máshonnan,  volt, aki egyéb értesítéssel is ösztönözte a betegeit az oltásra. Mindenképp törekedtünk arra, hogy ne jöjjön páciens előzetes jelzés nélkül, mert mi van, ha kifogytunk azokból az oltóanyagokból, amit fel lehet és fel szeretne venni? Összességében abban a tekintetben sosem volt probléma, ha valaki a rendelőben szerette volna megkapni az oltást.

Dr. Soós Zoltán: ez nem fogadható el

 
Soós Zoltán
Fotó: youtube.com
 

 

magyarnarancs.hu: Szó esett arról is, hogy alkalmasak-e a rendelők egy ilyen akciónak a lebonyolítására: esetleg sok ember gyűlik össze viszonylag kis légtérben, azonkívül össze kell hangolni az oltások megszervezését a szokásos rendeléssel.

SZ: A kötelező időszak meg van határozva. A pénteki nap okozhat problémát. Főleg Budapesten, de más nagyvárosokban is jellemző például, hogy egy rendelőt akár három kolléga használ. És amikor mondjuk este nyolckor még tart a rendelés, nagyon nehéz volt az adott héten péntekre megszervezni az oltást. A hétvégével nyilván már lehetett sakkozni, mert nem mindenki ugyanakkor tartja az oltónapjait, vagy összeszervezik a betegeket egy időpontra, és minden orvos bent van, segítik egymást.

magyarnarancs.hu: Komoly vitát kavart a rendelőbe légúti tünetekkel érkezők kötelező tesztelése. Egyebek közt azért, mert törekedni kell arra, hogy lehetőleg tartsák a falakon kívül a vírust, és kérdéses az is, hol és hogyan tudják elkülöníteni az így megtalált fertőző beteget.

SZ: Kollégiális megyei szakmai vezetőként is azt a tanácsot adtam a kollégáknak: ha a telefonon jelentkező betegnél úgy ítéljük meg a jelentkezése alapján, nem szükséges bejönnie, hiszen már a panaszok alapján felmerül a Covid-gyanú és elrendeljük, hogy végezzék el az otthonában a tesztet, vagy ha van rá módja, menjen el autóval a mintavételi pontra, akkor ez alapján diagnózishoz juthatunk. Nyilván csak abban az esetben hívjuk be a rendelőbe, ha személyes vizsgálatra van szükség.

A miniszter úrnak mind a visszahívogatási, mind a kötelező tesztelési utasítása igazából fölöslegesen idegborzoló volt.

Tudniillik ezek is megvalósultak már eddig is, az utasítás semmit nem változtat adott kollégák gyakorlatán. Így aki sokat tesztelt, az ezután is sokat fog, aki keveset, az utasítás hatására sem jelentősen többet.

magyarnarancs.hu: Alighanem a betegek is igénylik a tesztelés lehetőségét.

SZ: Valószínűleg a vidéki kollégák gyakrabban tesztelnek, mint a városiak. Egy falusi körzetben eleve inkább mennek a háziorvoshoz a betegek, mint hogy beutazzanak egy mintavételi pontra a járásközpontba vagy várnák a mentőszolgálatot – amivel akár egy nap vagy kettő is eltelhet. Azonnal szeretnék tudni, covidjuk van-e, ez érthető. Erre is volt javaslata már tavasz óta a kamarának: mind a védőoltásokat, mind a tesztelést célszerű lenne központosítani járásközpontokban. Az ügyeletek jellemzően ott vannak, s azok nappali kapacitásán, vagy más járásközponti szakrendelőkben kialakíthatók lennének oltó- és tesztelőközpontok. Ugyanúgy rendelkezhetnének az összes vakcinával, mint egy kórházi oltópont, vagy éppenséggel azoknak a feladatát is át lehetne tenni ide. Sok kórházi kolléga felszabadulhatna, s végezhetné a saját munkáját. A háziorvosokat pedig egy ilyen átszervezéssel mentesíteni lehetne valamennyire a tesztelési teendőktől. Máskülönben folyton meg kell szakítsuk a rendelés folyamatát, hogy a teszteljük az adott beteget, aki nem időpontra érkezett. Így hiába alakítunk ki úgynevezett légúti sávokat – ahogy jómagam is – a rendelőben. Az utolsó órát ugyanis én például légúti vizsgálati és tesztelési időszakra tartom fenn, akkorra igyekszünk hívni azokat, akiket tesztelni, vizsgálni akarunk, hogy lehetőleg ne találkozzanak például egy terhes kismamával.

magyarnarancs.hu: A problémát alighanem fokozza, hogy az omikron jóval „aktívabb“, mint amilyenek az előző vírusváltozatok voltak.

SZ: Az omikron nagyon érdekes szakmai kérdést vet fel, mert tünetei általában influenzaszerű vagy más felső légúti vírusszerű betegségekéhez hasonlóak. Egyébként is nagyon ritka, hogy komolyabb szövődmények alakuljanak ki az omikrontól.

magyarnarancs.hu: Ez igaz az idősekre is?

SZ: Igen. És okkal merült fel ezért is, hogy teszteljünk-e egyáltalán, mert ha pozitív, ha negatív a beteg, a tünetei, panaszai megvannak. Ha influenzája vagy bármilyen egyéb felső légúti vírus okozta megbetegedése van, úgyis gyakorlatilag a tüneti terápiával kezeljük őket. Ugyanakkor tény, hogy a pácienseknek és főleg a munkáltatóknak az az elvárásuk, történjen tesztelés, mondjuk meg, koronavírusos-e vagy sem. Ez az iskolákban is kérdés, mert az osztályoknak e szerint kell tovább működniük.

magyarnarancs.hu: Következésképp?

SZ: Ha nem a tesztelés feladása az egyik opció – ez politikailag is nehezen vállalható –, akkor

ki kellene nyitni a tesztelési kapacitásokat és a jelenlegi tesztelési pontok megsokszorozásával, akár a például a honvédség bevonásával ingyenes tesztpontokat létesíteni.

Hiszen lássuk be, a jelenleg ingyenes teszteléshez úgy jut beteg, ha tüneteket jelez, s azok alapján elrendeli a háziorvos, és vagy a háziorvos elvégzi, vagy kiküldi az Országos Mentőszolgálatot a lakásra, vagy mintavételi ponton próbál a páciensnek időpontot foglalni. És nyilvánvalóan követnie kell a tesztelés eredményét, ami borzasztó nagy kapacitást köt le a háziorvosi praxisokban. Ehhez képest egy járásonként felállított központi ingyenes tesztelési rendszert be lehetne vezetni, akár időpont-foglalással, amikor a háziorvos igénybevétele nélkül. Ha a beteg úgy érzi, hogy koronavírus-megbetegedése van, vagy egyáltalán a története alapján aggódik, és biztosat szeretne tudni, netán a munkáltatója küldi, beballag a szintén a járásközpontban lévő oltó- és tesztközpontba. Ha ily módon többet tesztelnénk, igazából egy kicsit jobban képbe kerülnénk az átfertőzöttséget illetően is.

magyarnarancs.hu: Kijött egy iránymutatás a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK) a negyedik oltással kapcsolatban, ami körül egyébként eléggé nagy a bizonytalanság. Egy háziorvos van olyan mértékben felkészítve annak az eldöntésére, kinek kell ez, kinek nem?

SZ: A negyedik oltás propagálása, annak a bejelentése részben politikai akció, kevés embernek van valójában szüksége már rá. Az NNK-állásfoglalás, amit a miniszter is aláírt, kevés kézzelfogható információt, kapaszkodót nyújt a gyakorló orvosok számára: a hatvan év feletti, illetve egyes, immunológiai szempontból erősen kitett betegcsoportoknál merül fel a negyedik oltásnak a szükségessége. Gyakorlatilag az oltóorvosra bízták a vakcina beadásának eldöntését és más fontos kérdéseket is. Nincs kellő nemzetközi tapasztalat például arról, hogy a negyedik adag vakcina egy homológ oltási sor része legyen-e vagy sem. Azt gondolom,

az állásfoglalásban felsorolt betegcsoportokat érdemes oltani, illetve azokat, akik két kínai vakcinát kaptak és azután valamilyen harmadikat, többségük már fél éve, augusztusban.

magyarnarancs.hu: A kínai vakcina védőhatása körüli problémák nevesítéséről mintha tudomást sem akarnának venni az illetékesek.

SZ: Van saját, családi tapasztalatom: a szüleimet nekem sem volt lehetőségem mással vakcinálni, mint Sinopharmmal. Őket volt módon kontrollálni. Mindkettejük ellenanyagszintje pár hónap elteltével is gyönyörű volt. Ennek ellenére csak azt tudom mondani, hogy ezzel a vakcinával  kapcsolatban kevés nemzetközi tapasztalat volt, és nincsen igazából komoly visszajelzés, hogy mekkora védettséget biztosít. Maga az alkalmazási leírás is inkább a fiatalabb betegeknek ajánlotta, miközben jellemzően idősek kapták, éppen akkor jöttek a keleti vakcinák, amikor az ő oltási időszakuk zajlott. Az is segített talán nekik, hogy kaptak egy teljes elölt vírus oltási alapimmunizálást és azután harmadikként általában mRNS-vakcinát, de most – negyedik oltásként – abból is felvehetik  az eredeti teljes oltási sort.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk