Most már biztos, hogy marad a téli-nyári időszámítás

  • narancs.hu
  • 2025. március 21.

Belpol

Nem tudtak dűlőre jutni az államok, de most már nem is kell.

Visszavonta az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság (EB), miután a tagállamok éveken keresztül nem tudtak dűlőre jutni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben, írja a Világgazdaság. Az ötlet régi, 2019-ben határozott az Európai Parlament az óraátállítás megszüntetéséről, de ez még nem volt elég a döntéshez. Ahhoz ugyanis szükség lett volna az uniós tagállamok vezetőit tömörítő tanács jóváhagyására is. Ez azonban nem jött össze.

Az óraátállítást először az első világháború alatt vezették be, hogy energiát spóroljanak, majd az 1970-es évek energiaválsága alatt tért vissza számos országba, ám ez logikus módon zavarokat okozott. Így az 1980-as években közölt az unió egy irányelvet, amely összehangolta a tagállami gyakorlatokat. A most is érvényes szabályozás 2001 óta él, azóta minden államban március és október utolsó vasárnapja az óraállítás ideje.

A rendszer megszüntetése azért kerülhetett napirendre, mert valójában már érdemi energiát nem igazán takarít meg egy-egy állam - tehát az órák állítgatása inkább hagyomány. Úgy néz ki, az is marad, mert a tagállamok képtelenek voltak egyezségre jutni - nem egyértelmű, hogy a nyári vagy a téli időt tartaná meg egy-egy ország, márpedig egységes döntés kellene ehhez, különben az európai időszámítás logikátlan és töredezetet lenne. Mivel nem született döntés - és azóta azért ennél fajsúlyosabb ügyekben kell közös nevezőre jutni - ezért az EB le is vette a napirendről az egész ügyet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.