Október 25-én újra visszaállítottuk az órákat (hajnali 3:00-kor 2:00-ra), visszazökkentünk a természetes, téli időszámításba. A többség Magyarországon ezt nehéz szívvel tette: legtöbben ugyanis már örülnének annak, ha az óraátállítás évek óta tervezett eltörlését végre nyélbe ütnék. Hiába szavazták azonban meg az EU-ban tavaly, hogy 2021-től a tagállamoknak választaniuk kell, melyik időt tartanák meg állandónak, ez nem egyszerű. Egyrészt az döntés az EU-s országok választásának összeegyeztetését igényli, amelyben nem a szeretem-nemszeretem szempontok, hanem a turisztikai, ipari, munkaügyi, kereskedelmi érvek fogják a legnagyobb szerepet kapni. Másrészt az ujjongás, miszerint egyértelműen a délutáni napos órák számát növelő nyári időszámítás megtartása jó mindenkinek, egyáltalán nem egyértelmű. Sőt, éppen, hogy nem jó.
Legalábbis erre hívta fel a figyelmet a Magyar Alvás Szövetség közleménye. Eszerint „a téli időszámítást kell megtartani, mert az határozza meg évmilliók óta az élővilág működését”. Mindeközben a közvélemény általában hangosan ellenzi a téli időszámítást: túl korán lesz sötét, ez rossz hatással van a hangulatunkra, és így tovább. Orvosi szempontok szerint azonban észszerűbb és egészségesebb lenne a téli időszámítás véglegesítése. A miértekről Faludi Béla neurológust, szomnológust (alváskutatót), a magyarországi alvásmedicina hivatalos szakmai szervezetének, a 22 éve működő Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaságnak az elnökét kérdeztük.
Állandó jet-lag
„Az Európai Alváskutató Társaság (ESRS), amelynek tagja minden európai, alvászavarokkal foglalkozó szakmai szervezet, már 2019-ben megfogalmazta és kommunikálta a döntéshozóknak az óraátállítással kapcsolatos állásfoglalását. Ez alapján a téli időszámításnak nevezett, valójában ún. standard idő egységes bevezetését támogatják, mivel a tudományos bizonyítékok is ezt támasztják alá” – magyarázza Faludi.
| Állandó téli időszámításban:
Állandó nyári időszámításban:
|
Faludi kifejti, a nyári időszámítás (ezt idén 2020. március 29-én kezdtük, hajnali 2:00 órakor 3:00 órára állítva az órákat) önmagában problémát okoz: ugyanis a tavaszi áttekeréskor mesterséges időt választunk, ami a természetes, standard közép-európai időtől egy órával eltér. A természetes, standard idő a téli, ekkor mondható el ugyanis, hogy a déli 12 óra arra az időszakra esik, amikor a nap a legmagasabban jár. Az ettől való eltérést azonban, folytatja Faludi, nem támasztja alá a szervezet számára a külső időjelző ingerek változása, ezért gyakorlatilag természetellenes működésbe kényszerítjük a szervezetet. „A szervezet számára különféle időjelzők mutatják meg, hogy milyen napszak van. Ezek közül a legfontosabb a külső környezeti fényinger, mely a szemen bejutva egy specifikus pályarendszeren éri el az agy egy területét, az ún. szuprakiazmatikus magot. Ezen keresztül állítódik be a biológiai óránk, ez alakítja ki a cirkadián ritmusunkat, azaz biológiai vagy cirkadián időnket” – magyarázza. A nyári időszámítás alatt viszont a cirkadián és a szociális idő (mikor kezdődik a munka, az iskola, a koncert, mit mutat az átállított óránk) között eltérés van. „Ennek hatása hasonló, mint a jól ismert jet-lag, amikor több időzónát átutazva az érkezési helyszínen nem a biológiai óránknak megfelelő pontos idő van. Az emberi életfolyamatok változásainak nagy része ugyanis a napi cirkadián ritmussal szinkron változik, ilyenek például a hormonális rendszerünk egyes elemei is, avagy az energia-homeosztázis. Ezek nem, vagy nem megfelelően követik a mesterséges óraátállítással megváltoztatott napi ritmusunkat, az a szociális jet-lag” – teszi hozzá.
| ||
Ahogy Faludi elmondja, különbséget kell tenni az óraátállítás hosszú- és rövidtávú hatásai között. A rövidtávú hatások, például az alvászavar, fáradtság, koncentrálóképesség-csökkenés, szívfrekvencia-ingadozás konkrétan az átállítás időszakában jelentkezhetnek, de ebben nagyon az egyéni különbségek: "Számos hatást sokan meg sem éreznek, míg mások kifejezetten zavarónak tartják. A hatás átmeneti, néhány naptól egy-két hétig tarthat” – magyarázza Faludi.
Kifejti, hogy bár a nyári időszámítás ideje alatt hosszabb a világos, kihasználható délutáni időszak, ami például a D-vitamin termelődés szempontjából lehet kedvező, de ez nem ellensúlyozza az egyéb, káros, hosszabb távú hatásait. „Egy órával korábban kelünk, mint a biológiai óránk szeretne, emiatt fáradtabbak vagyunk, s ez a szellemi működésekre is negatívan hat. Este éberebbeknek érezzük magunkat, nehezebben tudunk elaludni. A kevesebb alvás kihat hangulatunkra is, deprimálva azt”- magyarázza.
Hozzáteszi azt is, hogy epidemiológiai vizsgálatok a tavaszi óraátállításkor a szívinfarktusok és a stroke események számának növekedését jelezték. Tehát a nyári időszámítás szív- és érrendszerre tett nemkívánatos hatásaival is számolni kell. „Ezek okaként szintén a megváltozott alvást (vagyis az alváshiányt) és az ezzel járó stresszfolyamatokat emelték ki. Az őszi óraállítás időszakában azonban ilyen emelkedést nem találtak” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, számos kísérlet mutatja a nyári időszámításnak az alvásidőre gyakorolt hatását is. "Egyes vizsgálatok szerint ebben az időszakban akár egy órával is kevesebbet alszunk. Illetve szabadság alatt, amikor megszűnnek a szociális időt meghatározó kötöttségek, visszaállunk a nyári időszámítás szerinti alvás-ébrenlét ciklusról a téli időszámítás szerinti ritmusunkra” – sorolja a példákat Faludi.
Gyakori, közhiedelemben elterjedt érvként szokták említeni a balesetek számának növekedését a téli időszámítás és a korai sötétedés miatt. De Faludi elmondja, az összefüggés nem egyértelmű. „Egyes vizsgálatok szerint a tavaszi átállítás időszakában valamelyest (néhány százalékkal) a közlekedési és munkahelyi balesetek száma is megemelkedik. Van ellentétes kimenetelű, 25 éves periódust felmérő finn tanulmány, mely nem talált összefüggést a balesetek és az óraátállítási periódusok között. De például arra is van adat, hogy a nyári időszámítás alatt a koraibb világos periódus miatt a jobb láthatóság miatt még csökkenthet is a reggeli balesetek száma” – teszi hozzá.
| ||
Már nem éri meg
Természetesen annak, hogy eltoljuk a szociális időt a standard időhöz képest, egykor megvoltak az okai. Először 1895-ben javasolta egy új-zélandi műkedvelő rovarkutató (George Vernon Hudson), aki szeretett volna munka után még világosban élni kedvenc hobbijának. Majd 1905-ben egy brit építési vállalkozónak tűnt fel, hogy nyaranta túl sok napfényes órát pazarolnak el alvásra a munkások. Végül az ötlet 1916-ban tarolta le a világot: először egy kanadai kisvárosban, majd Németországban és nálunk, az Osztrák–Magyar Monarchiában is egységesen bevezették az egy órás eltolást. A világháborús szénhiány és az energiatakarékossági megfontolások miatt aztán Nagy-Britannia és főbb szövetségesei, majd Oroszország következett, és végül 1918-ban az Egyesült Államok is így döntött. Az azóta eltelt évtizedekben hol eltörölték, hol visszavezették az óraátállítást, Magyarországon legutóbb 1980-ban volt erről döntés: azóta is váltogatjuk a téli és a nyári időszámítást.
Soha nem ér véget
Magas szinten fontolgatják, hogy eltörölnék nálunk az óraátállítást. Ám nem biztos, hogy működne - megmagyarázzuk, hogy miért. A múlt héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága úgy döntött, hogy támogatja Képli Lajos jobbikos képviselő ötletét, miszerint hazánkban folyamatosan a nyári időszámítás legyen érvényben - vagyis eltörölnék az évenkénti kétszeri óraátállítást.
„A nyári időszámítás bevezetésének egykor kizárólag gazdasági okai voltak (a hivatalos neve –daylight saving time – is ezt sugallja)” – mondja Faludi. Hozzáteszi, ráadásul már az 1900-as évek elején felmerült, hogy a hirtelen 1 órás ugrás nem feltétlenül jó a szervezetnek. „Megfogalmazódott, hogy több hét alatt, heti 20 perces ugrással történjen a váltás. Nem ez valósult meg, pedig a szervezetre gyakorolt hatása kíméletesebb lett volna” – magyarázza.
Ma azonban az óraátállítás gazdasági-energiamegtakarítási hatása minimális, ráadásul nemcsak a megtakarított energiával kell számolni: többek közt gondolni kell az átállítás levezénylése, a megváltozott közlekedés miatti szervezőmunkára, a figyelemfelhívások többletköltségeire, teszi hozzá a szakértő. Épp ezért az EU-ban már évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlése, 2019 márciusában pedig meg is szavazták azt. A döntés azonban nem végleges, ugyanis az EP-nek a tagállamok kormányait tömörítő EU Tanáccsal is kell megállapodnia a kérdésről. A terv szerint az uniós tagállamok maguk dönthetnek majd arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kellene-e megtartani. De a tagállamoknak egyeztetniük kell a döntésről, hogy ne zavarja meg az egységes piac működését.
„A döntés során a legfontosabb szempont az egészségügyi hatások mérlegelése lenne” – hangsúlyozza Faludi. Persze hozzáteszi, a másik megfontolandó tény, hogy dönt a többi uniós állam, hiszen ha minden ország eltérő időt választ, akkor az hatalmas keveredést okozhat a közlekedésben, kereskedelemben és a mindennapi életben is. „A megfelelő megoldás az egységes európai téli (standard) időszámítás bevezetése lenne” – összegzi Faludi.
Az állandó nyári időszámításra való átállással kapcsoltban történt egy nagy „kísérlet” is, magyarázza. 2011 és 2014 között Oroszország teljes területén egységesen állandó nyári időszámítást alkalmaztak, épp abból kiindulva, ami a köztudatban is él: a nyári időszámítást a délutáni napos időszak megnyúlása miatt jobb hatásúnak gondolták. A kísérlet azonban nem jött be: az állandó nyári időszámítás kimenetelét elemezve azt tapasztalták, hogy megnőtt a krónikus fáradtsággal és alváshiánnyal küzdők száma, a reggeli sötét rossz hatással volt a hangulati zavarokkal élőkre, és visszatértek az állandó, standard téli időszámításhoz, amely mellett azóta is kitartanak.
| Idő és világ A legtöbb európai országban idén még tehát megvolt a nyári időszámítás, Fehéroroszország viszont 2011-ben csatlakozott a moszkvai időhöz, tehát ők már nem tekerik semerre a mutatókat év közben. Oroszországban és Ázsiában bár egykor alkalmazták, mára már megszűnt az óraátállítás. Az USA legtöbb államában szintén alkalmazzák a nyári időszámításra való váltogatást, kivéve Arizonát és néhány tengerentúli területet. Nyári időszámítás van emellett Mexikóban és Kanada nagy részén is; hosszabb-rövid ideig tartó használat után azonban visszatért a téli időszámításra Dél-Amerika államainak nagy része. Európán kívül azonban csak Irán, Szíria, Libanon, Jordánia, Új-Zéland és Ausztrália két szövetségi állama használja még ma is a nyári időszámítást. |
Mikor viseljük el jobban a sötétet?
Bárhogyan döntsünk, a nappali órák száma nem lesz több vagy kevesebb, úgyhogy azt kell kiválasztanunk, mivel tudunk jobban együtt élni, ha (örök nyári időszámítás esetén) télen reggel fél 9-ig sötét van, de délután fél 5-ig világos; vagy ha nyáron (téli időszámításra váltva) hajnali 3:45-kor kel a nap és 19:49-kor le is megy. Az orvosi ajánlás egyértelmű: a szervezet sokkal nehezebben alkalmazkodik a sötétben felkeléshez, ami hosszú távon is alvászavarokat, krónikus fáradtságot okoz, ez pedig nemcsak teljesítménycsökkenéshez és hangulatromláshoz vezethet, hanem rossz hatással van az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre és olyan népbetegségek kialakulásában is szerepet játszik, mint a cukorbetegség és a depresszió. A közvélemény azonban egyelőre, legalábbis egy 2018-as Publicus Intézet által végzett felmérés szerint, inkább a nyári időszámítást választaná: a megkérdezettek 62%-a a nyárit, 28-%-a a télit tartaná meg. Az óraátállítás eltörlését viszont 78% támogatná.
| ||
A döntés tehát elvileg az EU kormányainak kezében van. A kérdést a Országgyűlésben már 2016-ban is felvettették: Képli Lajos jobbikos képviselő kampányolt az óraátállítás eltörlése mellett. Akkor nem sok minden történt, a kérdést 2018-ban vette elő a gazdasági bizottság, de az ott folytatott vitán túl nem került javaslat az országgyűlés elé. A kormány legutóbbi közlése szerint egyelőre a kérdés az EU-nál áll, ugyanis az Európai Parlament képviselői további egyeztetésre kérték az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Arra vonatkozóan, hogy egy ilyen jövőbeli egyeztetésen Magyarország a téli vagy a nyári idő megtartásával állna elő, még nem adtak ki információt, a korábbi évek közleményei szerint azonban „a magyar emberek véleményét figyelembe véve, a későbbiekben” kívánják meghozni.
Mit mér az óra?
A közmegegyezés alapján mért egységes idő a 19. századig nem létezett. Ennek megfelelően nem is rohant, olykor egy helyben állt. Az ember időészlelése változó; ez a szubjektív idő, amivel nem lehet mit kezdeni, ha igazodni akarunk a többiekhez. Időegységeket kezdetben még meghatározhattak homokórával, gyertyaórával, de ez a nagyobb közösségeknél nem sokat segített, utóbbit például leginkább a szerzetesek használták a napi ritmus felosztására.
