MSZP-kongresszus: Szürke állomány

publikálva
1997/24. (06. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Különleges emberek a szocialisták. Hónapokig dolgozzák egymást a fórumaikon és a médiában, váltást sürgetnek, de azonnal, sorok közé nyilatkoznak - aztán eljön a nap, amikor el is lehetne érni valamit, és kiderül, hogy szent a béke, nincs frakciózás, nincs pártélet. Horn Gyula ezt nyilván integráló képességnek nevezi.

"Hol a Békesi?" - a nemzeti konzervatív újságíró a kapitalizmus szálláscsinálóját keresi a lépcsőn. Nem láttuk. Más se nagyon. Az MSZP Egyszemélyes Liberális Platformjának vezéralakja a nem is túl kései délután egyszerűen minden felszólalás nélkül elsétált a kongresszus első sorának, Pest megyének a széléről, miután végigülte Horn Gyula és Baja Ferenc beszédeit. Önálló vélemény, megkapod a magadét: Horn - félreérthetetlenül Békesire és Vitányira célozva - közli, az elmúlt időszakban neki személy szerint is "keserűséget" okoztak a leváltását sürgető hangok. Horn menesztését végül senki se követeli, mert senkit se tud vele szemben ringbe küldeni. Dönteni pedig olyan nagyon már nincs miről. Boldvai Tocsik László pénztárnok sem jelenti be lemondását.

A kongresszus előtti délelőtt ugyanis az elnökség és a választmány már meghozta azokat a javaslatokat, amelyeket a nyolcszáz küldött persze elfogad.

A lényeg:

a Horn-, Gál-, Baja-féle Államférfi Platform elérte, hogy jövő márciusig nem lesz tisztújító kongresszus, és még azon se biztos, hogy váltás következik, lehet, hogy csak meghosszabbítják a jelenlegi garnitúra mandátumát a parlamenti választások utánra. Ez azt jelenti, hogy az MSZP bizony Hornnal megy neki a 98-as kampánynak, hiszen márciusban már nem lehet bejelenteni, hogy bocs, mégis inkább a Baja Ferit építsük már fel májusra. Maga Horn a kongresszuson gyakorlatilag két évet adott még magának posztjain, addig lehetőleg ne nagyon kérdőjelezzék meg őt, ennyivel tartozik a választóinak. Az is világos, hogy az "öregek" még nem tartják érettnek a helyzetet a negyvenes generáció előreengedéséhez.

Nem tudjuk, klónozták-e a szocialista küldötteket, de a szürke arcok és a téesz-alelnökhelyettesi zakók valahogy nagyon hasonlítanak, nem is beszélve az ismertebb képviselőket körbezsongó szívességkérő lobbistákról. Akad honatya, aki öt másodpercen belül három megyei elvtársnak ígér visszahívást és ügyintézést Fontos Ügyben, mielőtt beül az Építők Székházának padsorai közé. Talán rájuk is gondol Horn Gyula vasárnap este A Hétben, amikor arról beszél, hogy kormányzásának ideje alatt "sok tízmilliárd forintos lobbitevékenység" indult be. Ehhez képest az "Ahogy a megyékből látják" című kérdőíves felmérés szerint a megyék részéről "nincs jelentős lobbi-törekvés a központi hatalmi centrumok irányába".

Miután a kongresszuskezdő zárt ülés első tíz percében kiderül, hogy senki sem zavarja meg önálló indítvánnyal a vezetőség forgatókönyvét,

hosszú szünet

jön a hivatalos négyórás kezdetig; a kávéért elsőként és utolsóként sorban álló képviselő között nagyobb a távolság, mint a magnóba és a magnón kívül elmondott nyilatkozatok között, pedig az se semmi. A földszinten Oktoberfest-hangulatú fehér abroszos asztalok, körülötte "önkormányzati teázó", BIT-es röpcédulapult, internetes központ és Ifjú Szocialista könyvesasztal, mögötte gyönyörű, piros ruhás baloldali lányok, udvarias fiúk, tarka lufik. Minden szinten szinte minden platform vitaanyaga: a Nyugdíjas Tagozat jobb kommunikációt és több "társadalmi igazságosságot" sürget, a Baloldali Tömörülés a "neoliberális" stabilizációt kifogásolja, miközben elismeri eredményeit; a Nagy Sándor-féle Szocialista Platform pedig, amely szocinternes retorikával takarózva szakszervezeti/konzervatív/rendpárti elemzést is kiad "Párbeszéd" címmel, a "piacgazdaság vadhajtásait" nyesegetné, ha rajta múlna. A sajtószobában alma. Nagyon sok alma. Boldvai a büfé felé tart, és még ott sem mond le.

Horn beszéde

alatt kiderül, hogy az MSZP - a legutóbbi SZDSZ-küldöttgyűléshez hasonlóan - az újabban sikeres gazdasági mutatókkal próbál választ adni a párt morális válságára, olyannyira, hogy a morális válság eltűnik (a Tocsik-ügy csak "nevetséges hisztéria"), csupán racionális kihívások és ésszerű gazdaságpolitikai-szociális válaszok vannak, sőt azokból is csak egy, az eddigi. "Felvállaltuk a népszerűtlen intézkedéseket", amelyek jelentősége "nem kisebb, mint a kereszténység felvétele volt" anno. Különben is, Szent István is csak uszkve tízszázalékos támogatottsággal ment neki a pogányoknak (kérdés, ki mérte fel). "Keserves az átalakulás", de a piac nem csak lopást és csalást jelent, még ha az eredeti tőkefelhalmozás szerinte azért alapvetően ezt jelenti. Horn nem akar piacgazdaságot, csak megkerülhetetlen rossznak tartja. Beszéde személy- és jellegtelen, nem egy pártelnök szól a pártjához, hanem ká-európai kormányfő egy EU-előzsűrihez.

A szónokok egyébként a koalíciós partnertől lenyúlt kék színű háttér előtt, burjánzó zöld flóra közepette beszélnek rózsaszíneket, tökéletesen megtestesítve az ökoszociális piacgazdaságot. Baja Feri amúgy is "a kormányzás forgószeléről", "csörgedező búvópatakokról", a "fejlődés árnyékáról", valamint "elültetett diófákról" beszél, egyébként meg felszólítja Gyulát, hogy hallgasson néha a párt testületeire, mivel "csak csapatok nyerhetnek". Gyula erre értetlenül tárja szét kezeit, metakommunikatíve jelezve, hogy még mi nem kéne má´, te hippi. Boldvai még mindig pénztárnok.

Lassan eljön az este, és a lelkes, de borzalmas tagság teljesíti voltaképpeni feladatát: Pusztai Csaba személyében utódot választ az elhunyt Kiss Péter helyére, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöki posztjára.

Másnap a platformok szónokainak mintegy kétórás időkerete elég időt ad arra, hogy a küldöttek kitöröljék a csipát szemükből, nagyjából rendezzék soraikat, mire Szekeres frakcióvezető vagy Medgyessy pénzügyminiszter a pulpitusra lép, s valami érdekeset mond. Boldvai ma is csöndben van.

A Baloldali Tömörülésből először Krausz Tamás szovjetológus-történész fut neki. A platformok alaposan megcsappant súlyát jellemzi, hogy arról győzködi a küldötteket: az eltérő vélemények igenis alternatívát jelentenek a döntések előtt. Figyelemfelkeltőnek szánt mondatát, hogy az MSZP-nek a bérből és fizetésből élők pártjának kell lennie, sokan nem is hallják, hiszen a milliárdos üzletek nem a teremben, hanem a folyosókon köttetnek meg. Filló Pál a beolvadt munkástagozat részéről megnyugtatja a kedélyeket: nem a platformoktól kell félteni az MSZP-t.

A kormányfő által az elmúlt 31 hónapban háromszor is meghintáztatott Nagy Sándor (SZOT/MSZMP-KB/MSZOSZ/Trend-Prognózis Rt./MSZP Szoc. Platf.) nem túl meglepő módon többnyire kritikai észrevételeit jött elmondani: A "fájlalom" szó percenkénti húszas átlaggal hagyja el száját, nagyjából a következő okok miatt: szükségtelen indulatokat váltott ki a stabilizáció, keveset tettek az infrastruktúra fejlesztéséért, alárendelt szerepbe kerültek a szakszervezetek, s elfogadhatatlan módon tért el a kormány eredeti szándékaitól.

A legnagyobb várakozás

kétségtelenül Vitányi Iván beszédét előzi meg, hiszen szocdem társulása nyíltan hadat üzent Horn Gyulának, s magasba emelte Békesi Lászlót - aki egyébként e napon sem szólal fel. Horn felszólalását "egy tömbből faragott neolit beszédnek" nevezi, amely csak a sikereket foglalja össze, és egy kicsit sem enged a hibáknak. Horn korábban azt nyilatkozta, hogy egyes ügyeket azért nem visz az MSZP testületei elé, mert azok kiszivárognak, s vitákat nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni. Vitányi szerint azonban az MSZP nem egy család, "nem él szexuális életet", így nincsenek hálószobatitkai, s mindent meg lehet vitatni a nyilvánosság előtt is.

A hűséges szakszervezeti konföderáció, az MSZOSZ elnöke, Sándor László leszögezi: számukra a szoc. platf. a tuti, élén Nagy Sándorral, egyébként hűvös a viszony a párttal. Rövid idejét fenyegetésekre használja ki: "Senkinek sem lehet érdeke, hogy az érdekképviseletek radikalizálódjanak." Aztán meg reméli, "Horn nem az MSZOSZ-re gondolt, amikor azt mondta: nem szeretné, ha a szakszervezetek megalapozatlan követelésekkel veszé-lyeztetnék az egyensúlyt". Ez is jól mutatja azt a konfliktust, hogy a kormányfő szerint ebben a ciklusban már nem sok engedményt várhatnak a szakszervezetek, Sándor viszont még ki akar préselni belőlük egyet-mást.

Medgyessy pénzügyminiszter

látványosan fékezni kívánja

a sikerhangulat emelkedését. Ez nem egyensúly - jelenti ki, csak "tűrhető egyensúlytalanság", amely már nem akadálya a gazdaság növekedésének. Jól látszik, hogy tudja, kikhez beszél, mert rögtön hozzá is teszi: mindenkit óva int az olyan ígéretektől, amelyek fedezetlen csekket jelentenek. Ez ugyanis növekvő inflációt jelenthet. Ha nem is olyan lelkesedéssel, mint pártpolitikus társai, ő is felsorol a kormány eredményeiből. Ezt azonban nem tartja sikerpropagandának, mert "ha egy hír igaz, akkor azt akkor is el kell mondani, ha sikerről szól".

A rizikós Torgyán-párbajból győztesként kikerült Szekeres Imre az elmúlt héten 20 centivel a föld fölött közlekedett, mámoros hangulatában készült a kongresszusra is. Frakcióvezetőként, alelnökként kap szót, de átfogó politikai beszédet mond. Kissingerrel kezdi, Hornnal, Vranitzkyvel folytatja, Torgyánnal, Giczyvel fejezi be. Elégedetlen a kormány 70 százalékos programteljesítményével: "A fennmaradó harminc százalék az, amely az embereket közvetlenül érinti, s amelynek teljesítése csak remény maradt."

Horn zárszavában azt hallja ki a felszólalásokból, hogy minden a legnagyobb rendben, így meglepetésre bejelenti: nem változtat a kormány politikáján.

Vasárnap Hűvösvölgyi Nagyrét.

Boldvai sehol

A kongresszusi pengeváltás után Horn és Sándor László egy pódiumon válaszol a munkásjuniális résztvevőinek kérdéseire. Az MSZOSZ elnöke szerint nem hálálta meg az MSZP a visszafogott hangú érdekképviseletet. Horn viszont nem érti, mit akarnak, ha egyszer az MSZP a teljes ellenzék és a koalíciós partner tiltakozása ellenére, csak a szakszervezetek két-három szép szeméért törvényt hozott arról, hogy nem lesznek tb-választások, hanem delegálhatják a szervezetek a képviselőiket a tb-önkormányzatokba.

A Nagyréten azért Horn szavaival élve még egyszer "lefeküdt a kormány a szaksziknak": a focimeccsen 3-1-re, a kötélhúzásban pedig 2-1-re bírtak kikapni tőlük.György Bence

Seres László


Szociális háló

A Fidesz - MPP után az MSZP kongresszusát is élőben közvetítették az Interneten, azonban míg a Fidesz élő hangot (RealAudio technológiával) adott a hálózaton, az MSZP az idézetekkel tűzdelt fényképes tudósítást választotta. A tudósítás technikai megoldása gyanúsan emlékeztetett a tavalyi Diáksziget élő közvetítésére, később kiderült, hogy nem véletlenül: a párt a műfajt meghonosító és Horn Gyulát korábban már szerepeltető Internetto csapatát bízta meg a feladattal.

Az MSZP laklapjának oldalain (http://www.mszp.hu/) animált szegfű és piros-kék dizájnba csomagolt információk fogadják a böngészőket. A kiadványban már a kongresszus előtt megjelent néhány előzetes anyag, például "Állásfoglalási javaslat az elkövetkező időszak társadalom-, gazdaság- és szociálpolitikai feladataira", "Állásfoglalási javaslat a választásokra való felkészülésről, a párton belüli együttműködés megerősítéséről", ilyesmik. A tudósítás maga digitális kamerával készült, tízpercenként-óránként megjelenő színes képekből és a képekhez fűzött pár mondatos kommentárokból állt. A legtöbb kép a szónokokat ábrázolta, legtöbbjüknél letölthető formában mellékelve volt a beszéd teljes szövege is.

Váratlan fordulatokról nem árulkodott a visszafogott hangvételű PR-riport: a küldöttek "nagy érdeklődéssel fogadták az internetes közvetítést", Szekeres szerint "nem állunk csehül", Medgyessy "elbizakodottság nélküli magabiztosságot" javasolt, és kiderült az is, hogy "a ruhatár díjtalan".

- bodoky -


Technokraták a háttérben

Krausz Tamás, a Baloldali Tömörülés vezetője

Magyar Narancs: Pár nappal ezelőtt a Tömörülés tanácskozásán végül elvetették az őszi előrehozott tisztújító kongresszus felvetését. Miért?

Krausz Tamás: Arról van szó, hogy már a kongresszus előtt eleve kudarcra volt ítélve minden olyan törekvés, amely Horn Gyula bármilyen leváltására irányult volna. Ennek az az oka, hogy úgy tűnik, az MSZP-nek újra nő a népszerűsége, és a tagság ilyen helyzetben abban érdekelt, hogy minél stabilabb benyomást keltsen a társadalom előtt, és ezt a folytonosságot Horn Gyula testesíti meg a szemükben. Most már senki, a szocdem társulás se követeli a távozását, de mindenki egyetért abban, hogy 1998-ban meg kell vizsgálni, ki merülhet fel Horn alternatívájaként. Ma ugyanis még nincs alternatívája.

MN: Hol vannak a valódi törésvonalak a párton belül?

KT: Jó kérdés. A platformok mentén is, de van ilyen a technokraták és a nem technokraták között is. Technokrata az, aki a pillanatnyi hatalom-menedzselésen kívül más értéket nem ismer. A technokraták a háttérben vannak, nem nagyon mutogatják magukat, de őrzik hatalmi pozícióikat, és új privilégiumokat halmoznak hozzá.

MN: A "kormányzó" és a "mozgalmi" szocialisták közti különbségre gondol?

KT: Nem is annyira mozgalmi, inkább kulturális; aki a kultúrában szeretne valamiféle humanista hegemóniát elérni, aki a társadalomba szeretne bemenni kulturális-humanisztikus értékekkel, szociális Európát akar, nem pedig monetáris Európát.

MN: Feladta az MSZP a baloldali értékeket?

KT: Hivatalosan, deklarációk szintjén nem adta fel. Egy most megjelent könyvben is mindenki vállalja a demokratikus szocializmus értékeit, még Békesi is. Más kérdés, hogy a valóságos politikának semmi köze nincsen valódi közösségi értékekhez. Ez ennek a vadkeleti kapitalizmusnak a menedzselése. Az tartja életben, hogy kevésbé rossz, mint ugyanennek a kisgazda menedzselése.

- seres -

publikálva
1997/24. (06. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra