„Nagyon okosan nagyon sok pénzt kellene ráönteni a turisztikai szektorra”

Belpol

A novemberi korlátozások bejelentése után majd’ minden napra jutott egy-egy olyan gazdasági intézkedés, amely a turizmust igyekszik megmenteni. Sok vállalkozás ezzel együtt sem fogja megérni az új évet.

A Magyar Narancs legfrissebb számában a koronavírus-járvány miatt katasztrofális helyzetbe került budapesti turizmussal foglalkozunk. Részletek a cikkből.

Franciaországban az állam adókedvezményekkel ösztönzi a legsúlyosabban érintett üzletek és vendéglátóhelyek bérbeadóit, hogy az október–decemberi időszakban lemondjanak legalább egy hónapnyi bérleti díjról (annak 30 százalékát kaphatják vissza adókedvezmény formájában). Az osztrák állam a zárva tartás miatt kieső bevételeket a tavalyi azonos időszak bevételeinek 80 százalékáig megtéríti. A támogatás feltétele, hogy az adott hónapban a munkatársakat foglalkoztatni kell. A magyar kormány ehhez képest a november eleji, ám nem realizálódott foglalások 80 százalékát téríti meg. „Amit a magyar állam eddig csinált, az politikai marketing. Aki túlél, azt szerencsés helyzetben érte a válság. Most nagyon okosan nagyon sok pénzt kellene ráönteni a szektorra, de nem látom ezt a szándékot. Miközben Budapesten sétálva számos helyen – ahol korábban turizmusbók élő vállalkozások működtek – látok kiadó, eladó táblákat és a szektorban dolgozók többségének körében halálhangulat uralkodik, nem tudom eldönteni, hogy a kormány tényleg ennyire nem érti-e, mekkora a baj” – mondta lapunknak egy iparági forrásunk, aki szálláshelyek és vendéglátóegységek üzemeltetésével foglalkozik Budapesten.

A főváros annak ellenére próbál segítséget nyújtani a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy maga az önkormányzat is súlyos anyagi veszteségeket könyvelhet el. Nyáron kísérletet tettek a „Budapest Restart” kártya bevezetésére, amelynek igénylésével kedvezményes áron lehetett szállodai szobákat foglalni – az akció december végéig tart. A kártyát azonban a vártnál kevesebben igényelték. „Azt látjuk, hogy ma a vidékiek nem gondolnak úgy Budapestre, mint olyan helyre, amelyet turistaként is fel lehet keresni. Ennek számtalan oka van: a budapesti közlekedés hektikussága, a szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók külföldi turistákra szabott árai, vagy éppen az, hogy gyakorlatilag bárhonnan az országból viszonylag gyorsan elérhető Budapest, így nem is gondolnak arra az idelátogatók, hogy szállást foglaljanak” – tájékoztatta a Narancsot a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (időközben a kormány meg is tiltotta a szállodáknak, hogy turistát fogadjanak, csak üzleti célú utazóknak adhatnak ki szobát).

Arról, hogy hogyan vélekednek a túlélés esélyeiről a turisztikai szektor különböző képviselői, aktuális lapszámunkban olvashat bővebben. A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál, vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.