„Nagyon okosan nagyon sok pénzt kellene ráönteni a turisztikai szektorra”

Belpol

A novemberi korlátozások bejelentése után majd’ minden napra jutott egy-egy olyan gazdasági intézkedés, amely a turizmust igyekszik megmenteni. Sok vállalkozás ezzel együtt sem fogja megérni az új évet.

A Magyar Narancs legfrissebb számában a koronavírus-járvány miatt katasztrofális helyzetbe került budapesti turizmussal foglalkozunk. Részletek a cikkből.

Franciaországban az állam adókedvezményekkel ösztönzi a legsúlyosabban érintett üzletek és vendéglátóhelyek bérbeadóit, hogy az október–decemberi időszakban lemondjanak legalább egy hónapnyi bérleti díjról (annak 30 százalékát kaphatják vissza adókedvezmény formájában). Az osztrák állam a zárva tartás miatt kieső bevételeket a tavalyi azonos időszak bevételeinek 80 százalékáig megtéríti. A támogatás feltétele, hogy az adott hónapban a munkatársakat foglalkoztatni kell. A magyar kormány ehhez képest a november eleji, ám nem realizálódott foglalások 80 százalékát téríti meg. „Amit a magyar állam eddig csinált, az politikai marketing. Aki túlél, azt szerencsés helyzetben érte a válság. Most nagyon okosan nagyon sok pénzt kellene ráönteni a szektorra, de nem látom ezt a szándékot. Miközben Budapesten sétálva számos helyen – ahol korábban turizmusbók élő vállalkozások működtek – látok kiadó, eladó táblákat és a szektorban dolgozók többségének körében halálhangulat uralkodik, nem tudom eldönteni, hogy a kormány tényleg ennyire nem érti-e, mekkora a baj” – mondta lapunknak egy iparági forrásunk, aki szálláshelyek és vendéglátóegységek üzemeltetésével foglalkozik Budapesten.

A főváros annak ellenére próbál segítséget nyújtani a bajba jutott vállalkozásoknak, hogy maga az önkormányzat is súlyos anyagi veszteségeket könyvelhet el. Nyáron kísérletet tettek a „Budapest Restart” kártya bevezetésére, amelynek igénylésével kedvezményes áron lehetett szállodai szobákat foglalni – az akció december végéig tart. A kártyát azonban a vártnál kevesebben igényelték. „Azt látjuk, hogy ma a vidékiek nem gondolnak úgy Budapestre, mint olyan helyre, amelyet turistaként is fel lehet keresni. Ennek számtalan oka van: a budapesti közlekedés hektikussága, a szállodák, éttermek és egyéb szolgáltatók külföldi turistákra szabott árai, vagy éppen az, hogy gyakorlatilag bárhonnan az országból viszonylag gyorsan elérhető Budapest, így nem is gondolnak arra az idelátogatók, hogy szállást foglaljanak” – tájékoztatta a Narancsot a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (időközben a kormány meg is tiltotta a szállodáknak, hogy turistát fogadjanak, csak üzleti célú utazóknak adhatnak ki szobát).

Arról, hogy hogyan vélekednek a túlélés esélyeiről a turisztikai szektor különböző képviselői, aktuális lapszámunkban olvashat bővebben. A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál, vagy vásárolja meg online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.