„Nem félünk a kormánytól“ - Hatalmas tüntetést szerveznek május 21-re

  • narancs.hu
  • 2017. május 12.

Belpol

„Elég volt! Maradjon a CEU Budapesten, a civilek Magyarországon, Magyarország pedig az EU-ban!“ - üzenik a szervezők.

A Kossuth téri 80 ezres és a Szabaság téri 15 ezres tüntetést szervező Oktatási Szabadságot és a Nem maradunk csendben csoport összefogott, hogy szervezzen egy hatalmas közös tüntetést, és „ezzel is összefogásra ösztönözze a polgárokat.“

„Május 26-án jár le az Európai Bizottság által a magyar kormánynak adott válaszadási határidő. Üzenjük meg Brüsszelnek és Budapestnek, hogy mi, bal és jobboldaliak, liberálisok és konzervatívok, együtt állunk ki a magyar szabadságért! Üzenjük meg mindenkinek: hangosak vagyunk, elegen vagyunk és nem félünk a kormánytól, nem fogjuk hagyni hogy szétlopják és eladják hazánkat. Nem fogjuk hagyni, hogy az elkövetkező húsz, harminc vagy ki tudja hány évünket előre koporsóba tegyék!“  - írják a szervezők a tüntetés Facebook-eseményének leírásában.

Nem adjuk a jövőnk, itt maradunk!

Nem hallgathatunk! Lex CEU, civilek elleni törvény, EU-ellenes kampány, a szabad média maradéka elleni háború, reklámadó, és folytathatnánk a sort. Az elmúlt másfél hónapban a kormány szisztematikus hadjáratot folytat a magyar szabadság megmaradt intézményei ellen. A jövőnk ellen. Elég volt! Maradjon a CEU Budapesten, a civilek Magyarországon, Magyarország pedig az EU-ban!

"Az elmúlt másfél hónapban a kormány szisztematikus hadjáratot folytat a magyar szabadság megmaradt intézményei ellen. A jövőnk ellen. Elég volt! Maradjon a CEU Budapesten, a civilek Magyarországon, Magyarország pedig az EU-ban! - áll az esemény leírásában.

"Két választásunk van, elbújunk, otthon maradunk, elmenekülünk az országból, várjuk mi fog történni, vagy saját kezünkbe vesszük a sorsunk irányítását, felemeljük a fejünket és büszkén, közösen kiállunk Magyarország jövőjéért, a saját jövőnkért!"

Az esemény pénteken lett nyilvános, de délután 3 óráig már mintegy ezer ember jelezte, hogy ott lesz, további 1600 pedig érdeklődik iránta.

A tüntetés a Műegyetem rakparton indul és a Kossuth téren fejeződik majd be.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.