Merit például az afganisztáni háborúban húzott le egy turnust mint gépszerelő(nő), akiből a forró harci helyzetre tekintettel őrkatonát csináltak felettesei. Talpig fegyverben belenézni az idegen éjszakába azért nagyon más dolog, mint olajos ronggyal és csavarkulccsal vitézkedni a hangárban. De Merit túlélte, s most nagyapja tóparti háza felé hasít a PTSD-rehabilitációs foglalkozást notórius módon ellógva. Ott ül mellette a kocsiban Zoe is, a kedves katonatárs, akiről első pillanattól fogva tudjuk, hogy halott (akkor is tudnánk, ha a cím nem árulta volna el, akkor is tudjuk, ha a halálát nem láttuk addig). Azért kell a nagyapához sietni, mert az öreg (az Egyesült Államok hadseregének egykor magas rangú tisztje; Ed Harris megformálásában) elbitangolt valamerre, legutóbb is a sztráda szélén bolyongva talált rá a rendőrség.
Merit folyamatos párbeszédben, szeretetteli perlekedésben áll Zoéval – jelen és múlt időben egyaránt. E perlekedésnek kétségkívül akadnak komikus momentumai is, de emiatt aligha vallhatná magát dark comedynek a mű, pedig vallja. A nagyapánál kezdődő Alzheimert diagnosztizálnak, anya eladná a lake house-t, Merit kétlelkű ebben is (a másik Zoe).
Különben meg csak semmiségek, kicsiségek esnek, nem történik semmi, az öreg morcos, az unoka szakadatlan beefben az árnyékával, a papának kinézett szeretetház tulajdonosa mulya Rómeóként lép elő a temetőben és máshol. A film mégsem unalmas, de tökéletesen kilátástalan: nemcsak a szereplők sorsának a tekintetében, hanem filmként is. Hogyan lehet ezt befejezni, merül fel a kérdés többször is a nézőben, de az ilyen esetekre van egy bekészített válasz. A kilátástalan filmeket kétszer kell befejezni, egyszer ott, ahol végződnek, másodszor meg ott, ahol mindenki fellélegezhet, leginkább a nézőket – okkal, ok nélkül – gyerekeknek tekintő stúdióvezetők. Tűnhet mindez dramaturgiai fogásnak, hogy megmutatjuk, mi történik a csúcspont után (mi történne: jóra fordul még Mohács is), de valójában kényszer.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
