Színház

Irányított hálózatok

Villámcsapottak

  • Molnár T. Eszter
  • 2025. szeptember 3.

Kritika

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Vagy úgy, hogy a színészek felsorakoznak a közönség előtt, bemutatkoznak a saját nevükön, beszélnek a hitükről, a természetfelettivel való kapcsolatukról, míg a néhány mondatos bevezetőkből kibontakoznak az erdélyi értelmiségiek kacskaringós életútjai a vallásos neveltetéstől a matematika–fizika és mechatronika szakirányú vargabetűkön át a színpadig. Kincses Réka rendező előszeretettel dolgozik saját tapasztalatokból. Merítése bőséges, ugyanakkor a korunkra erősen jellemző: Marosvásárhelyen született, Berlinben él, bölcsész- és filmművészeti képzettsége mellett alternatív orvoslást is tanult. Balkán bajnok című filmjében édesapja élettörténetén keresztül mutatta be a romániai rendszerváltást, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségekben a kivándorlás, beilleszkedés és az elvágyódás témakörét járta körül, míg a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című darabban az elvándorolt fiatalok és az otthon maradó szülők világértelmezése között húzódó törésvonalakat tárta fel.

A Villámcsapottakban Kincses a színészek történeteit használja a hitről és a véletlenről való gondolkodás kiindulási pontjaként, és a dokumentarista jelleget a darab kiemelt pontján elhangzó tanúságtételekkel tovább hangsúlyozza. Ez a kislány én vagyok, szól ki Fodor Réka a molesztált gyerek szerepéből, itt az jön, hogy autóba ülök, és elindulok egy körforgalom felé, mondja Kocsis Anna egy tragikus veszekedési jelenetből kilépve. A rendszerváltás előtti és utáni közelmúltban gyökerező történetek mind egy-egy különös esemény körül sűrűsödnek. Véletlen-e, ha a románul alig tudó, az érettségitől rettegő fiatalember egy áramütés hatására egy csapásra megtanul románul? Csoda-e, ha a halott feltámad a tetszhalálból, vagy egy szent életű fiatal pap túlél egy villámcsapást? Össze tudjuk-e egyeztetni a tudományos világképünkkel a sors fogalmát? Ezek a kérdések nyíltan meg is fogalmazódnak a színpadon, sőt egy élő bejelentkezésként ható rövid videóbejátszásban Barabási Albert-László hálózatkutató is hozzászól a témához, bár épp csak felvetve a teljes véletlen és a belső törvényszerűségek hatására bekövetkező események közötti különbségtétel lehetőségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?