Színház

Irányított hálózatok

Villámcsapottak

  • Molnár T. Eszter
  • 2025. szeptember 3.

Kritika

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Vagy úgy, hogy a színészek felsorakoznak a közönség előtt, bemutatkoznak a saját nevükön, beszélnek a hitükről, a természetfelettivel való kapcsolatukról, míg a néhány mondatos bevezetőkből kibontakoznak az erdélyi értelmiségiek kacskaringós életútjai a vallásos neveltetéstől a matematika–fizika és mechatronika szakirányú vargabetűkön át a színpadig. Kincses Réka rendező előszeretettel dolgozik saját tapasztalatokból. Merítése bőséges, ugyanakkor a korunkra erősen jellemző: Marosvásárhelyen született, Berlinben él, bölcsész- és filmművészeti képzettsége mellett alternatív orvoslást is tanult. Balkán bajnok című filmjében édesapja élettörténetén keresztül mutatta be a romániai rendszerváltást, a Szülőföld, szex és más kellemetlenségekben a kivándorlás, beilleszkedés és az elvágyódás témakörét járta körül, míg a Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza című darabban az elvándorolt fiatalok és az otthon maradó szülők világértelmezése között húzódó törésvonalakat tárta fel.

A Villámcsapottakban Kincses a színészek történeteit használja a hitről és a véletlenről való gondolkodás kiindulási pontjaként, és a dokumentarista jelleget a darab kiemelt pontján elhangzó tanúságtételekkel tovább hangsúlyozza. Ez a kislány én vagyok, szól ki Fodor Réka a molesztált gyerek szerepéből, itt az jön, hogy autóba ülök, és elindulok egy körforgalom felé, mondja Kocsis Anna egy tragikus veszekedési jelenetből kilépve. A rendszerváltás előtti és utáni közelmúltban gyökerező történetek mind egy-egy különös esemény körül sűrűsödnek. Véletlen-e, ha a románul alig tudó, az érettségitől rettegő fiatalember egy áramütés hatására egy csapásra megtanul románul? Csoda-e, ha a halott feltámad a tetszhalálból, vagy egy szent életű fiatal pap túlél egy villámcsapást? Össze tudjuk-e egyeztetni a tudományos világképünkkel a sors fogalmát? Ezek a kérdések nyíltan meg is fogalmazódnak a színpadon, sőt egy élő bejelentkezésként ható rövid videóbejátszásban Barabási Albert-László hálózatkutató is hozzászól a témához, bár épp csak felvetve a teljes véletlen és a belső törvényszerűségek hatására bekövetkező események közötti különbségtétel lehetőségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.