Nincs az a vízmennyiség, amit ne tudna elnyelni a talaj, ezért minden kérelmet el fog utasítani, ami zárt csapadékvíz-csatorna építésére irányul – jelentette be Bedő Tamás (független) polgármester a csongrádi képviselő-testület augusztus 28-i ülésén.
A 12 ezres dél-alföldi város döntéshozói a vízkárelhárítási tervről tárgyaltak. Elkészítését Bedő húzta, „mint a rétestésztát”, mert nem látta semmi értelmét, főleg a mostani csapadékviszonyok között, de muszáj megcsinálni a törvény értelmében. A 303 oldalas dokumentum vázolja a város vízrajzi adottságait. Kiderül belőle, merre vezetik a fölösleges vizet a városi árkok. Tekintettel a tiszai árvízre, tisztázza, mi a rézsűcsúszás, a buzgárjelenség, milyen a töltések altalaja. Megemlíti, hogy – mint máshol is – „a töltéskorona jelenleg nincs mindenütt a tervezett magasságra kiépítve”, ezért mi a teendő „a töltéskorona magasságát meghaladó és azon átfolyó víz” esetén: azonnal szólni kell a vízügynek.
A csongrádi polgármester azt mondta, elég sok kérelmet kap zárt csapadékvíz-elvezetőkre az emberektől, olyan indokkal, hogy az autóval könnyebben meg lehessen állni, és ne kelljen takarítani az árkot. A vízelvezető árkok lefedését csak ott fogják engedélyezni, ahol olyan szűk az utca, hogy az egymással szemben haladó személyautók nem tudnak biztonságosan kitérni egymás elől, mert belecsúszhatnak az árokba. De a csőnek, amely a lefedett rész alatt vezeti majd a csapadékvizet, perforáltnak kell lennie, hogy szivárogtasson is. Van hat utca a városban, ahol pályázati pénzből hamarosan a vízelvezető rendszerhez is hozzányúlnak, ott mindenütt gyeprácsos aljzatú belvízcsatorna lesz. Az önkormányzat azért jár el így, mert már itt is érződik a hatása annak, hogy a burkolt felületek miatt gyorsan összegyűlik és leszalad a csapadékvíz, alig tud valamennyi beszivárogni a talajba. Látnivaló, hogy a közterületek fái, fasorai a kiszáradás jeleit mutatják. „A város nyírfaállománya lényegében megszűnt, még két ilyen aszályos év, és el kell gondolkodni az összes fenyő kivágásán, és így haladunk, a nyárfák következnek. Annyi vizet itt kell tartani, amennyit csak lehet, még ha pillanatnyilag kellemetlen is” – mondta Bedő Tamás. A polgármester nem is érti, az ő utcájukban miért kellett zárt csapadékvíz-csatornát csinálni 2013-14-ben, mert elég széles az út. (A kérelmező nem ő volt, és abban az időben a polgármester sem.)
Valahogyan meg kellene értetni a csongrádiakkal, hogy ez – mármint a lefedésre irányuló kérelmek elutasítása – az ő érdekük is, hogy a kertjükben se száradjanak ki a növények – ez Murányi László (Összefogás Csongrádért) véleménye. A vizet tényleg ott kellene megtartani, ahová leesik, de nagy feladat a megoldást egyéni szintre lebontani – érvelt Somogyi Árpád (független). Azt mondta, előtte már fedett a csapadékvíz-elvezető, így könnyen érvel amellett, hogy ne csináljanak máshol ilyet. Akinek azonban egy nagyobb felhőszakadás után bemegy a házába a víz, azt nehéz lesz meggyőzni a vízmegtartás előnyeiről. Somogyi szerint lehet e téren szigorú az önkormányzat, de akkor hozzon létre egy pénzalapot, amelyből támogatják azokat, akik a folyamat kárvallottjai lesznek, mert nincs mindenkinek lakásbiztosítása. Az önkormányzatnak máshogy is feladatot ad a klímaváltozás. Somogyi háziorvosi körzetében sok repedés jelent meg a régebbi házak falán, és nem lehet tudni, hogy ez a néhány hónappal ezelőtti földrengés következménye, vagy az aszályos évek miatt megfigyelhető talajvízszint-csökkenésé.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
