Magyar Narancs: A büntető törvénykönyv szerint uzsorásnak számít, "aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen, különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt". Nem gondolja, hogy a Provident 366 százalékos teljes hiteldíjmutatója "különösen aránytalan mértékű"?
Mikola Gergely: Egyáltalán nem. A Provident más szolgáltatókkal összehasonlítva értéknövelt, otthon nyújtott szolgáltatást kínál, amelyért teljes mértékben értékarányos díjat számol fel. Amiért ez a kérdés egyáltalán felmerül, az a thm és a kamat fogalmainak összekeverése. A gyorskölcsönöknek valóban ekkora a thm-je, de nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon, ahol van ilyen szolgáltatás. Minél rövidebb a futamidő, és minél gyakoribb a törlesztés, annál nagyobb lesz a thm. A gyorskölcsönökre jellemző két-háromszáz százalékos thm nem jelenti azt, hogy a felvett hitel háromszorosát kéne az ügyfeleknek visszafizetniük. Vegyünk egy példát: ha egy kliensünk felvesz tőlünk ötvenezret harminc hétre, akkor a futamidő végéig 76,5 ezret fog visszafizetni. Ezért a 26 ezer forintért nagyon sok pluszszolgáltatást kap. A munkatársunk lényegében házhoz szállítja a hitelt: először kimegy kitölteni az űrlapot, megnézi a hiteligényléshez szükséges dokumentumokat. Ha pozitív a hitelbírálat, kiviszi a pénzt, majd hetente felkeresi az ügyfelet a törlesztőrészletekért - nem kell bejárni az irodába, nem kell postázni a pénzt. Hangsúlyozom: nem biztos, hogy a hitelbírálat pozitív lesz, ugyanis az ügyfélkapcsolati központba telefonon befutó igénylések 73 százalékát elutasítjuk. Nem igaz tehát, hogy bárkinek adunk hitelt. A fenti példánál maradva: a 26 ezer forintból 13 ezer a kiszállási díj, amiért 30 alkalommal látogatjuk meg az ügyfelet. Akkor is, ha a Bajcsy-Zsilinszky úton lakik (itt található a cég székháza - a szerk.), de akkor is, ha Kecskemét mellett, egy tanyán. Mi több, akkor sem változik a viszszafizetendő összeg, ha kicsit megcsúszik a visszafizetéssel, holott a csúszásból nekünk többletköltségünk származik, hiszen munkatársunk dolgavégezetlenül jön el tőle. Az is a mi kockázatunk, ha az ügyfél az általa megadott időpontban nincs otthon, a munkatársunknak újra fel kell hívnia, és újból fel kell keresnie. Ezért sem kérünk pluszpénzt. A mi szolgáltatásunk jelentős mértékben különbözik a hagyományos banki szolgáltatásoktól. Egy üveg ásványvízért eltérő összeget fizetünk egy nagy bevásárlóközpontban, egy hotelban vagy egy éjjel-nappali boltban.
MN: Csakhogy ez a példa ott sántít, hogy az önök ügyfelei nem mérhetők össze a többcsillagos hotelek vendégeivel, akik megengedhetik maguknak az aranyárban mért ásványvizet. A Provident munkatársai azért viszik ki a tanyára az igényelt összeget, mert az illetőnek arra sincs pénze, hogy a városi bankfiókig elutazzon.
MG: Higgye el, akinek arra nincs pénze, hogy a közeli városba elutazzon, az tőlünk sem fog hitelt kapni. Nem mi találjuk meg őket, ők érdeklődnek a hirdetett szolgáltatásaink iránt. A munkatársaink nem házaló ügynökök, akik rájuk tukmálják a hiteleket. Az előírásaink leszögezik: ha a heti törlesztőrészlet meghaladja az igazolt jövedelem tíz százalékát, akkor a Provident nem folyósíthatja a kért összeget.
MN: Ez a jövedelem lehet valamiféle segély is?
MG: Ahhoz, hogy valaki az ügyfelünk lehessen, az előbb említett feltételeken felül rendszeres bevétellel, jövedelemmel kell rendelkeznie. A nyugdíjat például figyelembe vesszük, de a munkanélküli-segélyt nem.
MN: A segélyekből élőknél rendszeresen előfordul, hogy hó közepén elfogy a pénz, így a Providenttől kapott hitelből húzzák ki a hónap hátralévő részét.
MG: Ha így nézzük, mindenki, aki hitelt vesz fel - legyen az lakáshitel vagy gyorskölcsön -, bizonyos értelemben rá van szorulva, különben nem igényelné. A Provident szolgáltatásánál a gyorsaságon túl az alternatív költség, azaz a fel nem merülő költség nagyon fontos szempont. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a városi bankfiókba való beutazás, a számlavezetés, a tranzakció is pénzbe kerülhet, ráadásul a kérelem elbírálása is hosszabb ideig tarthat.
MN: Az egyik, a lakossági hitelezési piacon meghatározó bank 250 ezer forintos, ötvenkét hétre nyújtott szabad felhasználású személyi hitele után az ügyfél 302 ezer forintot fog visszafizetni. Ha a Providenttől vesz fel 200 ezret hatvan hónapra, akkor összesen 396 ezer forintot fizet ki a cégnek a futamidő végére. Mi drágítja meg ennyire a hitelt?
MG: Az, hogy az ügyfelet alkalmazottaink segítségével, heti rendszerességgel, az ügyfél otthonában, neki megfelelő időpontban meglátogatjuk.
MN: A benzinköltség, a munkatársuk óradíja?
MG: A dolog sokkal összetettebb. Több mint háromezer képviselő alkalmazottat foglalkoztatunk annak érdekében, hogy az ügyfelet minél gyorsabban ki tudjuk szolgálni.
MN: Az Erste Bank szintén háromezret, az OTP több mint kilencezret.
MG: De egyikük sem megy ki hetente a kérelmező lakására akkor, amikor az ügyfél kéri. A gyorsaság nagyon fontos: miután elfogadtuk a call centerbe befutott kérést, 48, de jellemzően 24 órán belül ki is megy a munkatársunk az igénylőhöz, aki, ha pozitív a hitelbírálat, készpénzben kapja meg a hitelt. A központon felül közel száznegyven irodát tartunk fenn, fejlett informatikai rendszert működtetünk, ami évente közel tizenhárommillió ügyféltranzakciós adatot dolgoz fel. Ha összehasonlítjuk a Providentet a bankokkal, akkor vegyük figyelembe azt is, hogy ők mekkora kölcsönöket nyújtanak. Mi adunk harmincezer forintos hitelt is, aminek ugyanolyan informatikai és egyéb költségei vannak, mint egy tízmilliós lakáshitelnek. Ráadásul heti rendszerességgel foglalkozunk az ügyfelekkel.
MN: Önöknek viszont nincsenek bankautomatáik, nincs tartalékképzési kötelezettségük sem, és a Provident alapítása óta 60 milliós jegyzett tőkével működik. A munkatársaik fizetése nem vethető össze a bankszféra alkalmazottainak bérével, és a biztonságra sem költenek annyit, mint a nagy pénzintézetek.
MG: Mi egy bankszerűen működő nem banki intézmény vagyunk, ennek megfelelően alkalmazottaink fizetése versenyképes a banki szférában is. De hadd kérdezzek vissza: miért kér el annyi kiszállási díjat egy mosógépszerelő?
MN: Mert szakemberhiány van Magyarországon, így bátran kérhetnek. Nagy a kereslet, csekély a kínálat. Önök egy olyan piaci szegmenst foglalnak el, ahova a bankok már nem merészkednek be.
MG: Ha egy piacon nagy a kereslet, akkor előbb-utóbb a kínálat felzárkózik, és a valós költségekhez igazodnak az árak. Szó sincs arról, hogy óriásprofittal dolgoznánk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) honlapján megtalálja az úgynevezett Aranykönyvet, ami a pénzintézeti jövedelmezőséget is mutatja. Ebből a szempontból a Provident a nyereséges pénzintézetek átlagához hasonló eredményt mutatott.
MN: A PSZÁF idei első félévi jelentése leszögezi, hogy a szervezet csak korlátozottan képes megállapítani, mennyiben tekinthetők megalapozottnak azok a költségek, amelyek a magas thm-értéket eredményezik.
MG: Ha megnézi a teljes hiteldíjmutató öszszetevőit, akkor a "kamat" szót nem fogja köztük találni. A thm-et Amerikában találták ki a hatvanas években, azzal a céllal, hogy legyen egy olyan mutató, amely szerint a különféle pénzügyi termékeket össze lehet hasonlítani. A képlet azóta nem változott, pedig az elmúlt évtizedekben igencsak átalakult a piac. E képlet szerint minél rövidebb a futamidő, minél gyakoribb a törlesztés, minél kisebb a kihelyezett összeg, annál nagyobb a thm. Vegyünk egy példát: ha valaki kölcsönad tíz forintot egy hétre, és visszakap tizenegyet a következő hét végén, akkor az ügylet thm-je 14 ezer százalék lesz. Ezért olyan magas nálunk a mutató, szemben a hosszú futamidővel, havi törlesztéssel működő hitelekkel, ahol a kamat és a thm valóban közelít egymáshoz.
MN: Ha a kormány tervezete már most életbe lépne, a thm nem lehetne több 70 százaléknál. Mi lesz jövőre a Providenttel?
MG: Három lényeges problémát látok a javaslatban. Mi történik, ha az alapkamat tovább csökken - ahogy ez egy gazdasági fellendülés esetén lenni szokott -, és akár két százalék alá esik? Mi történik akkor a hitelezéssel? Nem vagyok benne biztos, hogy helyes lenne ilyen drasztikus eszközökkel kívülről belenyúlni a piaci folyamatokba. A Világbank vagy az angol kormány ezzel kapcsolatos kutatásai is azt mutatják, hogy ilyen körülmények közepette az ügyfelek bizonyos igényeket nem tudnak majd a legális piacról kielégíteni. Ám hiába korlátozzák a kínálatot, az igény nem fog eltűnni, a kereslet áttolódhat az illegális piacra. Ugyanakkor a túl szigorú szabályozás torzíthatja a piacot: ha kijelentem, hogy egy cikk mától legfeljebb húsz forint lehet, akkor azok is emelni fognak, akik eddig 17 forintért kínálták a terméküket. Jó lenne, ha ezeket a szempontokat a döntéshozók figyelembe vennék a javaslat elfogadásakor.
MN: Hogyan hatott a Providentre a válság?
MG: Sokan azt hiszik, hogy jót tett nekünk a krízis, többen fordulnak hozzánk. Ez nem igaz, az első két negyedévben veszteséget könyveltünk el. Kevesebb hiteligény futott be, a visszautasítási arányunk pedig felment 65 százalékról 73-ra. Az ügyfeleink közel felének van devizahitele, ami igazolja, hogy nem csak azok jönnek hozzánk, akik máshol nem kapnak hitelt. A törlesztőrészleteik növekedése miatt nekünk is nehezebben törlesztenek. A magyarországi Providentet jobban sújtja a válság, mint a cseh, a szlovák vagy a lengyel cégünket, ahol kisebb a devizahitelek aránya. Éppen ezért a bankokhoz hasonlóan mi is futamidőt hosszabbítottunk, törlesztőrészletet csökkentettünk, volt egy 2,5 százalékos leépítésünk, és komoly költségcsökkentő intézkedéseket hoztunk.
MN: Engedje meg a feltételezést: a Provident hatalmas költségei elsősorban abból adódnak, hogy nagy rizikójú ügyfelekkel dolgozik. Eleve kalkulálnak azzal, hogy többen bedőlnek, ezért a fizető ügyfelekre terhelik a kockázati felárat.
MG: Nem elsősorban a kockázati prémiumból adódik a magas költség, hanem a szolgáltatások mögött van ennyivel több érték, különösen a gyorsaság és az ügyfelek otthoni, heti rendszerességű kiszolgálása miatt. Ugyanakkor ne feledjük azt sem, hogy ez egy kezes és ingatlanfedezet nélküli konstrukció. Tiszta jövedelemfedezetű hitelt adunk, a közvélekedéssel ellentétben mi senkinek nem vesszük el a házát. Ha nem fizet az ügyfél, munkatársunk felkeresi, illetve, hasonlóan más szolgáltatókhoz, értesítjük az ügyfelet a tartozásáról. Ha ez sem működik, akkor van a cégnek egy külön követeléskezelő csoportja, hosszú idő elteltével pedig átadjuk az ügyet külső követeléskezelőnek, legvégső esetben bíróságra megyünk. A törvénynek megfelelően egy bizonyos időn túl mi is feltesszük az ügyfelet a KHR-listára (régi elnevezése: BAR-lista - a szerk.).
MN: A hitelek hány százaléka dől be?
MG: Másokhoz hasonlóan mi is üzleti titokként kezeljük ezt a számot. Kezes és fedezet nélküli kölcsönről lévén szó, kiemelt érdekünk, hogy megfontoltan, felelősen helyezzünk ki kölcsönt, aminek következménye egyben a bedőlési szint alacsonyan tartása.
MN: 113.-ként írták alá a banki magatartási kódexet. Miért vártak ilyen sokáig?
MG: Nem banki tulajdonú pénzügyi vállalkozásként az első aláírók között voltunk. A Providentet nem vonták be a szöveg előkészítésébe, időre volt szükségünk, hogy áttanulmányozzuk. Ugyanakkor a kódex bizonyos elemei nem érintenek bennünket, nincsenek devizahiteleink, lakáshiteleink, mi nem módosítjuk menet közben a szerződéseket.
MN: Akkor miért írták alá?
MG: Egyetértünk a kódexben megfogalmazott alapelvekkel: számunkra is fontos a felelős hitelezés, a transzparens ügyfél-tájékoztatás. Egyébként jóval a kódex megszületése előtt már kidolgoztuk a magunk ügyfélkapcsolati kódexét, az ügyfelek szerződéskötés előtti tájékoztatását szolgáló tizenkét pontot, melyekben részletesen kifejtjük, milyen kockázattal jár az eladósodás, és a szerződést addig nem írjuk alá, amíg az ügyfél el nem olvassa. Ugyanakkor részletesen elmondjuk az igénylőknek, hogyan történik a visszafizetés, mekkora a törlesztőrészlet, mekkorák a különféle díjak, a kamat, a thm. A Provident az elindítója és egyik aktív résztvevője a Corvinus Egyetem, a United Way és a családsegítők által működtetett Családi Kasszasikerek nevű programnak, amely a pénzügyi ismeretek terjesztéséhez szükséges tananyagot dolgozta ki. Nekünk is érdekünk, hogy tudatos, a pénzügyeiket felelősen tervező ügyfelekkel dolgozzunk együtt.
