Pedig nem lehet véletlen, hogy az MSZP két második embere (az alapszabály szerint a választmány feje számít a pártelnök után a legfontosabb személynek, a novemberi kongresszus pedig elnökhelyettest is választott Kovács mellé) éppen mostanában kért találkozót a volt kormányfőtől. A választási felkészülés állítólagos megkezdése előtti utolsó hetekben - a szocialisták több vezetője szerint - még volt esély arra, hogy Németh "formális módon" is beszálljon a párt munkájába, azaz tegyen is valamit, ne csak beszéljen. Mivel az exminiszterelnök eddig mindannyiszor visszautasította ezt, utoljára nem Kovács ment tárgyalni, hanem a Németh által is elfogadhatónak tartott Szili Katalin látogatta meg, s vele tartott a delegációba magát bekönyörgő, Németh-hívőnek mondott Jánosi is.
Kajaidő
Hónapokkal Németh tavaly májusi visszatérése előtt komoly kampány indult a pártban a volt miniszterelnök elfogadtatásáért. Gál Zoltán volt házelnök és Katona Béla volt titokügyi miniszter minden Németh-hazalátogatásra leszervezett napi többszöri étkezést, amelyeken a szocialista frakció néhány tagja is részt vett. Kezdetben még arról szóltak a hírek, hogy a rendszeresen Némethtel ebédelők/vacsorázók közül kerülhetnek ki a jövendő kormány tagjai, ám gyorsan világossá vált, nem lehet egy kabinetnek nyolcvannál is több tagja.
Akkoriban Németh Miklós is - igaz, kicsit bonyolultabb megfogalmazással - azt hangoztatta: ha hazatér, az MSZP-be jön vissza, és támogatja Kovács pártelnököt. Miután májusban végleg megérkezett Londonból, már annyiféleképpen fogalmazta meg igényeit, hogy végül maga is alig tudta követni magamagát. Először feladatokról meg a szocialista párt győzelméért végzendő aktív munkáról beszélt, aztán meg azt mondta egy vidéki tévéinterjúban, hogy nem a sor végére akar állni. "Én valami másért szállok küzdelembe. Ha ez a miniszterelnökség, akkor azért" - fogalmazott június elején. A két nappal azelőtti munkásjuniálison pedig azt fejtegette: vállalja a miniszterelnök-jelöltséget, ha ez biztosítja a legjobb esélyt az MSZP-nek a választásokon.
Az ugyanott tartózkodó Kovács erre gyorsan reagált; bár először nem tartotta aktuálisnak a felvetést, nem sokkal később már ő kereste meg az újságírókat, hogy közölje: hasonló esetben ő is hajlandó beáldozni magát.
Konfrontáció nélküli háború
A nyílt harc végül elmaradt a két miniszterelnök-aspiráns között. Igaz, Németh Miklós kéthetente újabb és újabb frontokat nyitott, de Kovács egyre csak azt szajkózta, hogy számít a hazatért párttagra, s az elnökség igyekszik megtalálni helyét a pártban.
Mára megtalálta.
Németh nyáron - senkire nem hallgatva, saját szálláscsinálóitól is eltávolodva - a belső fórumokon az általa kitalált "háromlábú párt" koncepcióját kezdte hirdetni, és egyre kisebb lett a bázisa párton belül is. Általában egyik pártvezetőségi tag sem szereti, ha leendő főnöke azt mondja: az elnökségi tagok közül senki nem vállalhat kormányzati szerepet, mert a párt építésén kell fáradoznia az esetleges választási siker után is. A frakció meg álljon a saját lábán, s hajtsa végre (akkor még úgy volt) a Németh által vezetett program-előkészítő stáb utasításait. Az már csak ráadás, ha a kongresszus előtt másfél hónappal azt is bejelenti, hogy szívesen látna egy fiatalabb nőt a párt élén, aki majdan házelnök lehetne. Kovács azonban nemigen reagált a nyilvánosság előtt e gondolatkísérletekre.
Így aztán nem esett pánikba a párton belül senki, amikor Németh október végén bejelentette: a kongresszuson nem kíván párttisztséget vállalni akkor sem, ha hívei pártelnöknek, elnökhelyettesnek, alelnöknek vagy mezei elnökségi tagnak jelölik őt. A pártkongresszus végül csendben lezajlott, Kovács sikeresen hozta be maga alá a pártot, bár Németh is kapott tizenegy elvakult szavazatot a pártelnöki posztra. Kovács ezt is szó nélkül hagyta. Mint ahogyan akkor is csöndben maradt, amikor Németh nem gratulált neki, miután újra az MSZP elnökévé választották; sőt továbbra is azt hangoztatta, hogy szükség van Németh munkájára. (Sokat nem kockáztatott.)
Németh a kongresszus után visszautasított mindent, amit csak lehetett. Kovács először az általa vezetett program-előkészítő bizottság tagjának akarta felkérni őt, s azt is többen felvetették - közöttük volt Horn Gyula is -, hogy legyen az újonnan megalakítandó kabinetek közül valamelyiknek a vezetője.
Fölöslegesen: a múlt keddi "formális" bejelentés után - miszerint nem kíván részt venni a kampány- és program-előkészítő team csúcsszervében - az MSZP-ben immár nem sokan tennék meg nagy pénzzel, hogy Németh lesz 2002-ben a párt miniszterelnök-jelöltje. A vezetőség több tagja ezt csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha valamiért jelentősen visszaesik a szocialisták népszerűsége. Azt viszont többen is borítékolják, hogy ez esetben Németh maga jelentkezik be.
Hogy formális módon is részt vehessen az MSZP életében.
- gv -
