Nemzetbiztonsági kockázata is lehet, ha Jászai Gellérték bekebelezik az Antenna Hungáriát

Az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez kerülhet a rendkívül jövedelmező, korábban tízmilliárdokért államosított és megerősített Antenna Hungária többségi részvénycsomagja. A tervezett akvizíció többek szerint nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában.

A korábban Mészáros Lőrinc, most Jászai Gellért befolyása alatt álló 4iG Nyrt. augusztus 25-én a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tudatta, hogy előzetes megállapodást kötött a kormánnyal az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) többségi tulajdonrészének megszerzéséről. Az előszerződést az Orbán-kabinet részéről Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter írta alá, ám ő nyilván nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést Orbán Viktor kifejezett hozzájárulása nélkül.

A kormányközelinek tartott 4iG vaskos állami megbízásainak is köszönhetően majdhogynem korlátlan növekedési képességgel rendelkezik. Tavasszal írtuk meg, hogy a cég bejelentette a magyar Digi-csoport felvásárlásáról szóló, legalább 100 milliárdos nagyságrendű előmegállapodást (lásd: Add ide a Digit!, Magyar Narancs, 2021. május 6.). Azóta egy sor tervezett vagy már meg is valósult cégakvizícióról tájékoztattak a BÉT oldalán, ezek közül kiemelkedik a montenegrói Telenor-leány felvásárlásának terve, az üzlet létrejöttével a 4iG valódi nemzetközi telekommunikációs szolgáltatóvá fejlődhet.

A vállalat nettó árbevétele 2021. január és június között 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, túllépve a 32 milliárd forintot. A szédületes ütemű gyarapodás az év második felében is folytatódhat, hiszen a 4iG különböző konzorciumok tagjaként az idén 784 milliárd (!) forintos keretösszegben nyert megbízásokat Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) tenderein. Ez akkor is óriási tétel, ha nem csak egy befutóról van szó, és a kormány nem meríti ki a keret egészét.

Átlépik a vörös vonalat

Nem mondható váratlannak, hogy Jászaiék az AH-ra is szemet vetettek, a két félnek már korábban is voltak közös üzletei. A 4iG még 2020 nyarán jelentette be, hogy a nemzeti távközlési céggel, a New Space Industries Zrt.-vel együttműködve megalapítják a CarpathiaSatot, és 2024-ben magyar tulajdonú kereskedelmi műholdat állítanának Föld körüli pályára. Idén februárban Jászaiék a műholdas műsorterjesztéssel foglalkozó Hungaro Digitel többségi tulajdonjogát vették meg az AH-tól és a portugál társtulajdonostól – aztán került az étlapra maga az AH is.

Az Antenna-előszerződés nagyban eltér a 4iG minden eddigi cégszerzésétől – nem csak azért, mert az informatikai vállalat kivásárlás helyett ezúttal saját távközlési cégportfóliójának apportálásával szerezne többségi tulajdont (ennek később még lesz jelentősége).

Jászai Gellérték most vörös vonalat lépnek át: először kebeleznének be egy állami tulajdonú, nemzetstratégiai jelentőségű céget. Az 1990-ben alapított AH kizárólagos joggal és lefedettséggel rendelkezik a földfelszíni digitális televíziós sugárzás terén, országszerte ők biztosítják az analóg rádiós műsorszórást, de jelen vannak az üzleti kommunikációs szolgáltatások piacán is. A vállalat fontosságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány 2014-ben az adófizetők pénzét nem sajnálva 56 milliárd forintért vásárolta vissza akkori francia tulajdonosától, a TDF-csoporttól a 2000-es években privatizált AH-t. A vállalat azóta nagyot fejlődött, 2015 óta műsorgyártással és sportesemények közvetítésével is foglalkozik. Ennek, na meg műsorszórási monopolhelyzetének köszönhetően mára megduplázta méreteit és bevételeit: éves szinten 38–41 milliárdos nettó árbevételt ér el az Opten céginformációs szolgáltatónál elérhető adatok szerint, a 2020-as évet pedig már 1,87 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta.

Az is az AH potenciálját mutatja, hogy a társaság 2019-ben óriási forrás bevonásával (a G7 üzleti portál szerint 101 milliárd forintért) vásárolta meg a Magyar Telenor 25 százalékos tulajdonrészét.

A kormány ezt az évek alatt felhalmozott óriási tőkét és a stabil bevételt viszi vásárra, amikor Jászai Gellértéknek engedi át a cég többségi tulajdonát, s azzal együtt az irányítási jogokat. 

 

Jászai Gellért

Fotó:  4iG

Már most megéri

A HVG-nek interjút adó Jászai Gellért szerint aggodalomra semmi ok: bár az állam tényleg lemond irányítási jogairól, a 4iG olyan tekintélyes távközlési és infrastruktúra-fejlesztő cégeket apportál a „szuperholdinggá” váló AH-ba, hogy attól a közös tulajdonú vállalat „jövedelemtermelő képessége javulhat, s az állam összességében nagyobb bevételre tehet szert”.

Jó azonban észben tartani, hogy 4iG tulajdonosa is csak feltételes módban említette a várható állami bevételnövekedést. Garanciákat erre Török Lajos, az Equilor vezető elemzője sem lát, miközben a 4iG-nek már most látható eredményeket hozott a tervezett Antenna-akvizíció: a részvényei szárnyaltak a bejelentés után, s azok árfolyamát csak továbbemelte a több százmilliárdos kormányzati megbízások híre. „Nem kizárt persze, hogy a kormány olyan, általunk nem ismert szerződési feltételek mellett ad túl többségi tulajdonrészén, hogy az mindenképpen bevételt biztosít” – mondta a Magyar Narancsnak az elemző. Szerinte a 4iG főleg a technológiai fejlesztések terén tudna lökést adni az AH-nak, hiszen privát cégként gyorsabban hozhat be új technikákat, alkalmazásokat.

A végső, áhított cél ugyanakkor az integrált szolgáltatói státusz lenne Jászai Gellért vállalata számára – mutatott rá az Equilor szakértője. Ha sikeresen zárul le a Digi-felvásárlás, és a Telenor Magyarországban vásárlás vagy megállapodás útján nagyobb tulajdoni hányadot is tudnak szerezni az AH 25 százalékánál, akkor a 4iG valóban a Vodafone és Telekom méltó versenytársa lehet – akár az állami, akár a piaci megrendelések szempontjából.

Az Antenna-üzlettel ráadásul Jászaiék szép szeletet hasíthatnak az „udvari rendezvényszervezés” tortájából is. A távközlési cég 2019-ben robbant be erre a területre, amikor elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos keretösszegű tenderét, és 1100 költségvetési szerv különféle programjainak koordinálására kapott megbízást. Az AH-ra azóta csak úgy záporoznak a hasonló, többmilliárdos nagyságrendű munkák – mint a 24.hu megírta, ők szervezik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a vadászati világkiállítás rendezvényeit is. Az alvállalkozói feladatokat ilyenkor hagyományos módon Balázsy Gyula marketingcégei kapják meg, és ezt a munkamegosztást várhatóan az sem befolyásolja majd, ha az állam helyett a 4iG lesz a főnök az AH-ban.

Merjünk gyengék lenni!

Nagy kérdés, hogy a szuperholding felállása után a kormány tiszteletben tartja-e a piaci játékszabályokat, vagy az új, baráti céget próbálja helyzetbe hozni az állami szervek tenderein. Jászai Gellért a HVG-nek erről azt mondta: szó sincs arról, hogy megkerülnék a piaci versenyt, csupán ők is ringbe akarnak szállni a multinacionális szereplők mellett. Állítását némileg árnyalja, hogy a 4iG tavalyi bevételeinek 73 százaléka állami megrendelésekből jött össze – bár, tegyük hozzá, állami csecseken lóg az utolérni kívánt két nagy multi versenytárs is.

„A közvagyon haveri kimentése folytatódik az Antenna Hungária Zrt. esetében, és ezzel nem meglepő módon a 4iG Nyrt. jár jól” – mondta a Magyar Narancsnak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. Ligeti hangsúlyozta, az ügyletről ő is csak annyit tud, mint mindenki más – vagyis hogy Jászai apporttal szerezne többségi tulajdont és meghatározó befolyást az állami távközlési vállalatban. Ám ez alapján nem látszik, hogy az államnak miért is érdeke gyengébb félként kibicelni egy olyan cégben, amelyet hét éve óriási erőbefektetéssel szerzett vissza magának. A tulajdonjogok átengedésével pedig mintha közvetve azt ismernék be, hogy rossz döntést hoztak a visszaállamosítással.

A TI jogi vezetője „általános mondásnak érzi”, hogy az Antennába beemelt új vagyonelemektől javulhat a vállalat jövedelemtermelő képessége. „Az Antenna Hungária már most jól jövedelmez. Nem tudjuk, mennyit hozott volna többségi tulajdonának piaci értékesítése, ahogy egyelőre nem láthatjuk a fúzió utáni éves osztalékokat sem; ezek csak jól hangzó lózungok.”

Arról viszont van sejtése Ligeti Miklósnak, hogy Jászaiék miért ebben a formában, azaz cégapportálással szereznek irányító szerepet. A nemzeti vagyonelemeket ugyanis törvény védi, tulajdonjogukat bruttó 25 millió forint felett csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlattevőnek lehet átruházni. A cégapportálással végrehajtott tulajdonszerzésre azonban ez a védelem nem vonatkozik, hiszen nincs közvetlen értékesítés, ráadásul a beszálló társtulajdonos a saját vagyonelemeit viszi a közös vállalkozásba.

Pedig a piaci értékesítéssel komoly összeg juthatna az államkasszába. Erről beszélt lapunk rendszeres szerzője, László Géza, aki 1998 és 2008 között különböző posztokon irányította az AH-t, és tanúja volt a vállalat privatizációjának. „Az állam akkor jó dealt hozott össze az értékesítéssel, hiszen egy erős licitben, 2005-ben végül 46 milliárd forintért adott túl a cégen és vele a menedzsmenten, ami bőven meghaladta az akkori üzleti tevékenységi kör, cash flow és osztalékpotenciál alapján becsülhető cégértéket. Pedig az AH akkor még nem volt az a monstrum, mint jelenleg” – idézte fel László Géza. Szerinte egy olyan tőzsdei privatizáció lehetőségéről most sem kellene lemondani, amelyben az állam tulajdonosi részesedése fokozatosan csökken.

 

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt 

Addig jó, amíg ők vannak hatalmon

Az AH birtokbavétele egy évek óta tartó folyamat utolsó, megtervezett lépésének tűnik, és most jött el a pillanat, hogy egy kellően potens, állami tendereken megizmosodott baráti cég megszerezheti a többségi tulajdont – így értékelte a kialakult helyzetet lapunknak Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaműhely vezetője. Ahogy ő látja, az Orbán-kormány a nemzeti érdeket emlegetve vásárolta vissza, majd tőkésítette fel az AH-t, de pontosan tudták, hogy az államosítás csak addig jó, amíg ők vannak hatalmon. „A kormányváltás kockázata miatt egyebek mellett a távközlési mamut irányítását is kiszervezték, így bukásuk esetén is jó helyre kerül majd az éves osztalék nagyobb része” – fogalmazott Polyák, aki arra is rámutatott, hogy az állam kiszolgáltatottá válik: kisebbségi tulajdonosként is kezességet vállal a cégért, hiszen a nemzetstratégiai jelentőségű AH semmilyen körülmények között nem dőlhet be.

A társaság ráadásul eddig sem átlátható működéséről volt híres, magántulajdonban pedig még kevésbé tudhatjuk majd, milyen szempontok alapján döntenek az ingyenesen fogható földfelszíni csatornák csomag-összeállításáról, vagy hogy ki és mennyiért kap lehetőséget adásának továbbítására. A tulajdonos pedig teljes joggal hivatkozhat üzleti titokra az adatok visszatartásakor. „Megeshet például, hogy a Tv2-nek kedvezőbb szerződést kínálnak, mint az RTL Klubnak. Erről már nem az állam fog dönteni az akvizíció lezárása után, hanem a Fidesz barátain múlik” – hoz egy példát Polyák Gábor.

A pénzügyi oldalon ugyanakkor némi transzparenciát hozhat, hogy a 4iG tőzsdei cég, így részvényeseit és a nyilvánosságot is tájékoztatnia kell a tervezett üzletekről, a megnyert pályázatokról, a vállalat pénzügyi helyzetéről is.

Bár a földfelszíni sugárzás már kisebb súlyú, mint volt a kilencvenes években vagy a kétezres évek elején, a médiajogász arra is emlékeztetett, hogy az ingyenes MinDIG TV-pakkban fogható hírcsatornák befolyásoló képessége ma is jelentős – közülük pedig csak az RTL Klub számít kormánytól független adónak.

Az akvizíciós tervnek van egy az anyagiakon túlmutató kockázata is. Az Antenna Hungária Zrt. augusztus 12-én jelentette be, hogy az állami MVM-csoporttól felvásárolja a távközlési rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével foglalkozó MVM NET Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét. A távközlési szakma beavatottjain túl sejthetően nem sokan hallottak e vállalatról, pedig kis túlzással az ország működése múlik rajta. Az MVM NET biztosítja a magyar villamosenergia-hálózatot fenntartó Mavir Zrt. kommunikációs rendszerét; ők kezelik a kormány és a közigazgatás által közösen használt Nemzeti Távközlési Gerinchálózat több ezer kilométeres hosszúságú eszközeit, sőt az országgyűlési és önkormányzati választások informatikai rendszerét is.

Jászai Gellérték az AH többségi tulajdonhányadán keresztül közvetetten az MVM NET Zrt.-ben is irányítási jogokat szereznek, azaz állami-kormányzati kritikus infrastruktúrák üzemeltetése kerülhet egy NER-közeli magáncég felügyelete alá. Az MVM NET eladását is kormányzati döntés tette lehetővé, az AH és a 4iG piaci bejelentései között pedig csak két hét telt el. Nehéz elképzelni, hogy az MVM NET Zrt. állami felvásárlása ne egy tudatos portfólióbővítési folyamat része lett volna, amelynek a végállomása egy kormánynak kedves vállalkozás.

Jászai szerint nem kell attól tartani, hogy új tulajdonosként a 4iG érzékeny információkat gyűjtene, netán személyi profilalkotásra használná a keze alatt átfutó adatfolyamot – az MVM NET ugyanis csak az infrastruktúrát biztosítja, míg az adatkezelés továbbra is a belügyi tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NIT) Zrt. feladata marad.

Szavait azonban nem mindenki érzi garanciának – köztük Polyák Gábor sem. „A lehető legrosszabb ötlet a kritikus kormányzati infrastruktúrákat és választási informatikai rendszert egy politikai érdekcsoporthoz köthető vállalkozásra bízni mindössze fél évvel az országgyűlési választások előtt. A döntés valódi nemzetbiztonsági kockázatot vet fel” – véli a médiajogász, aki abban sem hisz, hogy az üzemeltető ne tudna adatot gyűjteni az optikai hálózatokról, hiszen „az informatikában nincs lehetetlen”.

A Transparency jogi igazgatója nem lát feltétlenül veszélyt Jászaiék megjelenésében – mint felidézte, 2012, vagyis az MVM NET létrehozása előtt is piaci vállalatok kezelték a kritikus kormányzati infrastruktúrákat, probléma nélkül. Névtelenséget kérő szakági forrásunk szerint az államnak egy esetleges kormányváltás után is erős ütőkártyák maradnak a kezében a többségi tulajdonossal szemben, attól tehát nem kell tartani, hogy valamelyik kritikus fontosságú szolgáltatás leállna.

Hogy kinek lesz végül igaza, egyelőre nem tudható, de az tény, hogy a tranzakció az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát sem hagyja hidegen: „A (…) bizottság következő rendes ülésén reményeim szerint megkapjuk az ügyben azt a tájékoztatást az illetékesektől, ami alapján egyértelműen megállapítható lesz számunkra, hogy tekinthetünk-e nemzetbiztonsági kockázatként erre a felvásárlásra. Bízom benne, hogy a Fidesz–KDNP képviselői nem folytatják a Pegasus-ügyben indított szabotázsakciójukat, és részt vesznek majd az ülésen, így pedig a bizottság ellenzéki tagjainak lehetőségük lesz kérdéseket feltenni a szolgálatoknak” – írta kérdésünkre Stummer János, a testület jobbikos elnöke.

Kell még csiszolni

A Digi és az AH bekebelezésével Jászai Gellérték tényleg országos jelentőségű, megkerülhetetlen mamutvállalatot hozhatnak létre. A tervezett hazai üzletek horderejét a megcélzott cégek méretei mutatják igazán. A Digi-csoport az Invitel 2018-as felvásárlása óta 1,1 millió fogyasztót ér el 2,5 millió előfizetés keretében, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a széles sávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltatónak számítanak itthon (a Magyar Telekom után). Az AH pedig több mint 700 ezer háztartásnak biztosít ingyenes tévéadást, míg rádiós sugárzása országosan fogható.

Ám kérdés, hogy minden a beharangozott tervek szerint alakul-e. A Digi-akvizíció még nem zárult le, arra a Gazdasági Versenyhivatalnak is (GVH) rá kell bólintania. Az AH többségi részének megszerzése sem történik meg október közepe előtt: az előzetes megállapodást véglegesíteni kell, és hátra van az AH átvilágítása, a távközlési cég és a bele apportálni kívánt cégek felértékelése is.

Információink szerint egyelőre nem került a GVH elé sem a Digi-, sem az Antenna-akvizíció, ami azt jelenti, hogy a 4iG Nyrt. még egyik ügyben sem zárta le az eljárásokat. A GVH elvileg akadályt is gördíthet majd a tulajdonszerzés elé, amennyiben úgy látja, hogy a Jászai-féle cég növekedése piackorlátozó hatással járhat. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen a telekommunikációs szektort itthon amúgy is gigászok uralják, ezeket a 4iG méreteiben legfeljebb megközelíteni tudja. Ha pedig a GVH akadékoskodna, az Orbán-kabinet bármikor nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilváníthatja az üzletet, amivel egyből kivonja a versenyhivatali eljárás keretei közül.

A Magyar Narancs természetesen az érintetteket is próbálta megszólaltatni az ügyben. Szerettük volna megtudni, hogy a 4iG Nyrt. pontosan hány százalékos tulajdonrészt szerezne az AH-ban, s ehhez mely vagyonelemeit apportálná be a társaságba. Megkerestük az AH-t és Mager Andrea tárca nélküli miniszter sajtóosztályát is, hogy megértsük: az állam milyen hasznot, osztalékot remél az üzlettől, és hogy nem látnak-e nemzetbiztonsági kockázatot az MVM NET átadásában. Leveleinkre egyik érintett sem válaszolt.

A készülő Antenna-akvizícióról ugyanakkor érdekes részleteket tudhattunk meg egy, a Jászai-cég ügyeit jól ismerő, névtelenséget kérő forrástól. Mint lapunknak elmondta, egyelőre a 4iG-ben sem döntötték el végleg, mely távközlési cégeket apportálnák az AH-ba – de úgy számolnak, hogy szeptember közepére ez is kiderül, és megállapodásra juthatnak az Orbán-kabinettel az ügylet részleteiről.

Forrásunk nem osztotta azokat az aggodalmakat, hogy az állam értékes nemzeti tulajdont kótyavetyélne el az AH többségi tulajdonának átadásával. „A nemzeti távközlési cég messziről csillogó gyémántnak látszik, és tényleg széles kínálata van a MindigTV-től az IoT-szolgáltatásig (IoT – Internet of Things, a dolgok vagy az egymással kapcsolatban álló okoseszközök internete – a szerk.). Ha azonban közelebb megyünk, látható, hogy nagyon komoly, 100 milliárdos fejlesztéseket kell invesztálni ahhoz, hogy legalább itthon lépést tarthasson a Deutsche Telekommal. Ráadásul az AH tavaly 8,3 milliárdos üzemi veszteséget hozott össze, emiatt konszolidálásra is szorul” – mondta forrásunk. Szerinte az állam még nyer is azzal, hogy a 4iG „combos” cégeket és hozzájuk tartozó technológiát apportálna az AH-ba, hiszen úgy tudná bővíteni a távközlési vállalat szolgáltatási portfólióját, hogy az egy forintjába nem kerülne az adófizetőknek.

Ami pedig a nemzetbiztonsági kockázatot illeti, a megszólaló rámutatott: a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat optikai kábelrengetegének jó részét most is magáncégektől bérli a kormány, mégsem retteg senki visszaélésektől. Ráadásul – ismételte meg Jászai érvelését forrásunk – az MVM NET a tulajdonostól függetlenül nem piszkálhat bele az általa üzemelt hálózatok adatfolyamába – arra csak a belügy felügyelete alatt működő NIT lenne képes.