Telekomunikációs gigászt épít a NER

Add ide a Digit!

Belpol

Agresszív terjeszkedéssel nyitott Magyarországon a román–holland hátterű szolgáltató, ám idővel elfogyott körülötte a levegő. A kiutat egy gáláns ajánlat jelentette a számukra.

Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.

A Digi Távközlési Kft. azonban számukra is túl nagy falatnak tűnhetett. A román konzorciumon keresztül a holland DIGI Communciations N.V. anyavállalathoz tartozó – ám végső soron a nagyváradi milliárdos, Teszári Zoltán érdekeltségének számító – Digi 2006 óta működik Magyarországon, és a 4iG-hez mérhető, bár komótosabb expanziót folytatott. A Digi közel húsz év alatt országos lefedettségű kábeltévé-, internet- és mobilhálózatot, műholdas szolgáltatást hozott létre, helyi műsorszóró cégük, az I-TV számos kisebb kábelszolgáltatóval szerződött, az Invitel 2018-as felvásárlása óta pedig 1,1 millió háztartást érnek el. A cég potenciálját jelzi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a szélessávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltató a Magyar Telekom után.

Van az a pénz

A kft. tavalyi konszolidált árbevétele elérte a 70 milliárd forintot, és a 19 milliárdos EBITDA-t, azaz a kamatok, adók és értékcsökkenés levonása előtti nyereséget. Ehhez képest a 2020-at rekordnyereséggel záró 4iG 57,3 milliárdos konszolidált árbevételről és 5 milliárdos EBITDA-ról számolhatott be. Azaz a Digi növekvő, a Telekomot, Telenort és a Vodafone-t is megszorongatni képes vállalat benyomását keltette – a bejelentés előtti napokban is hálózatbővítésről, további meghódított településekről számoltak be; így még furcsábbnak tűnhet, hogy egyszerűen kivonulnak a biztosan jövedelmező magyar piacról. Döntésüknek több magyarázata is lehet.

„Van olyan ár, amiért minden eladó” – említi a legkézenfekvőbb okot Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, hozzátéve, őket is meglepte a bejelentés. A cégcsoportra akár 80–120 milliárd forintos ajánlat is érkezhetett Török szerint, ám lapunknak hangsúlyozta, ez csak becslés; a konkrét összeg üzleti titok, talán a 4iG 2021-es pénzügyi jelentésé­ből következtethetünk majd az értékére. Az említett, akár 100 milliárdot is meghaladó vételár nem akadály Jászaiéknál – véli a vezető elemző –, a vásárló helyzete stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik, és kötvénykibocsátással, banki hitellel is finanszírozhatja a felvásárlást. Szavait mintegy megerősítette a 4iG többségi tulajdonosa, aki április 14-én a Digi-akvizícióról a Portfolio.hu-nak azt mondta, újabb kötvényeket bocsáthatnak ki a jegybank Növekedési Kötvényprogramján keresztül, és gondolkodnak hazai vagy külföldi hitelfelvételen is.

A várható busás haszon mellett a romániai konzorciumnak más nyomós oka is lehet az értékesítésre. Bár az elmúlt évtizedekben a Digi komoly kábeltévés lefedettséget alakított ki Magyarországon, ebben már nem volt növekedési potenciál; a széles sávú net telepítésében utolérte, sőt le is hagyta őket a Magyar Telekom; a versenytársak idővel technológiai szempontból is kezdtek fölénybe kerülni a Digivel szemben. Kitörési lehetőséget a mobilpiac és a szupergyors 5G-szolgáltatás jelenthetett volna a vállalat számára, ám a frekvenciapályázatokon rendre elbuktak (erről mindjárt). Így a cégnek esélye sem maradt arra, hogy a Telekomhoz vagy a Vodafone-hoz hasonló univerzális szolgáltatóvá váljon. A kényszerpályára szorult szolgáltatót ezért célszerűbb lehetett jó áron eladni, mint versenyhátrányban életben tartani.

Ellenszélben

A Digi a kezdetektől komoly piaci ellenszélben terjeszkedett Magyarországon. A rossz antré részben agresszív árazásukkal magyarázható. A vállalat 2006-ban 34 csatornával, közöttük egy nonstop pornóadóval tört be a magyar piacra, tévés csomagjukat pedig olyan olcsón – versenytársaik szerint önköltségi ár alatt – kínálták, hogy emiatt két kábeltelevíziós szövetség is vizsgálatot kért a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a médiahatóság elődjének számító ORTT-nél. A GVH akkor még nem látott problémát az DigiTV működésében. A cég így tovább erősödhetett, budget szolgáltatásuk hónapok alatt lenyomta a nagy versenytársak árait, és a tönk szélére sodorta a kicsiket is.

„Azt kell látni, hogy a Digi nyomott árai miatt tíz éve folyamatosan csökkennek a tévé-előfizetési díjak; ez jóformán ellehetetlenítette a kisebb vidéki kábeles szolgáltatókat, amelyeknek választaniuk kell, hogy eladják vagy bérbe adják a hálózatukat” – magyarázta a helyzetet Ökrös Gergely, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke. Ökrös szerint a kábeltévés cégek ugyanakkor idővel elfogadható munkakapcsolatot alakítottak ki a szolgáltató távközlési leányvállalatával, az I-TV Zrt.-vel. A Digi cége olcsón vásárolt műsorokat sugároz a szerződő kábeltévéken, a szolgáltatóknál pedig csekély, de kiszámítható nyereség marad, miután az előfizetői díjakból rendezték a számlát az I-TV felé.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk