Telekomunikációs gigászt épít a NER

Add ide a Digit!

Belpol

Agresszív terjeszkedéssel nyitott Magyarországon a román–holland hátterű szolgáltató, ám idővel elfogyott körülötte a levegő. A kiutat egy gáláns ajánlat jelentette a számukra.

Váratlanul érte a távközlési és pénzügyi piac szereplőit a 4iG Nyrt. március végi közleménye: a korábban főleg informatikai fejlesztéssel-üzemeltetéssel foglalkozó vállalat egy előzetes megállapodás értelmében szeptember végéig megvásárolhatja a magyarországi Digi cégcsoportot a román RCS & RDS konzorciumtól. A megállapodásban nem is a 4iG részvétele a különös; a 2018-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, majd a „Mészáros jobbkezének” számító Jászai Gellért többségi tulajdonába került kormányközeli vállalat elképesztő ütemben és számos irányban terjeszkedik. Amióta felvették a Nemzeti Együttműködés Rendszerének ritmusát, szinte nincs olyan hét, hogy ne nyernének valamilyen többmilliárdos állami közbeszerzést, vagy ne jelentenének be egy-egy cégfelvásárlást.

A Digi Távközlési Kft. azonban számukra is túl nagy falatnak tűnhetett. A román konzorciumon keresztül a holland DIGI Communciations N.V. anyavállalathoz tartozó – ám végső soron a nagyváradi milliárdos, Teszári Zoltán érdekeltségének számító – Digi 2006 óta működik Magyarországon, és a 4iG-hez mérhető, bár komótosabb expanziót folytatott. A Digi közel húsz év alatt országos lefedettségű kábeltévé-, internet- és mobilhálózatot, műholdas szolgáltatást hozott létre, helyi műsorszóró cégük, az I-TV számos kisebb kábelszolgáltatóval szerződött, az Invitel 2018-as felvásárlása óta pedig 1,1 millió háztartást érnek el. A cég potenciálját jelzi, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a szélessávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltató a Magyar Telekom után.

Van az a pénz

A kft. tavalyi konszolidált árbevétele elérte a 70 milliárd forintot, és a 19 milliárdos EBITDA-t, azaz a kamatok, adók és értékcsökkenés levonása előtti nyereséget. Ehhez képest a 2020-at rekordnyereséggel záró 4iG 57,3 milliárdos konszolidált árbevételről és 5 milliárdos EBITDA-ról számolhatott be. Azaz a Digi növekvő, a Telekomot, Telenort és a Vodafone-t is megszorongatni képes vállalat benyomását keltette – a bejelentés előtti napokban is hálózatbővítésről, további meghódított településekről számoltak be; így még furcsábbnak tűnhet, hogy egyszerűen kivonulnak a biztosan jövedelmező magyar piacról. Döntésüknek több magyarázata is lehet.

„Van olyan ár, amiért minden eladó” – említi a legkézenfekvőbb okot Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, hozzátéve, őket is meglepte a bejelentés. A cégcsoportra akár 80–120 milliárd forintos ajánlat is érkezhetett Török szerint, ám lapunknak hangsúlyozta, ez csak becslés; a konkrét összeg üzleti titok, talán a 4iG 2021-es pénzügyi jelentésé­ből következtethetünk majd az értékére. Az említett, akár 100 milliárdot is meghaladó vételár nem akadály Jászaiéknál – véli a vezető elemző –, a vásárló helyzete stabil, jelentős tartalékokkal rendelkezik, és kötvénykibocsátással, banki hitellel is finanszírozhatja a felvásárlást. Szavait mintegy megerősítette a 4iG többségi tulajdonosa, aki április 14-én a Digi-akvizícióról a Portfolio.hu-nak azt mondta, újabb kötvényeket bocsáthatnak ki a jegybank Növekedési Kötvényprogramján keresztül, és gondolkodnak hazai vagy külföldi hitelfelvételen is.

A várható busás haszon mellett a romániai konzorciumnak más nyomós oka is lehet az értékesítésre. Bár az elmúlt évtizedekben a Digi komoly kábeltévés lefedettséget alakított ki Magyarországon, ebben már nem volt növekedési potenciál; a széles sávú net telepítésében utolérte, sőt le is hagyta őket a Magyar Telekom; a versenytársak idővel technológiai szempontból is kezdtek fölénybe kerülni a Digivel szemben. Kitörési lehetőséget a mobilpiac és a szupergyors 5G-szolgáltatás jelenthetett volna a vállalat számára, ám a frekvenciapályázatokon rendre elbuktak (erről mindjárt). Így a cégnek esélye sem maradt arra, hogy a Telekomhoz vagy a Vodafone-hoz hasonló univerzális szolgáltatóvá váljon. A kényszerpályára szorult szolgáltatót ezért célszerűbb lehetett jó áron eladni, mint versenyhátrányban életben tartani.

Ellenszélben

A Digi a kezdetektől komoly piaci ellenszélben terjeszkedett Magyarországon. A rossz antré részben agresszív árazásukkal magyarázható. A vállalat 2006-ban 34 csatornával, közöttük egy nonstop pornóadóval tört be a magyar piacra, tévés csomagjukat pedig olyan olcsón – versenytársaik szerint önköltségi ár alatt – kínálták, hogy emiatt két kábeltelevíziós szövetség is vizsgálatot kért a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) és a médiahatóság elődjének számító ORTT-nél. A GVH akkor még nem látott problémát az DigiTV működésében. A cég így tovább erősödhetett, budget szolgáltatásuk hónapok alatt lenyomta a nagy versenytársak árait, és a tönk szélére sodorta a kicsiket is.

„Azt kell látni, hogy a Digi nyomott árai miatt tíz éve folyamatosan csökkennek a tévé-előfizetési díjak; ez jóformán ellehetetlenítette a kisebb vidéki kábeles szolgáltatókat, amelyeknek választaniuk kell, hogy eladják vagy bérbe adják a hálózatukat” – magyarázta a helyzetet Ökrös Gergely, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke. Ökrös szerint a kábeltévés cégek ugyanakkor idővel elfogadható munkakapcsolatot alakítottak ki a szolgáltató távközlési leányvállalatával, az I-TV Zrt.-vel. A Digi cége olcsón vásárolt műsorokat sugároz a szerződő kábeltévéken, a szolgáltatóknál pedig csekély, de kiszámítható nyereség marad, miután az előfizetői díjakból rendezték a számlát az I-TV felé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”