Míg számos európai nemzet már kiutasított orosz ügynököket, visszaszorította területén a Kreml pénzügyeit annak érdekében, hogy egységet mutasson Európa, mert Moszkvát mint ismert, azzal vádolják, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, de a Szkripal-ügyben is súlyos aggályok merültek fel a Kreml szerepét illetően.
Komoly aggályaikat fejezték ki nyugati biztonsági tisztviselők azért, mert Magyarország totális diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet adott egy, a Kreml által dominált, 40 százalékos tulajdoni arányban Vlagyimir Putyin kezében lévő intézménynek, a Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB).
| ||
Orbán Viktor újabb súlyos aggályokat kelt nyugati szövetségesei körében – írja a The New York Times.
A The New York Times arra hívja fel a figyelmet, hogy a példátlan diplomáciai mentesség – melyet az Index tárt fel – nem a beruházási bankok esetében az, hanem amiatt, mert orosz személyek részesülhetnek benne. A cikk külön kiemeli, hogy miközben a kormány szerint ez egy üdvözlendő fejlemény, ami erősíteni fogja Budapest pénzügyi központ jellegét, holott ez nemzetközi szinten nem egy befolyásos pénzintézmény, hanem az IIB sokkal inkább Putyin és az orosz titkosszolgálat trójai falova.
Úgy tudni, a pénzintézetet egy híres orosz kémcsalád tagja, Nyikolaj Koszov fogja vezetni, miután a magyar parlament megszavazta az orosz banknak a teljes pénzfelügyeleti és diplomáciai mentességet Magyarországon, így nemcsak ő maga és családja, hanem a vendégeik is a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak majd az Európai Unióban.
A The New York Times megkeresésére a IIB cáfolta, hogy vezetőjének vagy a banknak bármilyen köze lenne a KGB-hez, vagy más orosz szolgálathoz. De a lapnak név nélkül nyilatkozó nyugati biztonsági tisztviselők úgy gondolják, hogy Koszov igenis az orosz hírszerzésben szolgált, noha posztját és egyéb ezzel kapcsolatos tényeket nem fedhettek fel.
Az IIB New York Times-szal azt közölte, hogy az intézmény Budapestre kötözése „természetes lépés volt a terjeszkedésükben”.
Szakértők ugyanakkor vitatják ezt, az egyik európai biztonsági tisztviselő úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a Magyarországgal kötött megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyin számára, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután az Egyesült Államok mellett innen is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként.
A The New York Times felidézte, hogy Orbán Viktor az Oroszországot érintő uniós szankciók legnagyobb kritikusa, de emellett a pályázati nyilvánosságot kerülve, érdemi verseny nélkül Putyinnal és a Roszatommal kötött megállapodást a paksi atomerőmű bővítésére, miközben számos egyéb aggasztó jel is mutatkozik az Orbán és Putyin újabb közeledésére.
