A Baranya megyei Sásdon és környékén 27 gyerek nyári étkeztetéséről kell lemondania a település vezetésének amiatt, hogy a kormány szigorított a nyári gyermekétkeztetési pályázatokon. A sásdi körjegyzőség hét települése be sem adta a pályázatot, mert az számukra teljesíthetetlen feltételt támaszt. Annak ellenére nem tudják vállalni az egyik új feltételt, azt, hogy 30 százalékban helyi termelőktől kell beszerezni az alapanyagokat, hogy eddig is csak helyi kereskedőkkel működtek együtt – mondta a narancs.hu-nak Koszorús Tímea aljegyző. A környéken sem vágóhíd nincs, sem zöldségtermelés nem folyik: nincs kitől venni, ennyi termelőt már nem tudnak bevonni. A körjegyzőségben tavaly még 31 gyerek étkeztetését oldották meg a pályázati pénzből, ettől most elestek, a szociális étkeztetés keretéből mindössze négy gyerek ebédjét tudják biztosítani, hogy legalább a fogyatékossággal élők, illetve árvák ne maradjanak meleg étel nélkül. A másik új feltétellel, vagyis azzal, hogy ezentúl csak meleg ételt adhatnak a gyerekeknek, nem lenne gond, hiszen a sásdi iskola konyhája el tudja látni a környező településeket is. „A többiekkel nem tudjuk, mi lesz, pedig nekik is nagy szükségük volna rá, a családok nagyon várták idén is. Őszintén remélem, hogy jövőre újra lesz lehetőség pályázni” – mondja az aljegyző.
Fotó: MTI
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma június 5-én kihirdette a települési önkormányzatok számára a nyári gyerekétkeztetéshez nyújtott támogatások eredményét. A gyerekétkeztetési programot még 2002-ben vezette be az akkori kormány, hogy a rászoruló kiskorúak a nyári vakáció idején is naponta legalább egyszer főételhez jussanak. A kezdetben 200 millió forintból 30 ezer gyerek étkeztetését biztosító program 2009-ben már 2,4 milliárdból 130 ezer rászoruló nyári étkezését biztosította. Az összeg azóta nem nőtt (tehát az inflációt sem követte), illetve idén megszigorították a pályázati feltételeket is.
Az egyik újdonság, hogy csak azok az önkormányzatok pályázhattak, amelyek meg tudják oldani a melegkonyhás étkeztetést. Korábban valóban probléma volt, hogy több település a szünidő elején kiosztott konzervekkel „tudta le” a programot, aminél kétségtelenül jobb megoldás a meleg étkeztetés. Persze ha ez nem megoldható, a semminél a hideg étel vagy a melegíthető konzerv is sokkal jobb. A meleg étkeztetés preferálását 2010 októberében Ferge Zsuzsa is javasolta, de fokozatos áttéréssel, például a szabályozásban csak azt előírva, hogy a szünidő felében kelljen biztosítani. A másik új előírás, hogy az étkeztetéshez az elért támogatás legalább 30 százalékából környékbeli – légvonalban legfeljebb 40 kilométerre levő – kistermelőtől vásárolt alapanyagokat kell felhasználni. A cél a kistermelők támogatása, amely persze azzal a mellékhatással is jár, hogy ahol nincs (elég) közelben tevékenykedő kistermelő, ott a gyerekek is éhesek maradnak.
A miniszteri rendelet módosításának veszélyeire már májusban felhívta a figyelmet Szabó Tímea LMP-s képviselő: nem minden településnek van melegkonyhája, illetve nem tudnak egyik évről a másikra átállni a saját termelésű élelmiszerek felvásárlására (iparilag szennyezett területeken később sem), azaz éppen a legszegényebb kistérségek fognak így kiesni a nyári gyerekétkeztetés megszervezéséből. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is jelezte, hogy a szabályozás túl merev, különösen problémás lehet a hús helyi beszerzése, mivel az állattenyésztés az országban nagyon egyenlőtlenül oszlik el. De sem ezek, sem az egyes önkormányzatok jelzései nem hatották meg a minisztériumot.
A kihirdetett pályázati eredmények végül visszaigazolták az aggodalmakat: idén a tavalyi 140 ezer helyett 110 ezer gyerek étkeztetéséhez ad napi legfeljebb 440 forintot az állam. A döntés után az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó követelte, hogy a kormány vizsgálja felül a pályázati feltételeket, mert szerinte „a kormány az új szabályozással tudatosan éheztet közel harmincezer gyereket”. Továbbá Simon Gábor, a szocialisták elnökhelyettese rögzítette határozati javaslatban, hogy az alultápláltság felszámolására haladéktalan intézkedésekre van szükség. Ezzel szemben a minisztérium szociális államtitkára, Soltész Miklós június 21-én a program sikeréről áradozott az MTI-nek: a gyerekek jó minőségű, egészséges ételhez juthatnak, másrészt támogatni tudják a helyi termelőket, hiszen nemcsak több ezer kilométerről, illetve a nagy bevásárlóközpontok polcairól lehet élelmiszert beszerezni, hanem a helyi gazdálkodóktól is.
Kevésbé örülnek a kimaradó települések, amelyek többsége – mint például a már bemutatott Sásd – az új feltételek miatt eleve nem is pályázott. A szintén baranyai Szágyon a korábbi években 21 rászoruló gyereknek vásároltak konzerveket a pályázati pénzből, és egy vállalkozás támogatásával még ki is tudták egészíteni az adagokat. Mivel idén már csak meleg ételre volna fordítható az állami támogatás, és – mint Zima István polgármester elmondta – a napi ételszállítást nem tudják megoldani, nem pályáztak. Mostanra több alapítvánnyal is felvették a kapcsolatot, és reménykednek. Valamelyest enyhíti a gondot, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány közvetítésével az EU Élelmiszersegély-programjából szárazélelmiszerek (liszt, tészta, tejpor alapú termékek) érkeznek. Ezenkívül a településnek is van 2,3 hektár földje: az ott megtermelt gabonából, borsóból, hagymából, uborkából stb. valamennyi helyi lakos részesül. A polgármester szerint azonban ezek együtt sem pótolják a korábbi pályázat kiesését: „Én nem is értem, miért nem lehetett emberséges megoldást találni.”
De van, ahol inkább kockáztatnak: a nógrádi Sóshartyán idén is pályázott, és most a feltételekkel és a lehetőséggel szembesülve „ menet közben” megpróbálja valahogy teljesíteni az új előírásokat. Itt a szükség is nagyon nagy, a gyerekek körülbelül harmada szorul arra, hogy az önkormányzat etesse nyáron. A melegkonyhás étkeztetés itt sem jelent problémát, hiszen azt már tavaly is biztosították, viszont a legalább 30 százalékban helyi termelőtől való vásárlás teljesítésére egyelőre nem találtak megoldást. Tóth Gabriella polgármester azt hangsúlyozza, hogy az új szabályozás révén az alapanyagok feléhez kell bevonni a helyi termelőket. Ha ugyanis a 440 forintos támogatás 30 százaléka a helyi termelőtől vásárolt alapanyag kell hogy legyen, akkor ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek feltálalt étel körülbelül felét kell ott helyben beszerezni, hiszen nem a teljes támogatás megy az ételekre, kell egy hányad a rezsire és a személyi költségekre is. „Jó lenne, ha Nógrád megyében volna mezőgazdaság, állattartás, vágás, vagy legalább a falu falu lenne, minden háznál lenne boci, és a helyiektől vehetnénk legalább a tejet. Alapvetően azzal is egyetértünk, hogy magyar gazdáktól kell vásárolni. De egyszerűen nincsen hús, liszt, olaj a közelben, és a helyieknek már a régi burgonyája is elfogyott.” Azért, hogy meg tudjanak felelni a jogszabálynak, a környékbeli jegyzők, polgármesterek, élelmezésvezetők együtt keresik a megoldást: kutatják a közeli beszerzési lehetőségeket, próbálják az alapokról újra meghonosítani a falusias életvitelt és a minisztériummal is leveleznek a feltételek enyhítését kérve. „Tavaly is óriási siker volt a program, nem tehettük meg, hogy idén nem adjuk be a pályázatot, hiszen a 936 lelkes településen 293 gyerek étkeztetéséről van szó. Nagyon szeretnénk megfelelni a törvénynek, de ha esetleg vissza kell fizetnünk a hétmillió forintot, akkor csődbe megyünk. Várjuk a csodát, keressük a megoldást” – tette hozzá Tóth Gabriella.
