Orbán a nemzetbiztonsági szolgálatokkal fenyeget

  • narancs.hu
  • 2017. október 27.

Belpol

Közben királyi udvarról fantáziál.

A miniszterelnök péntek reggeli szokásos, habzó szájú rádiós kirohanása sok meglepetést nem tartalmazott. Orbán továbbra is abban a sztoriban van, hogy ő a Hunyadi János, aki megvédi Európát, ráadásul Brüsszel részéről „óriási a nyomás” kvótaügyben.

false

 

Fotó: MTI – Koszticsák Szilárd

„Brüsszelben olyan egyeztetések folynak, amelyekkel nyomás alá akarják helyezni a közép-európai országokat kvótaügyben. Ezt azonban nem engedjük” – mondta. Szerinte ma Európát két részre lehet osztani:

van a „migránsmentes övezet”, ez Közép-Európa,

illetve a bevándorlókat befogadó országok csoportja. „A kettő a jövőben nem hasonulhat, az együttélést kell megvalósítani közöttük” – jegyezte meg, majd rátért a sorosozásra.

Eszerint a Soros-hálózatnak „kiterjedt befolyási övezete van az Európai Parlamentben és az Európai Unió más intézményeiben, célja egy kevert népességű Európa létrehozása és a migránskérdésben vele szemben álló magyar kormány elítéltetése”, így hát

a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével

a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befolyásolni igyekvő „Soros-hálózatot”.

Orbán arról is beszélt, hogy „Brüsszel nagyon emlékezteti a régi királyi udvarok világára, van egy kicsit elitista hangulata, ezért akármilyen súlyos dolgok is hangoznak el, az jól nevelt, kulturált, európai stílusban, semmiképpen sem kurucban történik”.

Mindezt egy Jean-Claude Junckerrel elköltött vacsora kapcsán mondta el Orbán Viktor, ahol szerinte Juncker azzal jött, hogy méltánytalannak gondolja, hogy szerinte sok esetben azért is Brüsszelt okolják Magyarországon, amiért nem felelős. A hirado.hu tudósítása szerint Orbán erre „több tiszteletet kért, és a kettős mérce kerülését Magyarországgal szemben”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.